Ipari forradalom 4.0 - A digitális transzformáció előnyeiről és kihívásairól

Kiss-Simon Áron (2020) Ipari forradalom 4.0 - A digitális transzformáció előnyeiről és kihívásairól. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of szakdolgozat.pdf]
Előnézet
PDF
szakdolgozat.pdf

Download (3MB) | Előnézet
[thumbnail of nyilatkozat nyilvánossá tételről.pdf] PDF
nyilatkozat nyilvánossá tételről.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (846kB)
[thumbnail of összefoglalás.pdf]
Előnézet
PDF
összefoglalás.pdf

Download (177kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat feltárja a negyedik ipari forradalom kialakulásának körülményeit, elhelyezi azt gazdaságtörténelmi kontextusban, feltárja kiváltó okait: melyek voltak azok a főbb technológiai áttörések melyek korunk exponenciális növekedéséhez vezettek a digitális térben mind adattárolás és számolókapacitásbővülés szempontjából. Taglalja a jelenség főbb karakterisztikáit, annak mikro és makro dimenzióit. Betekintést nyújt, melyek azok az innovatív technológiák, melyek kifejezetten az ipar 4.0-hoz köthetők, taglalja a diszruptív iparban rejlő gazdasági potenciált összevetve más, tradicionálisnak mondható ipari ágazatokkal (pl. autóipar). Bemutatja, mi a különbség a már érettnek tekinthető technológiák (pl. felhőtechnológia) és a felfutóban lévő innovációk (pl. blokklánc) aktuális, globális piaci részesedései között, illetve előre jelzi a következő 5 éves periódusra, mely területen várható kirobbanó fejlődés. A szakdolgozat gazdagon merít a témában elérhető külföldi szakirodalomból, hogy bemutassa az innovatív technológiákhoz vezető elengedhetetlen digitális transzformáció előnyeit és kihívásait. A Portelans Intézet NRI, (Network Readiness Index) és az Európai Bizottság DESI (Digital Economy and Social Index) jelentéseinek felhasználásával bemutatja, melyek azok a főbb dimenziók, melyekben makroszinten lehet mérni az országok digitális „érettséget”, illetve elhelyezi Magyarországot a globális környezetben, levonva a főbb konzekvenciákat. A dolgozat rövid betekintést nyújt a számvitel fejlődéstörténetébe, a kettős könyvelés kialakulásától a főbb globális és magyar szabályozó szervezetek megjelenéséig. Bemutatja, hogy az információs forradalom, a szoftveres megoldások és az ERP-k megjelenése milyen tekintetben volt hatással a szakmára, feltárja a modern ERP-k iránti aktuális keresleti mutatókat. Bemutatja, hogy milyen diszruptív jelenségek jelentek meg az elmúlt években a modern számvitel területén: taglalja az XBRL-t, a mesterséges intelligenciát és a robotizált folyamatautomatizálást, illetve a szintén komoly felforgató erővel rendelkező blokklánc technológiáját. Levezeti, hogy ezen innovációk a számvitel mely területeire lehetnek – sőt, sok esetben már vannak – hatással, illetve rövid kitekintést ad a jövőre nézve, hogy hogyan alakulhat át ezen megoldások segítségével a ma ismert számvitel (pl. hármas könyvelés megjelenése). A zárófejezetben tovább szűkül a fókusz a magyar számviteli KKV-k digitális átalakulására, azok kihívásaira. A NAV Online Számla rendszerével és a PSD2 EU-s direktívájával bemutatásra kerülnek azok az aktuális szabályozó erők, melyek erős innovatív mechanizmust alakítottak ki a magyar KKV-k piacán. A Számlázz.hu példáján keresztül bemutatásra kerül az a piaci ökoszisztéma, melyet az API-k, a szoftverek közötti interfészek tesznek lehetővé összekötve mind a piaci és állami szereplők rendszereit, példátlan automatizációs lehetőségeket teremtve a számviteli folyamatokban. Valós piaci adatok közlésével demonstrálásra kerül az a fajta exponenciális növekedés a hazai szektorban, mely a digitális, diszruptív dinamizmusok sajátja. A számvitel különböző feladatkörein belül elhelyezésre kerülnek a hazai digitális szereplők, mely megoldások nyújtanak standardizáló vagy automata alternatívát a korábban manuálisan végzett folyamatokra (pl. banki könyvelés). A diszruptor cégek összehasonlításra kerülnek az inkumbens cégekkel valós éves adatok alapján. A primer kutatás során egy körinterjú keretében megszólalnak feltörekvő, digitális szolgáltatók, de a digitális megoldásokat használó könyvelő iroda ügyvezetője is elemezve a piacon jelenleg zajló versenyt, a NAV és PSD2 által teremtett új gazdasági környezetet, bemutatva a digitális projektek kihívásait, előrejelzést adva a következő 5 éves periódusra a piac digitalizálódását tekintve. A záróakkordban összefoglalásra és értékelésre kerülnek a szekunder és primer kutatás eredményei. A következtetéseket levonva a számviteli szakma jövője is körvonalazódik, árnyalt képet kapunk a lehetséges kimenetelekről, a jövő számviteli szakemberének feladatairól.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kardos Barbara
Belső
főiskolai docens, Számvitel Tanszék, PSZK
Dr. Siklósi Ágnes
Külső
egyetemi docens, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: automatizáció - automatizálás, digitális technológia, ipari forradalom, könyvelőcégek, könyvelőrobotok
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 14:01
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 14:01
URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/29270 URI: http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/29270

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet