Új felhőalapú integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése egy informatikai nagyvállalatnál

Bozó Eszter (2020) Új felhőalapú integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése egy informatikai nagyvállalatnál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Bozó_Eszter_TI1E4H.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Bozó_Eszter_TI1E4H.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (216kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom egy informatika nagyvállalatnál végbemenő ERP rendszer lecserélését követi nyomon. Azért választottam ezt a témát, mert a leváltani kívánt és az új rendszerrel is találkoztam gyakornoki helyemnek köszönhetően, valamint szerettem volna választ kapna azokra a kérdéseke, hogy a felhő ténylegesen versenyelőnyt jelent-e egy nagyvállalat életében és, hogy az adatmigráció valóban a legkritikusabb folyamata-e a vállalatirányítási rendszerek leváltásának. Diplomamunkám szakirodalmi részében szekunder kutatást végeztem az elmúlt pár év felmérései, kimutatásai alapján. Ennek a kutatásnak fő célja az volt, hogy választ találjon az általam feltett első kérdésre. Először elméleti síkon mutattam be, hogyan is fejlődtek az integrált vállalatirányítási rendszerek az elmúlt évtizedben, majd a felhő vállalatokra gyakorolt hatásaival foglalkoztam, ahol az volt a levonható következtetés, hogy ha nem is technológiai szempontból, de működésüket pozitívan befolyásolta és a jövőben egyre több szervezet kíván áttérni erre a megoldásra a szokásos lokális hardverek helyett. A következő lépésben röviden bemutattam az Oracle Corporation tevékenységét és az általa kínált integrált vállalatirányítási rendszereket, mivel a szakdolgozatomban szereplő vállalat új ERP rendszerét az Oracle Corporation fejlesztette kifejezetten a felhő környezetébe. Továbbá a koronavírus Oracle-re gyakorolt hatását is ismertettem és teljesen nyilvánvalóvá vált számomra, hogy egy ilyen különleges helyzetben mekkora előnyt is jelenthet, ha a vállalkozás felhőalapon működik. Szakdolgozatom témája a két ERP rendszer közötti adatmigráció körül forog, ezért a szervezet váltási indokait is elemeztem, ahol meglepetésemre az egyik legnyomósabb indok az új technológia használata volt, de szerepelt még benne a biztonságos adattárolás és a működési költségek csökkentése, valamint a hatékonyság növelése. A második kérdésre, miszerint az adatmigráció valóban a legkritikusabb folyamata-e a vállalatirányítási rendszerek leváltásában, primer kutatással kerestem a választ, amelyet mélyinterjúkkal valósítottam meg. Az interjúk 2020-ban készültek és a koronavírus miatt online platformon zajlottak. Előre elkészített kérdéssorral készültem az elbeszélgetésekre, melyben 12 kérdés található, amik a szakdolgozatom kezdetén felvetett témákra hivatottak keresni a választ. Összesen öt személlyel készítettem interjút, beosztásaik alapján két Senior IT Manager, két Senior Programmer Analyst és egy Senior IT Consult válaszolt az általam feltett kérdésekre. Kérdéseim során kitértem a hazai felhőalapú ERP piac helyzetére, valamint érdeklődtem, hogy felhasználó és fejlesztői szemszögből milyen hatásai voltak a cégre a felhőnek. Ezek után áttértem az adatmigrációval kapcsolatos témakörökre, ahol az alkalmazott módszert, a felsővezetés szerepét, a projektcsapat motivációját, problémáit és az adatmigráció időtartamát kutattam. Mindemelett kíváncsi voltam, hogy fejlesztőként milyen további újításokat javasolnának. A mélyinterjúk kiértékelése során arra jutottam, hogy a felhő átlag felhasználói szemmel nézve nem jelent kimagasló pozitívumokat, míg a cég egészére nézve működésük kifejezetten javuló tendenciát mutat. Arra is választ kaptam, hogy az integrált vállalatirányítási rendszerek közötti adatmigráció mellett a menedzsment tényezők bizonyultak a legnagyobb kihívásnak a szervezet számára. Utolsó pontban javaslatokat tettem azon vállalatok számára, akik hasonló módon kívánják kialakítani az infrastruktúrájukat. Az egyik legfontosabb, hogy a felsővezetők ténylegesen részt vegyenek a rendszerváltás folyamataiban, ha ez nem történik meg és az alkalmazottak azt látják, hogy feletteseik következetlenek bizalmatlanná válhatnak a vezetéssel szemben. Egy másik jelentős lépés, hogy hozzanak létre projektcsoportokat, akik a rendszer leváltásának különböző szakaszaiért felelősek. Továbbá mérjék fel a felkészültségi szintjüket és végezzenek hatásvizsgálatokat egy ekkora döntés előtt, hogy a megfelelő stratégiát tudják kialakítani. Mindenféleképpen alakítsanak ki megfelelő kommunikációs csatornákat és időben iktassanak be rendszeres tréningeket a munkavállalók számára. Fontos szempont az alkalmazottak, azaz a végfelhasználók véleményének kikérése és aggodalmaikkal komolyan foglalkozzanak, ha ezeket mind megteszik, akkor a projekt valószínűleg sikerrel fog zárulni. Elmondható tehát, hogy szakdolgozatom kérdéseire egyértelmű választ kaptam. Amilyen ütemben fejlődik a felhőalapú számítástechnika 2020-ban még versenyelőnynek számít ez az ERP technológia, de pár év múlva már a mindennapi életet fogják képezni, nem csak a nagyvállalatok számára, de a kis– és középvállalkozások részére is. Összeségében dolgozatom jól szemlélteti, hogy egy ERP rendszer leváltására nem csak az adatmigráció jelent veszélyt, hanem a nem megfelelően menedzselt projekt is nagy buktatókat hordozhat magában.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatmigráció, ERP rendszerek, felhőszolgáltatások, folyamat modell, informatika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:06
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:06

Actions (login required)

Tétel nézet