A pénzügyi kontrolling szerepe a vállalatirányításban

Békásy Márta (2020) A pénzügyi kontrolling szerepe a vállalatirányításban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Békásy_Márta_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Békásy_Márta_Összefoglalás.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (158kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakirodalomban többféle megközelítés létezik a kontrolling definiálására, viszont egyelőre még nincs egységesen elfogadott megfogalmazás, csak irányzatok vannak. Mindegyik megközelítésnek van valóságalapja és összességében a szakemberek egyetértenek abban, hogy a kontrolling nem azonos az ellenőrzéssel, hiszen annál összetettebb feladatkörrel rendelkezik. A legtöbb definíció kihangsúlyozza a célok és a nyereség elérését, valamint nagyon fontosnak tartja a koordináló tevékenységet. A szerzők kiemelik, hogy a kontrolling lehetővé teszi azt, hogy a tervezés, az ellenőrzés és az információellátás egymásra épülve biztosítsák a vállalati célok elérését. Tehát a kontrolling nem ellenőrzést jelent, a kontroller nem a belső ellenőr vagy a könyvelő munkáját végzi el, hanem a folyamatokat vizsgálja. A pénzügyi kontrolling alapvető feladata a hagyományos kontrollinghoz hasonlóan a tervezés, a terv-tény eltérések feltárása és elemzése és az információszolgáltatás a menedzsment felé, azonban a legfontosabb feladata a pénzügyi vezetés információ igényeinek kielégítése. A szervezetek elsődleges célja a nyereség növelése a változó költségek csökkentése mellett. A kontrolling rendszer jelzi a felmerülő problémákat és a problémák okait, viszont azok megoldása, illetve jövőbeli megelőzése már a vezetőség feladata. A vezetőket az foglalkoztatja leginkább, hogy milyen módon képes a vállalat elérni a lehető legmagasabb profitot. A kontroller, mint tanácsadó segíti a vezetőket abban, hogy a lehető leghatékonyabb döntéseket hozzák meg a vállalat jövőjét illetően. A kontrollingrendszer szabályozó körként működik, melynek elemei teljesítménymércék meghatározás, vagyis maga a tervezés folyamata; a terv-tény adatok összehasonlítása, valamint az eltérések korrigálása. A kontrolling szervezet kialakításának kérdése még ma is egy örök dilemma a szervezetnél. A kontrolling meglétét a vállalat működésében főleg a szervezet mérete befolyásolja. Véleményem szerint a kisvállalkozásnál az esetek többségében fel sem merül a gondolat, hogy alkalmazni kellene egy kontrollert, ugyanis a kontrolling feladatokat gyakran maga az ügyvezető vagy a könyvelő végzi. Úgy gondolom, hogy egyik megoldás sem a legoptimálisabb. Abban az esetben, ha a kontrolling feladatokat a vezető látja el, akkor hiányozni fog a kontroller pártatlan, tanácsadó szerepe, vagyis megnőhet az elfogult döntéshozatal kockázata. Problémát jelenthet az az opció is, ha a könyvelő felelős a kontrolling feladatokért, hiszen egy könyvelő számára a könyvelési feladatok élveznek prioritást, emiatt a kontrolling feladatkör háttérbe szorulhat. A nagyvállalatoknál és multinacionális cégek esetében már nagyobb valószínűséggel vezettek be önálló kontrollingrendszert. A rendszer bevezetése akkor válhat indokolttá, amikor a vállalat hatékonysága romlani kezd. Ha már a kontrollingrendszer bevezetése mellett döntöttünk, a kontrolling módszerek a rendszerbe történő bevezetését elsősorban az határozza meg, hogy az év melyik felében alakítjuk ki a rendszert. Abban az esetben, ha az év első felében kezdjük a rendszert kialakítani, akkor a kontrolling beszámolók és jelentések kidolgozásán van a hangsúly. Ilyenkor már alkalom nyílik támogatni a menedzsmentet abban, hogy milyen döntéseket kellene meghoznia. Viszont, ha az év második felében kerül bevezetésre a kontrollingrendszer, akkor az üzleti tervezési munkákat tudjuk segíteni a tevékenységgel. Gyakorlatilag a kontroller tevékenység minden vállalat működésében jelen van attól függetlenül, hogy a feladatkört ki végzi el (a könyvelő, az ügyvezető vagy a kontroller). Az, hogy a kontroller milyen szakmai és személyiségjegyekkel rendelkezik, kiemelkedően fontos, hiszen a kontroller számos vállalati információval rendelkezik a munkája során, így elengedhetetlen, hogy egy megbízható munkatárs töltse be ezt a pozíciót. Továbbá elengedhetetlen a vezető és a kontroller közötti feltétlen bizalmon alapuló, együttműködő, jó a kapcsolata. A kontrolling egyik legmeghatározóbb feladata a pénzügyi tervezés. Úgy vélem, hogy tervek nélkül nem lehet hatékonyan irányítani a vállalatot, ezért célszerű lenne minden szervezet működésébe bevezetni ezt a folyamatot vállalatmérettől vagy tevékenységi körtől függetlenül. A pénzügyi tervben határozzák meg többek között azt, hogy mekkorák lesznek várhatóan az adott időszakra tervezhető bevételek és termelési költségek, ennek következményeként mekkora eredményre számíthat majd a vállalkozás. A kontrolling hatékony működéséhez elengedhetetlen az informatikai támogatás. A kontrollerek munkájuk során számtalan adattal dolgoznak annak érdekében, hogy naprakész információkkal szolgáljanak a vezetőség felé. A menedzsment akár napi szinten kérhet különböző információkat a vállalat működéséről, amiket riportok, jelentések formájában kapnak kézhez. Ezek rendszerint különböző menedzsment riportok vagy számviteli kimutatások (például mérleg vagy eredménykimutatás). A jelentések elkészítésének módja vállalatonként nagyon eltérő lehet. A riportok készülhetnek Excellel vagy speciális szoftverek. Az utóbbi megoldás költségesebb, ezért csak a jövedelmezőbb vállalatok alkalmazzák. Az Excellel történő riportálás kevésbé költséges, viszont tömeges adatfeldolgozás esetén rendkívül időigényes lehet. Véleményem szerint egy kezdő kontroller számára nem feltétlenül hátrány, ha a riportálást Excellel végzi, hiszen jobban megérti a folyamatot, a számítások levezetését, ezáltal jobban átlátja, hogy az adott eredmények milyen adatokból tevődnek össze. Napjainkban egyre inkább teret hódít a digitalizáció a pénzügyi területen, melynek előnyei és hátrányai egyaránt vannak. Előnye, hogy rengeteg manuális és időigényes munkát végeznek makrókkal vagy robotokkal. Legnagyobb hátránya pedig, hogy a technológia fejlődése kiválthatja az élő munkát, ezáltal több szakember állása veszélybe kerülhet. Mindazonáltal a digitális technológia alkalmazása lehetőséget nyújt a rugalmas munkaidőbeosztásra, valamint a távmunkára, ezáltal többen otthonról is tudnak dolgozni, ami még inkább hozzájárul a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásához. A robotizáció leginkább az SSC-kben elterjedt, hiszen hatalmas adatmennyiséget kell feldolgozni napi szinten. A digitalizáció terjedése a kontrollingot is érinteni fogja a jövőben, bár még eléggé kezdetleges. A robotizált folyamatautomatizálás (RPA) bevezetése nagyon alkalmasnak ígérkezik. A kontrolling területén is vannak folyamatosan ismétlődő folyamatok, amelyek automatizálása jelentősen megkönnyítené a kontrollerek munkáját. Ezzel előtérbe kerül a kontrolling terület szakmai fejlesztése és a különböző módszertanok kidolgozása.   A dolgozat célja az volt, hogy igazoljam az állítást, miszerint a pénzügyi kontrolling megléte elengedhetetlen a vállalat működésében vállalatmérettől és tevékenységi körtől függetlenül. Ennek érdekében egy kérdőíves felmérést készítettem. A kérdőívek elemzéséhez az Excelt és az SPSS 20 programcsomagot választottam. A válaszok kiértékelésére és az összefüggések feltárására megoszlásokat és kereszttábla elemzéseket alkalmaztam.   Összesen 102 darab érvényes, értékelhető kérdőívet érkezett be. Ezek felhasználásával készítettem az elemzéseket. A mintával kapcsolatban a következő információkat állapítottam meg: A beérkezett válaszok alapján összesen 46 fő dolgozik budapesti székhelyű cégnél és 34 fő vidéki településen. A vállalatok 25%-a az általam felsorolt iparágaktól különböző iparágban tevékenykedik. A válaszadók többsége (27%) a 26-35 éves korosztályba tartozik. Véleményem szerint nagyban befolyásolhatja a kontrolling alkalmazását a vállalatirányításban az, hogy az adott vállalat állami vagy multinacionális, illetve magyar vagy külföldi tulajdonban van. Manapság egyre több multinacionális cég tevékenykedik hazánkban, ami különösen a fiatalabb korosztály számára előnyös, hiszen szakmai tapasztalat nélkül is viszonylag hamar el tudnak helyezkedni. A válaszadók 26-26%-a dolgozik multinacionális cégnél, valamint külföldi tulajdonú vállalatnál.   Fontosnak tartottam rákérdezni arra a kérdőívben, hogy a válaszadóknak milyen ismeretei vannak a kontrollingról, mert úgy gondolom, hogy a vállalatok főképp azért nem alkalmaznak kontrollingrendszert, mert nincsenek teljesen tisztában a kontrolling lényegével és előnyeivel. Ez a feltételezésem validnak bizonyult, hiszen a megkérdezettek 21%-a nem ismeri a kontrolling tevékenységét és nem tudja, milyen következményekkel járna a kontrollingrendszer bevezetése Szerencsére a szervezetek többségénél már alkalmazzák a kontrollingrendszert, melynek oka a válaszadók szerint elsősorban az, hogy a kontrollingrendszer megalapozza a vállalat gazdaságos, eredményes és hatékony működését. A vizsgálat szerint a kontrollingért felelős személy jellemzően a kontroller (35%), 30%-a szerint a könyvelő felelős, míg 17%-a szerint az ügyvezető.   A továbbiakban kereszttábla elemzéssel azt vizsgáltam meg, hogy a válaszadók véleménye szerint az általam felsorolt vállalati problémákat befolyásolja-e a kontrolling tevékenység megléte vagy éppen hiánya. A próba után arra a következtetésre jutottam, hogy az alábbi vállalati problémákat nem befolyásolja az, hogy a vállalat alkalmaz-e kontrolling tevékenységet vagy nem: ·         Nincs átfogó kép a cég pénzügyi teljesítményéről ·         Nem látjuk, hogy az egyes termékek / üzletágak jövedelmezősége hogyan alakul ·         Az adataink folyamatosan változnak, az abból készült riportok nem megbízhatóak ·         Nem naprakészek az adataink, a riportok jelentős késéssel készülnek ·         Sok adatforrásból, különböző minőségű adatok származnak Ugyanakkor az alábbi két vállalati probléma viszont függ a kontrollingtól: ·         Nem tudjuk, hogy hogyan fog alakulni a likviditásunk ·         Nem tudunk hosszabb távra tervezni, nincs megfelelő üzleti tervünk   Az legutolsó elemzésben arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a válaszadók véleménye szerint a riportok felhasználását befolyásolja-e az, hogy az adott vállalat központi székhelye Budapesten vagy egyéb településen van, mivel a korábbi elemzések alapján le lehet vonni azt a következtetést, hogy a kontrolling tevékenység megléte jellemzően nagyobb vállalatok, illetve a multinacionális cégek esetén fordul elő. A kereszttábla elemzés során azt az eredményt kaptam, hogy az alábbi riportok és kontrolling funkciók alkalmazását nem befolyásolja az, hogy hol van a szervezet székhelye. ·         Termék/szolgáltatás árképzés ·         Teljesítmény mérés és visszacsatolás üzletágak, szakterületi vezetők felé ·         Likviditás menedzsment, finanszírozási döntések támogatása ·         Vevő menedzsment, követelés behajtás Ezzel szemben az alábbi funkciók függnek attól, hogy helyileg hol található a cég: ·         Általános tájékoztatás a vezetőknek, tulajdonosoknak ·         Üzleti terv teljesülésének nyomon követése ·         Motivációs/javadalmazási rendszerhez szolgáltat inputot ·         Befektetők, külső szereplők felé tájékoztatás   Összességében úgy gondolom, hogy a kutatási koncepcióban megfogalmazottaknak eleget téve sikerült azt az állítást alátámasztanom, hogy a kontrolling szerepe meghatározó a szervezetek működésében.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ábrák, ellenőrzés, kontrolling, kontrollingrendszer, tervezés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:07
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:07

Actions (login required)

Tétel nézet