A romák munkaerőpiaci integrációja a Romaster Program esettanulmányán keresztül bemutatva

Bors Bianka Gréta (2020) A romák munkaerőpiaci integrációja a Romaster Program esettanulmányán keresztül bemutatva. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_Szakdolgozat_Bors_Bianka_Gréta_AYZ0B4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (738kB)
	PDF BA_TO_Bors_Bianka_Gréta_AYZ0B4.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (246kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom négy fő fejezetből áll. Első fejezetében a romákat és az integrációjukat, társadalmukat, és ezen témában elmélyülve a roma nők gyermekvállalási normáikat mutatom be. Emellett az oktatásukat, illetve a végzettségüket vizsgálom és nemzetközi intézkedéseket is szemléltetek. Második fő fejezetben a vállalati társadalmi felelősségvállalásról írok bővebben, ezen belül is kitekintek a hazai illetve nemzetközi helyzetre, intézkedésekre egyaránt. Bemutatom a szaktekintélyek és szervezetek által megalkotott definíciókat annak érdekében, hogy az olvasó teljesebb képet kapjon ezen jelenség mivoltáról, illetve írok a nem elhanyagolható vállalati motivációkról is. A harmadik fejezetben a civil szervezetek és üzleti vállalatok együttműködését mutatom be. Mi is az a civil szervezet, és miképp épül fel egy együttműködés egy üzleti szférában tevékenykedő vállalattal. Negyedik, azaz utolsó fejezetemben rátérek a kutatásra és magára a Romaster programra. Kutatásom keretein belül ezen kérdésekre keresem a választ: egy programban résztvevő diák miképpen élte meg a mentorálást, voltak-e nehézségei, érte-e őt nyomás a közvetlen környezete által? Illetve vizsgálom azt, hogy mennyire teljesültek a programban leírt „elvárások” a vállalattal szemben? Mi volt a motivációjuk, illetve a vállalat által választott mentor valóban alkalmas és rendeltetésszerűen végezte-e dolgát? Sikeresnek mondható-e a program? Adódtak nehézségek a program alakulásakor? Mindezen kérdések alapján napjainkban milyen tendenciával szembesülhetünk? Elérte a program a humanitárius célját, vagy a vállaltok csak profitot termeltek az emberekből? A következőkben ezekre a kérdésekre keresem a választ. Kutatásomhoz kvalitatív módszertant választottam. Adatgyűjtésem eszközének a félig strukturált interjút választottam. Az interjú kérdéseit úgy állítottam össze, hogy azok a megélt tapasztalatokra, érzésekre vonatkozzanak, és mindösszesen kilenc interjút készítettem. Interjúalanyaimat igyekeztem úgy összeállítani, hogy minden szereplőkör képviselve legyen. Az interjúk elkészítése után párhuzamot vontam az összegyűjtött információk között, valamint külön válogattam az azonos témához tartozó beszámolókat. Bemutattam magát a programot, a program célját, az elért sikereit, eredményeit. Majd rátértem a szereplők alaposabb körbejárására, megvizsgáltam a felmerülő nehézségeket, és azokra a kutatásom végén kívántam megoldást nyújtani, melyek a következőek voltak: Előfordult a vállalat részéről a mentorok fluktuálása, ezzel megszűnt a mentorálás is. Ezt ki lehetne küszöbölni azzal, hogyha a mentor vállalat úgy szerződteti a mentort, hogy a mentori kapcsolat ne szűnjön meg a munkavállaló a vállalattól való távozása során, hisz ő a kulcsfigurája az együttműködésnek, és ez a diák életében sem lesz törés. Az előbb említett kulcsszereplő megválogatása és felülvizsgálata kiemelkedően fontos. A Mentor Akadémiában (mentoroknak szervezett érzékenyítő program a roma diákok mélyebben való megismerése végett) résztvevő mentorok adminisztrálásával ki lehetne szűrni azokat, akik ezeken az érzékenyítő programokon nem vesznek részt. Így kitűnne az az ember, aki valószínűsíthetően nem végzi megfelelően mentori munkáját. Úgy vélem, hogy egy középiskolás 14 éves gyerek nem feltétlenül tudja eldönteni azt abban az életszakaszában, hogy ő közgazdász szeretne lenni később. Ezzel elriasztja a potenciális diákot a pályázattól, mivel nem feltétlenül mer pályázni, mert bizonytalanság övezi a jövőjét. Mivel végsősoron az elhangzottak alapján a mentor vállalat „csak” az anyagi erőforrást biztosítja a diákja számára, így nincs jelentősége annak, hogy az adott hallgató bölcsész szakon folytatja a tanulmányait, vagy a gazdasági világban, ebből adódóan meglehetne nyitni a „lehetőségek kapuit” más beállítottságú diákok felé is. Fontos lenne a program fellendítéséhez az új diákok toborzása, amit akár célzottan iskoláknak is fel lehetne ajánlani, illetve olyan nagyobb eseményeken, mint az Educatio pályaorientációs kiállításon való megjelenés kedvező eredményeket produkálhatna. Jelenlegi tudomásom alapján ezt a program nem teszi meg, továbbra is a HBLF kapcsolati hálóján keresztül érik el a vállalatokat. A legfontosabb lépés az lenne, hogy az apparátus stabilizálódjon, mivel az elmúlt időkben gyakori személyváltozások történtek a program szervezeti egységét tekintve, és ez az alapja az egésznek. Kutatásomat nem tudom teljesmértékig reprezentatívnak tekinteni, hiszen a programban közel 13 éve működik, és hozzávetőlegesen 150 diák fordult meg. Az általam készített interjúk ugyan betekintést nyújtottak a program elméleti és gyakorlati hátterébe, de nem feltétlenül tudtam minden sarkalatos pontját gyökeresen megismerni. Ettől függetlenül úgy gondolom, hogy lehetőségeimhez mérten alaposan körbejártam.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	civil szervezetek, integráció, roma, üzleti-civil szervezetek együttműködése, vállalati társadalmi felelősségvállalás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:04
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:04

Actions (login required)

Tétel nézet