A KKV szektor környezettudatos működése

Keszeg Dávid (2020) A KKV szektor környezettudatos működése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of A KKV szektor kornyezettudatos mukodese_vegleges.pdf] PDF
A KKV szektor kornyezettudatos mukodese_vegleges.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (3MB)
[thumbnail of Osszefoglalo.pdf] PDF
Osszefoglalo.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (65kB)

Absztrakt (kivonat)

Összefoglaló Az emberiség történelme kezdete óta a legnagyobb problémájával áll szemben manapság. Az ipari forradalom következtében végbement gyors technológiai fejlődés talán megelőzte intelligenciánkat. Nem fogtuk fel, hogy miközben olyan tudományos és technológiai sikereket érünk el, mint a gyártás gépesítése, közlekedési eszközök elterjedése, a gazdaságunk fogyasztásának növelése, orvostudomány fejlődése, nem kis mértékben szennyezzük környezetünket. Ezek hatására pedig olyan folyamatokat indítottunk be, melyeket csak nagyon nagy erőfeszítésekkel lehetne visszafordítani. Dolgozatomban főként a károsanyag kibocsátás és a hulladékgazdálkodás problémáját vettem szemügyre a KKV szektor területén az idő függvényében, mivel úgy vélem nem sok időnk maradt arra, hogy gyökeres változásokat érjünk el gazdaságunk és annak környezettudatossága területén. Annyi szerencsénk talán van, hogy észleletük már ezen problémákat és azt is elkezdtük tudatosítani, hogy amennyiben nem változtatunk magatartásunkon, beláthatatlan következményekkel kell majd szembenézünk. Az Európai Unió és a világ fejlett országai nagy erőfeszítéseket tesznek. Rengeteg pénzt, időt és energiát fektetnek abba, hogy megfelelő lépések érvényesítésének. A probléma azonban az időben rejlik. A klímaváltozás ugyanis egy öngerjesztő folyamat, így feltételezhető, hogy van egy pont, amit ha átlépünk a folyamat visszafordíthatatlanná válik. Bár a szeméttel kicsit más a helyzet a visszafordíthatóságot illetően, viszont a növekvő népesség, az elmaradt régiók gyors fejlődése, az új dolgok iránt érzett birtoklási vágyaink tovább súlyosbíthatják ezt a témát is. Tény, hogy a technológiánk adott ahhoz, hogy visszatudjuk szorítani ezen tényezők káros hatásait, csak épp a társadalmi- és gazdaságpolitikai tettlegesség hiányzik. Dolgozatomban a KKV-k fontosságát emeltem ki ezen a téren. A kis- és középvállalkozások területén már megjelent a környezettudatosság, csak a gyakorlatban alkalmazott mértékével és terjedési sebességével van a gond. Egyelőre az Európai Unió részéről is olyan megoldásokkal találkozunk melyek rövid távon csak enyhíteni célozzák a probléma súlyosságát, nem pedig magát a problémát szüntetik meg. Ehhez kapcsolódó másik probléma, amit itt látok, hogy azok a milliók, melyek különböző projektek támogatását szolgálják, sokszor releváns eredmények nélkül elvesznek. Az is kiderült kutatásaim során, hogy egyes környezettudatos alternatívák túlságosan költségesek hagyományos társaikkal szemben, ami korlátozza terjedésüket. Ezen a téren a nagyvállalatok és a politika összehangolt lépéseire lenne szükség. Ugyanis, ha elkezdenék a nagyobb gyártókat a zöldebb termékek irányába nyomni, az árak biztosan csökkenni kezdődnének. Ami a következtetéseimet és problémára nyújtott javaslataimat illeti. A kis- és közepes méretű vállalkozások bár mutatnak hajlandóságot, a gyakorlati kivitelezés mégis nagyon alacsony mértékű. A hajlandóság alapvetően már egy pozitív dolog, ugyanis így nem kell meggyőzni őket a változás szükségességéről, csak a megfelelő utat kell megmutatni nekik. Az útbaigazításban pedig elengedhetetlen szerepet kapnak a fogyasztók, a nagyvállalatok és a gazdaságpolitika. A fogyasztók körében egyre közkedveltebbé kell tenni a környezettudatosságot. A nagy vállalatoknak is erősítenie kellene ezeket az új trendeket a környezettudatosság területén. Amennyiben az ő hozzáállásuk megváltozik, a velük nagyszámban kapcsolatban álló kis- és középvállalkozások esetében is változást tudnak elérni. És végül a gazdaságpolitika felelősségét fontos kiemelni. Ugyanis a nagyvállalatok esetében csak a politikai kényszer tud hatás kifejteni. Ezek a vállalatok a piacon ugyanis akkor hatalommal és erővel rendelkeznek, hogy ők határozzák meg a trendeket. De ha egy törvényjavaslat a piaci részesedésük jelentős csökkenését eredményezné feltételezem, inkább igazodnának, és minden tőlük telhetőt megtennének annak érdekében, hogy fennmaradjanak a piacon. De a gazdaságpolitika ugyanúgy tud hatást gyakorolni a kis- és középvállalatokra is. Lehetnek motivációs hatással bíró támogatások, de ugyanakkor szigorúbb szabályozásokra is szükség lenne. Végezetül megválaszolva a kérdést, miszerint zöldre lehet-e festeni a tengert, azaz rövid időn belül ki lehet-e zöldíteni a KKV-v szektort, illetve a teljes gazdaságot azt kell, hogy mondjam, biztosan lehetséges, mivel a technológia adott hozzá, de az idővel gond van. A folyamat gyorsaságát kéne stimulálni, mivel időnk egyre fogytán van. Bízok benne, hogy a jövőben születnek olyan döntések és akciótervek, melyek a folyamat felgyorsítását segítik majd elő, és sikerül elkerülni egy esetleges természeti katasztrófát, melynek okozói mi magunk vagyunk emberek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Vállalkozásfejlesztés

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Eszter Elemér
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Győri Zsuzsanna
Belső
egyetemi docens, Menedzsment Tanszék, PSZK
Dr. Németh Szilárd
Belső
főiskolai docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: EU környezetvédelmi politika, EU környezetvédelmi szabályozása, kis- és középvállalkozás - KKV, kis- és mikrovállalkozások, környezetszennyezés, környezettudatosság, környezetvédelem
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 14:06
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 14:06

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet