Megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Befogadó munkahelyek, befogadó szervezeti kultúra.

Hegedűs Fanni Katalin (2020) Megváltozott munkaképességű, fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Befogadó munkahelyek, befogadó szervezeti kultúra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Hegedűs Fanni Katalin_NG5M6B_szakdolgozat_EE_BA.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Hegedűs Fanni Katalin_NG5M6B.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (254kB)

Absztrakt (kivonat)

„Sérültnek születni, azzá válni lehet feladat, áldás, szerencsétlenség, kiváltság, átok. S hogy melyik, az az adott sérültet körülvevő embereken, a családon és a társadalmon múlik.”-Böszörményi GyulaSzakdolgozatomban a fogyatékossággal élő, a megváltozott munkaképességű, és hátrányos helyzetű munkavállalók helyzetével foglalkoztam. Szakdolgozatom célja elsősorban az volt, hogy megismerjem a különböző fogyatékossági csoportokat: a mozgássérülteket, látássérülteket, hallássérülteket, mentális fogyatékossággal élőket stb, kapjak egy átfogó képet mind a társadalmi, mind a munkaerőpiaci helyzetükről, lehetőségeikről. Továbbá áttekintem a témában fellelhető szakirodalmat, kezdve a felmerülő fogalmak definiálásával, hogy kit tekinthetünk hátrányos helyzetűnek, és mit jelent a megváltozott munkaképesség. Kitérek egyes hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetére: a nők, illetve a romák helyzetére, szót ejtek a különböző befogadó munkaerőpaci szemléletekről, befogadó munkahelyekről. Kutatásomban többek között arra kerestem a választ, hogy milyen tényezők támogatják és melyek hátráltatják a hallássérült munkavállalókat a munkahelyi környezetbe való integrálódásuk során.  Ehhez félig strukturált interjút készítettem siket és nagyothalló interjúalanyokkal, előre meghatározott interjúvázlat alapján, közben szabad teret engedve alanyaimnak. Öt interjún keresztül próbáltam megismerni a siketek és nagyothallók munkaerőpiaci helyzetét, feltérképezni a velük kapcsolatos negatív diszkriminációt. Több interjú alany is beszámolt arról, hogy érte már őket hátrányos megkülönböztetés a munkakeresésnél. Az interjún szerzett tapasztalataim szerint az integrációt segítő tényezőket meghatározza az, hogy milyen mértében befogadó a munkahelyi környezet, és milyen a vezetők hozzáállása a hallássérült munkavállalókhoz. Két interjú alanyom munkatárs volt, így arra a következtetésre jutottam az adott válaszaik alapján, hogy az integrációt elősegíti az is, ha több olyan munkavállaló dolgozik együtt, akik egy fogyatékossági csoportba sorolhatók. A dezintegrációt elősegítő tényezők leginkább a társadalmi sztereotípiákon alapszanak, nagyobb mértékben fordul elő az előítélet a fogyatékossággal élő munkavállalóknál, mint az „átlag” munkavállalóknál. Az interjúalanyaim mindannyian egyetértettek abban, hogy a legkorlátozóbb tényező a munkafelvételnél a hallás hiánya, mivel a legtöbb helyre szükséges az angol nyelvtudás és az, hogy könnyen kapcsolatot tudjanak teremteni a munkavállalók egymással a szervezeten belül, és akár az ügyfelekkel telefonon is. A kapott eredmények alapján úgy gondolom, hogy a téma további kutatást igényel, annak érdekében, hogy a hallássérültek munkaerőpiaci helyzete normalizálva legyen. Minden ember egyenlő és egyenértékű.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	befogadó szervezet, fogyatékkal élők, hallássérültek, hátrányos helyzet, megváltozott munkaképesség, munkaerőpiac
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:05
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:05

Actions (login required)

Tétel nézet