Belső CSR a közszférában

Szabó Noémi Júlia (2020) Belső CSR a közszférában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szabó_Noémi_Júlia_D53X24_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Szabó_Noémi_Júlia_D53X24.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (225kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozatom fő témája a belső CSR (Corporate Social Responsibility), amin keresztül szeretném vizsgálni a munkavállalókkal kapcsolatos vállalati felelősségvállalási irányokat, lehetőségeket, gyakorlatokat és azt, hogy melyek alkalmazása a legnépszerűbb, illetve, hogy milyen vélemények vannak a munkahelyi környezetben történő felelősség vállalásról. A CSR-t magyarul vállalati társadalmi felelősségvállalásként vagy simán társadalmi felelősségvállalásként szoktuk emlegetni, de előfordulhat a vállalatok szociális felelőssége fordításban is. Úgy gondolom, hogy a 2020-as évben még nagyobb aktualitást nyert a szakdolgozatom témája, hiszen számos intézmény munkavállalói kerültek nehéz, sőt néhol kilátástalan helyzetbe. Az ilyen krízis helyzetekben pedig még jobban kirajzolódik a belső CSR vagy sajnos annak hiánya.  A dolgozatom célja, az, hogy megtudjam milyen hatásai vannak a vállalati társadalmi felelősségvállalás munkavállalói megközelítésének. A csavar a történetben az, hogy én ezt egy közintézmény oldaláról szeretném vizsgálni. Ehhez fogom majd az elméleti hátterét vizsgálni a CSR-nak, kihegyezve az egész témát, a belső érintettek körére (munkavállalókra), az explicit és implicit CSR jellemzőkre, a CSR kritikáira és a vállalati társadalmi felelősségvállalás közszférában történő vizsgálatára. Továbbá azt is szeretném kideríteni, hogy ott, ahol a belső CSR magasan képviselt, mennyivel ad többet a szervezet működéséhez, mennyivel lesz több az intézmény, illetve, hogy tartalmazhat-e önkéntességet egy közintézmény CSR politikája. Az elsődleges kutatásom a kérdőíves adatgyűjtés módszerére épül, aminek célcsoportja a munkavállalói réteg. A célcsoport kiválasztásának indoka, hogy egy állami intézményen belül igyekeztem azt a réteget megcélozni, akik az intézmény küldetésének végrehajtásához jelentősen hozzájárulnak, illetve ezen réteg tud a CSR-ral kapcsolatos kutatásomhoz, személyes élményt és tapasztalatot hozzáadni. Én pedig általuk tudok értéket teremteni a témában. A hipotéziseimmel, a belső CSR jelenlétére szeretnék fókuszálni. Például, hogy mennyire van jelen az általam vizsgált szervezetben a CSR és hogyan miképpen jelenik meg, illetve, hogy önkéntesen vagy jogszabályi módon valósul-e meg. A szakmai gyakorlatomat a Magyar Államkincstárban töltöm az őszi szemeszterben, ahol a humánpolitikai részlegen vagyok gyakornok, így a kutatásom középpontjában ez a szervezet áll, az adatokat pedig primer kutatással ezen intézményből szerzem. A kutatásom kiterjed a budapesti, illetve a szolnoki Kincstár dolgozóira, őket szeretném bevonni a folyamatba, hogy minél relevánsabb következtetésekkel és javaslatokkal tudjam zárni a kvantitatív kutatásomat. A másodlagos kutatásom pedig két felső vezetőre irányul, akiket interjú készítéssel vonok be a folyamatba. Ez tulajdonképpen a kutatásom kiegészítésének szánom, nem ez a kutatásom vezérfonala, mert az a munkavállalói réteghez kapcsolódó kutatás, azonban úgy gondolom egyfajta keretet ad a dolgozatom kutatásának, illetve a felső vezetők talán említhetnek olyan témával kapcsolatos dolgokat, amire a munkavállalóknak nincs rálátásuk. Így a kutatásom tartalmaz kvalitatív (interjú) és kvantitatív (kérdőív) adatgyűjtési módszert is. A szakdolgozatom konkrét tartalmát illetőleg szeretném a dolgozatom első felében a CSR elméleti hátterét vizsgálni, ezen belül is a CSR történetét, fejlődését, valamint a kritikáit és a közszférában való megjelenését. Szeretnék kitérni arra, hogy mi motiválja a CSR-t, hogyan lehet mérni, illetve vizsgálni, hogy az európai és amerikai kontinensen, hogyan jelenik meg a vállalati felelősségvállalás. Ez lenne a bevezetés utáni, második nagy fejezet és annak alfejezeti felületesen. A harmadik fejezetben pedig a Magyar Államkincstár felépítését és CSR gyakorlatát vizsgálnám, explicit és implicit kezdeményezések csoportosításával majd a negyedik nagy fejezetben a munkavállalói kérdőív részleteiről és az interjú eredményeiről írnok, hogy milyen eredményekre jutottam. Itt bemutatom a kutatásom célját, a tartalmát részletesen, bizonyítom vagy cáfolom a hipotéziseim, illetve, a kutatási kérdéseimet igyekszem megválaszolni, majd az eredményeket összegezem és konkrét javaslatokat teszek. Végezetül pedig az összefoglalás, ami a kulcs következtetéseket, javaslatokat és fogalmakat tartalmazza a téma vonatkozásában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	CSR, explicit CSR, implicit CSR, közszféra, Magyar Államkincstár, munkavállalói érdek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 16. 12:51
Utolsó módosítás:	2021. Már. 16. 12:51

Actions (login required)

Tétel nézet