A folyamatos kommunikáció jelentősége a munka világában

Kormány-Bostay Kinga (2020) A folyamatos kommunikáció jelentősége a munka világában. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Kormány-Bostay Kinga_A folyamatos kommunikáció jelentőssége a munka világában.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF BA_TO_Kormány-Bostay_Kinga_ZTMOZX.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (336kB)

Absztrakt (kivonat)

Egyetemi tanulmányaim alatt érdekesnek találtam és motiváltak a különböző kurzusok, ahol egyre jobban megismerkedtem az emberi erőforrás szakkal. Szakdolgozatom témaválasztásának háttéréhez köthető a munkahelyem. Ennek eredményeképpen a munkahelyi kommunikációs készségfejlesztés hatékonyságának mérése című témakört választottam. A témán belül a helyszínt Magyarországra szűkítettem le és azon belül a vállalatra, ahol dolgozom. Szakdolgozatom címe: A folyamatos kommunikáció jelentősége a munka világában, amely számomra azt jelenti, hogy a mindennapi munkavégzéshez elengedhetetlen a folyamatos egyezetetés, információátadás. Szakdolgozatom a bevezető fejezet előtt egy idézettel kezdtem. Joseph Priestley szavai többször elgondolkodtattak a témaválasztásom után, hiszen úgy véli, hogy minél bonyolultabbak a kommunikációs eszközeink, ezzel párhuzamosan annál kevesebbet kommunikálunk. A világ az évszázadok alatt hatalmas fejlődéseken és változásokon ment keresztül, amely a technikai eszközöket is jelentős mértékben érintette. A világjárvány ráébresztette az embereket arra, hogy a hatékony kommunikáció különböző eszközökkel is végrehajtható. A munka világát is érintette a pandémiás helyzet, előtérbe került a távmunka és a home office munkavégzési forma. Ezáltal a különböző kommunikációs készségek hiánya is előtérbe került. Az emberek személyesen kevesebbet vagy egyáltalán nem kommunikáltak a munkafolyamatokról, feladatokról. A dolgozat kutatási célja: A kommunikációval kapcsolatos képzések hatékonyságának a mérése elengedhetetlen és mind ez milyen módszerrel valósulhatna meg? Ennek megfogalmazását követően kutatást végeztem ahol több forrást, szakirodalmat, tanulmányt és internetes cikket gyűjtöttem össze. Ezeket a vizsgálódásom során felhasználtam. A felépítésnél figyelembe vettem az előzetes ismereteimet is. A bevezetést követően a kommunikációról írtam, majd ezt követően egy szervezet alap ismérveit fejtettem ki. Úgy gondoltam, erre azért van szükség mert a kommunikáció napjainkban is fejlődik, főleg az írásos része. A szervezet megismerése után, a különböző kommunikációs csatornákat is betudtam mutatni, hiszen a napi munkavégzésem is ezeken a csatornákon keresztül történik. Ezt követően a munkahelyi belső képzéseket dolgoztam fel. Fejezeten belül, a szervezet- és személyzetfejlesztésről is írtam. Az oktatások szorosan kapcsolódnak a két fejlesztési típushoz, ami a szakdolgozatomból egyértelműen ki is derül. Mivel a fő kutatási helyszínem és területem a vállalatom volt, így annak felépítését, működését és belső kommunikációját is bemutattam. Végül a saját vizsgálódásom gyakorlatban történő kivitelezése előtt összegeztem a tapasztalatimat és a szakanyagokat majd megalkottam a kérdőívemet. Nagy gondot fordítottam a szenzitív adatok mellőzésére, amik sértenék a munkavállalók jogait. A kérdőív könnyen értelmezhető és gyorsan kitölthető kérdéssort tartalmazott. A kutatási kérdés megvalósítását egy külön nagy fejezeti egységben taglaltam kisebb alfejezetekre a könnyebb áttekinthetőség érdekében. A kérdőív elemzésénél egyedi készítésű diagramokat használtam. Az eredményből egyértelmű választ kaptam a dolgozat elején feltett kérdésre. A megkérdezettek döntő százaléka szerint munkafolyamatokkal mérnék a kommunikációs képzések sikerességét, ők a napi munkavégzés során gyakorolnák az oktatásokon tanultakat. A dolgozat végén szerepel az összegzés, melyben a háttérkutatást is kifejtettem. A fejezet alpontjaként a véleményemet és javaslatomat is megosztottam a témával kapcsolatban. Ez annak köszönhető, hogy maga a téma még friss és folyamatosan új ismeretekkel bővül. A munkáltatók még nem rég ismerték fel a kommunikációs készségek fejlesztésének, mérésének fontosságát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	csoportkommunikáció, hatékonyság, képzések, kommunikáció, szervezetfejlesztés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 14:03
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 14:03

Actions (login required)

Tétel nézet