Mi visz előre nap mint nap? -avagy a munkahelyi motiváció jelentése az Y és Z generáció számára

Szőke Réka Judit (2020) Mi visz előre nap mint nap? -avagy a munkahelyi motiváció jelentése az Y és Z generáció számára. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat Szőke Réka Judit IG6XKO (6).pdf] PDF
Szakdolgozat Szőke Réka Judit IG6XKO (6).pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_TO_Szőke_Réka_IG6XKO.pdf] PDF
BA_TO_Szőke_Réka_IG6XKO.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (187kB)

Absztrakt (kivonat)

Absztrakt: Dolgozatomban az Y és a Z generáció munkahelyi motivációját vizsgálom. A téma kifejezetten aktuálisnak tekinthető, hiszen az érintett korosztály képviselői egyre nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon. A szakirodalmi elemző fejezetekben a motiváció fogalmát, elméleteit és fajtáit mutatom be, eljutva egészen Daniel H. Pink Motiváció 3.0 modelljéig, amely a primer kutatásom alapjául is szolgál. Ahhoz, hogy a fiatalok munkával kapcsolatos motivációját megértsük, fontos megismerni a generációelméleteket. Az Y és a Z generáció jellemzőinek tanulmányozása segít megérteni azokat az elvárásokat, amelyeket a fiatalok megfogalmaznak az ideális munkahellyel szemben. A szakirodalomban olvasottak alapján megfogalmaztam a témával kapcsolatos felvetéseimet. Elsőként azt feltételeztem, hogy a monoton munkát végző fiatalokat nagyobb mértékben motiválja a pénzbeli jutalmazás, mint azokat, akik jellemzően kreatív munkát végeznek. A kérdőíves kutatás eredményeiből kiderül, hogy a monoton munkát végzőket ugyan nagyobb mértékben motiválja a pénzbeli jutalmazás, ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy a legjelentősebb motiváló tényező mára már a szabadság és a rugalmas munkaidő. A második feltevésemben, úgy gondoltam, hogy az Y generáció tagjainál az önálló életkezdés szakaszában a pénz jelentős szerepet játszik, ebből adódóan a karrier és a szakmai fejlődés is a rangsor elején szerepel ebben az életkorban. A generációelméletek alapján továbbá azt is feltételeztem, hogy az generáció tagjai hozzá vannak szokva az azonnali visszajelzésekhez, igénylik, hogy a vezetőikkel jó kapcsolatban legyenek. A kérdőíves felmérés eredményeiből az derül ki, hogy a pénz valójában csak a dolgozók elégedetlenségét csökkenti, ennél a korosztálynál nem valódi motiváló tényező. A második felvetésem tehát nem igazolódott be. Sem a pénzbeli jutalmazás, sem pedig az előmeneteli lehetőségek nem kerültek a rangsor elejére, sőt a vezetőkkel kialakított kapcsolatok is csak a kilencedik helyen végeztek. A Z generációval kapcsolatos – harmadik – felvetésemben az első három helyen a karrierlehetőség, az előrelépés lehetősége, a rugalmas munkaidő és a munka-magánélet közötti egyensúly megteremtése szerepelt. A felvetésem részben bizonyult igaznak, ugyanis a karriercélok elérése a lista élére, a munka és a magánélet összhangja pedig a harmadik helyre került. Azonban bebizonyosodott az is, hogy a rugalmas munkaidő kevésbé fontos ezen generáció számára, mint a jó munkatársi kapcsolatok, az elismerés vagy akár az egyénileg kitűzött célok megvalósítása. A negyedik felvetésemben megfogalmazott állítás igaznak bizonyult: amennyiben a kitöltők elméleti síkon a létfenntartásukhoz szükséges, tisztességes bért megkapják, úgy a belső motivációs tényezőik felértékelődnek. Az Y és a Z generáció tagjai között két lényeges hasonlóság mutatkozik. Az egyik, hogy kiemelkedően fontos számukra a munkahelyi légkör és a társas kapcsolatok minősége. Emellett a munka és a magánélet egyensúlyát érintő kérdésekben is egyezik ezen két generáció véleménye. Egyértelmű, hogy a munkahely már nem a „második otthon”, fontosabb, hogy jusson elég idő a pihenésre és a magánéletre. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a cégeknek érdemes lenne már az álláshirdetésekben is feltüntetni a célcsoportnak megfelelő motivációs tényezőket. A munkatársak egyéni motivációjának megismerése érdekében a vezetőktől elvárható, hogy fordítsanak időt arra, hogy megismerjék a dolgozóikat. Továbbá érdemes olyan változatos feladatokkal megtölteni a munkaköröket, amelyek valódi kihívást jelentenek a munkavállalók számára. A kutatási fejezetben a kérdéseimet megválaszoltam a felvetéseimet pedig igazoltam (vagy cáfoltam). Ezek mellett pedig külön fejezetet szenteltem a saját javaslataimnak, amelyek a generációk által legfontosabbnak vélt tényezők támogatásáról szólnak. A dolgozatom legvégén pedig azt boncolgattam, hogy a 2020-as éveben kialakult koronavírus helyzet, milyen hatással lehet a munkahelyi motiváció alakulására.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Brávácz Ibolya
Belső
főiskolai docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Nagy-Ádám Ibolya
Külső
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: ábrák, Magyarország, motiváció, munkamotiváció, Y generáció, Z generáció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 16. 12:50
Utolsó módosítás: 2021. Már. 16. 12:50

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet