Pénztárellenőrzés egy költségvetési szervnél

Jilling Alexa (2020) Pénztárellenőrzés egy költségvetési szervnél. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_SZAKD_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2050. December 15.. Download (40MB)
	PDF BA_TK_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (321kB)
	PDF BA_TO_Jilling_Alexa_BJVMHW.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2050. December 15.. Download (665kB)

Absztrakt (kivonat)

A belső ellenőrzésre vonatkozó igény már nagyon régóta felmerült. Gondoljunk csak az adóbevételek és azok beszedésének ellenőrzésére, melyek már a középkorban is bizonyítottan működtek. Az első tényleges ellenőrzési szervezet megalakulására – az egyre növekvő igény alapján – 1941-ben került sor, New Yorkban. Ez a ma is működő Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (IIA), mely egy dinamikusan fejlődő, globális szervezet. 1980-ban megalakult a Belső Ellenőrzési Szolgálat, mely az Európai Bizottság, az Európai Unió és egyéb uniós ügynökségek belső kontrollrendszerével kapcsolatban lát el tanácsadási feladatokat. Ennek 1988-tól tagja Magyarország is. A Belső Ellenőrök Magyarországi Közhasznú Szervezete (BEMSZ) – nemzetközi nevén IIA Hungary – az országon belül a belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat végzi, úgymint az oktatás, a fejlesztés és az érdekképviselet ellátása. Az államháztartásban – a szabályszerű működés érdekében – számos szervezet végez ellenőrzési feladatokat. A költségvetési szerveknél az egyik legfontosabb az államháztartási kontrollok biztosítása, melyet egyrészről a külső ellenőrző szerv, az Állami Számvevőszék végez. A kormányzati ellenőrzést a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal folytatja le, a belső kontrollrendszer pedig a szervezeten belüli szabályszerű működést biztosítja. A Magyar Államkincstár a költségvetés végrehajtását és annak pénzügyi ellenőrzését végzi. A költségvetési szerveknél a belső ellenőrzés a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben rögzítettek alapján történik. Napjainkban a belső ellenőr feladata túlmutat az ellenőr szó alapjelentésén, ami felülvizsgálatot végző embert jelent. A vizsgálat lefolytatásának lényege a hibák, szabálytalanságok, hiányosságok feltárása, azonban a belső ellenőr legfontosabb feladata ezt követően a tanácsadás. Segítséget nyújt abban, hogy a folyamatokat hogyan lehet optimalizálni (erőforrás, eszköz és egyéb oldalról), hogyan lehet úgy kialakítani azokat, hogy a legkisebb kockázattal működjenek, mindemellett a szabálykövető magatartást is elsajátítsák a résztvevők. A belső ellenőrzési tevékenység lefolytatása komoly előkészületeket igényel. Négy fő lépésből áll: tervezési alapelvek meghatározása (pl. folytonosság, rugalmasság, aktualitás, jövőbe mutatás), előkészítés (elemzések végzése, célok, folyamatok, folyamatgazdák, elvárások és fókusz meghatározása), kockázatelemzés (Kockázatelemzési Kritérium Mátrix) és éves tervek (stratégiai ellenőrzési terv, éves ellenőrzési terv) összeállítása. A pénztár könnyen magas kockázatú minősítést kaphat, mivel a működéshez szükséges értékek kezelésére, a forgalmának lebonyolítására szolgál. A kockázatot csökkentik a személyi és tárgyi feltételekre vonatkozó előírások betartatása, továbbá a megfelelő szabályozottság kialakítása, melyhez a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzések szükségesek. Az ellenőrzött költségvetési szerv kiadási és bevételi előirányzata az elmúlt öt évben kétmilliárd forint körül alakult. Az éves költségvetési kiadások és bevételek azonban ettől jelentősen eltérnek. A pénzmozgás elsősorban átutalással, beszedéssel történik. Ha nincs lehetőség az ezekkel történő kiegyenlítésre, akkor bankkártyával, végső soron készpénzzel valósul meg. Ez a prioritási sorrend is azt mutatja, hogy az ellenőrzött költségvetési szervnél a készpénzforgalom nem képvisel jelentős részt, nagyjából 1% pont körül mozog. A szervezet házipénztára tényleges bevételt nem kezel, csak az előleg elszámolásból származó technikai bevételeket rögzítik az ügyviteli rendszerbe. Bevételként kezelik a folyószámláról történő készpénzfelvételt, továbbá a kiadott előlegek visszafizetését is. A kiadás alatt a munkavállalónak történő készpénzkiadást, készpénzes számlák közvetlenül pénztárból történő kifizetését kell érteni. Egyéb pénzmozgás (pl. bérfizetés, számlabefizetés stb.) a szervezet házipénztárában nincs. Az ellenőrzés tárgyának meghatározásakor - a kockázati besorolás mellett - a felülvizsgálat időszerűsége is kiemelt szempont volt. Az elmúlt öt évben a szervezet belső ellenőrei (az öt év alatt négy belső ellenőr dolgozott) nem végeztek pénztárellenőrzés tárgyában belső ellenőrzést. Ennek vélhetően az az oka, hogy a felettes szerv ebben az időszakban három alkalommal (2015., 2016. és 2019.) vizsgálta ezt a területet. Az ellenőrzések alkalmával hiányosságokat azonosítottak, melyek kijavítására, a szabályszerű működés biztosítására a költségvetési szerv vezetői folyamatosan törekedtek és törekednek. Ezt a lefolytatott belső ellenőrzés is alátámasztotta. A felettes szerv által feltártak az ellenőrzés során már nem voltak tapasztalhatóak, igaz, ez az ellenőrzés nem terjedt ki minden területre. A fókusz az előleg elszámolásának vizsgálatán volt, kiemelten a készpénz mozgásának nyomon követésére, a bizonylatolás szabályszerűségére. A pénztár jogszabályoknak megfelelő működtetése érdekében a szabályozottság vizsgálata, az igazgatói utasítás ellenőrzése is megtörtént. A feltárt két kisebb hiányosság közül az egyik a helyszíni ellenőrzést követően javításra került. A dolgozat során két kisebb kvalitatív kutatás is készült: a belső ellenőrzés lefolytatásában részt vevő személyekkel strukturált interjú, az ellenőrzésen tapasztaltakról és a jövőbeli elvárásokról. Ennek kiértékeléséhez a költségvetési szerv dolgozói között egy kérdőíves felmérés volt, a belső ellenőrzéssel kapcsolatos, általános tapasztalatokról. A két kutatás eredményeinek összehasonlító elemzéséből kiderült, hogy az általános vélemény jórészt megegyezik a tárgyi belső ellenőrzésre adott válaszokkal. Elmondható, hogy ennél a költségvetési szervnél dolgozók hozzáállása a belső ellenőrzéshez pozitív, vélhetően ez köszönhető az elmúlt években alkalmazott belső ellenőrök felkészültségének és segítő hozzáállásának, valamint a dolgozók szabálykövető magatartás iránti igényének.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államháztartási ellenőrzés, belső ellenőrzés, házipénztár, költségvetési szerv, pénzkezelés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:05
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:05

Actions (login required)

Tétel nézet