A Nemzeti Foglalkoztatási Alap működésének, eredményességének vizsgálata

Nagy Judit (2020) A Nemzeti Foglalkoztatási Alap működésének, eredményességének vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A Nemzeti Foglalkoztatási Alap működésének, eredményességének vizsgálata_P41L148.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_TO_Nagy_Judit_P41L48.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (143kB)

Absztrakt (kivonat)

 Szakdolgozatom témájául a Nemzeti Foglalkoztatási Alap működésének, eredményességének vizsgálatát választottam, mivel az elmúlt tizenöt évben a foglalkoztatáspolitika hazai intézményrendszerének különböző szintjein dolgoztam. Az elkülönített állami pénzalapok bemutatását követően a dolgozatomban bemutatásra kerül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadási és bevételi oldala a 2017-2019-es évek tekintetében, valamit a költségvetés tervezésre vonatkozóan a 2020-2021-es évek vonatkozásában is. A számszaki vizsgálat mellett, amely megmutatja az Alap felhasználásának főbb céljait, a dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap kiadásain keresztül Magyarország mennyit költ az egyes munkaerőpiaci eszközökre. A másik vizsgálandó kérdésem, hogy a kiadási oldal összegétele, azon belül is az egyes eszközök súlya változik e a vizsgált időszakban, és ha igen, mi a mozgatórugója? Az egyes foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságvizsgálatának tapasztalatai mentén változik e a kiadási oldal összetétele, vagy az aktuális politikai, gazdasági folyamatok befolyásolják azt. A 2020. évi költségvetési törvényben foglalt 641.656,4 millió Ft költségvetési kiadás, valamint 633.614,6 millió Ft költségvetési bevétel megoszlását tekintve az öt elkülönített állami pénzalap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap a meghatározó, amely az alapok költségvetésének közel 67%-át jelenti mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap felhasználásának és működtetésének szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39-40. paragrafusai határozzák meg. E jogszabály szerint az NFA célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével az álláskeresők ellátásának biztosítása, a foglalkoztatás elősegítése, a munkahelyteremtés, a munkahelymegőrzés, a munkaerő alkalmazkodásának és az álláskeresők munkához jutásának támogatása, felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése, hozzájárulás a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás kifizetésének részbeni finanszírozásához, az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás. A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon belül a pénzeszközök felhasználásának célja szerint különíthetőek el az alábbi alaprészek: szolidaritási alaprész, foglalkoztatási alaprész, bérgarancia alaprész, képzési alaprész. A dolgozatomban részletesen bemutatásra kerülnek az egyes alaprészekből finanszírozott foglalkoztatáspolitikai eszközök, majd ezt követően a NFA költségvetés tervezési és beszámolási folyamata kerül bemutatásra, majd a kiadási és bevételi oldal összetételének tételes bemutatására kerül sor a 2017-2019-es évek tekintetében. A számszaki adatok vizsgálatát követően az egyes munkaerőpiaci eszközökre fordított kiadások GDP arányosan is megvizsgálásra kerültek, amelyhez az Eurostat vonatkozó adatbázisát vettem alapul. Összességében, az aktív és passzív eszközökre fordított kiadásokat együttesen szemlélve az látható, hogy hazánk a középmezőnyben helyezkedik el, 2018-as adatok alapján, a bruttó hazai termék 0,86%-os ráfordításával. A tendenciákat vizsgálva megállapítható, hogy hazánkban a kiadások a pénzügyi válságot követően, annak munkaerőpiaci hatásait enyhítendő jelentősen megemelkedtek, majd az azt követő években csökkenni kezdtek. Megállapításra került továbbá, hogy az NFA-ból finanszírozott eszközök egymáshoz viszonyított súlya eltérő. A közvetlen munkahelyteremtésre fordított költségek kiugróan magasak, jelenleg is több mint dupláját fordítjuk ilyen jellegű támogatásra, mint a rangsorban mögöttünk álló Finnország. Annak ellenére, hogy a legtöbb vonatkozó kutatás hatékony eszköznek tartja a képzéseket, mivel azok hosszú távon javítják az egyén munkaerőpiaci pozícióját, hazánkat GDP arányosan kiugróan alacsony költés jellemzi a munkaerőpiaci képzések vonatkozásában, és attól eltekintve, hogy a pénzügyi válságot követően összességében nőtt az erre fordított kiadások aránya, hosszútávon érdemi növekvő tendencia nem azonosítható. Második kérdésként arra kerestem a választ, hogy az egyes aktív eszközök súlya változik e, ha igen, mi ennek az oka. Az anyaggyűjtés és feldolgozás során arra a következtetésre jutottam, hogy az egyes aktív eszközök hatékonyságának értékelése nehézkes, mivel a hazai eszköztár nem működött egységes keretek között. Az NFSZ a honlapján elérhető dokumentumok szerint 1994 óta vizsgálja a főbb aktív munkaerőpiaci eszközöket, azok eredményességét, hatékonyságát, azonban ezeknek az eredményét nem teszi közzé, az egyes eszközök működését ezek nem befolyásolják.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	foglalkoztatás - foglalkoztatottság, munkaerőpiac, munkanélküliség, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, NFA
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:53
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:53

Actions (login required)

Tétel nézet