Tesco PLC részvény értékelése

Kontra Ottó (2020) Tesco PLC részvény értékelése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Kontra_IIB6DZ_Tesco_PLC_részvény_értékelése.pdf] PDF
Kontra_IIB6DZ_Tesco_PLC_részvény_értékelése.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Kontra_Ottó_IIB6DZ_Tesco_PLC_részvény_értékelése_Összefoglaló.pdf] PDF
Kontra_Ottó_IIB6DZ_Tesco_PLC_részvény_értékelése_Összefoglaló.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (338kB)
[thumbnail of Kontra_Otto_IIB6DZ_kutatasi_koncepcio_kisero_lap.pdf] PDF
Kontra_Otto_IIB6DZ_kutatasi_koncepcio_kisero_lap.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (495kB)

Absztrakt (kivonat)

Egyetemi hallgatóként igyekeztem olyan témát választani, amely több szempontból is aktuális. Aktuális pénzügyileg, társadalmilag, és személyes indíttatásomból is. Ezért választottam a Tesco PLC részvény megvizsgálását. Az dolgozatomban vizsgált részvény Európa harmadik, az Egyesült Királyság legnagyobb forgalmú, piacvezető kiskereskedelmi áruházláncának a részvénye. Pénzügyi szempontból azért is aktuális a részvény megvizsgálása, mert az elmúlt évek a vállalat számára az újjáépítés évei voltak a 2014-es könyvelési botránya után. Társadalmi oldalról azért is aktuális a téma mert a 2019-ben kitörő és 2020-ban folytatódó Koronavírus világjárvány, újraírta a körülményeket a gazdaságban, így a kiskereskedelemben is, ami hatással lesz nem csak a Tesco, de a szektor jövőjére is. Végezetül személyes indíttatásom is volt a részvény megvizsgálására, mert az angol cég magyarországi leányvállalatának, a Tesco Globál Áruházak Zrt. alkalmazottjaként, részvényopcióval rendelkezem, és pénzügyi döntés előtt állok. A., lehetőség, tartsam az opciómat, vagy B., szabadítsam fel ? Dolgozatomban, a tőzsde kialakulásának, és modernkori szerepének ismertetése után, a COVID-19 világjárvány hatásait mutattam be a kiskereskedelemre vonatkozóan. Rámutattam arra, hogy a legtöbb szektorral ellentétben a COVID-19 világjárvány pozitív hatással volt a nagyméretű, széles választékú élelmiszert árusító áruházláncok forgalmára. Az élelmiszert árusító áruházláncok a vírus hatására a jövőben még jobban előtérbe kerülnek majd a vásárlói szokások, és a kosarak összetételének megváltozása miatt, amit tovább erősít az online házhozszállítás forgalmának térnyerése. Kutatásom első részében az elmúlt 4 évre visszamenőleg pontról pontra elemeztem a vállalat pénzügyi mutatóit, az eredmény kimutatást, a mérleget és a cashflow-t, amelyekből levont következtetéseimmel, a COVID hatásait figyelembe véve megbecsültem a következő öt év eredménykimutatásban szereplő pénzügyi eredményeit, az árbevételtől kezdődően egészen az egy részvényre jutó nyereségig és osztalékig. A kutatásom érdemi része a Tesco PLC részvényhez tartozó kamatláb megbecslése, igazán méltó kihívás volt számomra. Az eddig tanult részvényértékelési eszközöket felhasználva megbecsültem a hozam és a jelenérték meghatározásához szükséges kamatlábat. Ahogy a való életben is, első lépésként a hasonló körülményekkel, üzleti modellel, és piaccal rendelkező, kiskereskedelmi részvénytársaságok hozamait kerestem meg, amelyek jó kiinduló pontot szolgáltattak számomra. Azt gondolom, hogy a módszer egyszerűsége és gyorsasága, hatékonysággal is párosul ezért a jövőben is alkalmazni fogom egy értékelés során hiszen a legjobb kiindulópontot szolgáltatja. Ezt követően empirikusan, az elmúlt évek hozamainak számtani átlagát vettem, ami egy elég hosszú időszakot figyelembe véve biztos célravezető, de esetemben nem. Mert az elmúlt évek hozamainak a szórásának köszönhetően, a számtani átlaguk túlbecsülte a részvényhez tartozó kamatlábat, ezért nem ajánlom rövidtávon a használatát. A következő modell a dolgozatomban a folyamatos növekedést feltételező Gordon modell volt, amely a múltbéli adatokra vonatkozóan félrevezető, hiszen egy olyan vállalat részvényét vizsgáltam, amely egy saját maga által generált válságot követően igyekezett visszaszerezni pénzügyi stabilitását. Ezért olyan vállalatoknál, akik a mélypontban vannak nem javasolnám, mert nagy szórással bír a kapott kamatláb, az osztalékok gyors növekedése miatt, ami fals adathoz vezethet minket. Továbbá akkor sem ajánlom, ha a növekedési ütem nagyon alacsony, vagy ha a kamatláb túl magas, mert akkor a nevező változása miatt az árfolyam vagy a végtelenbe vagy a nullához tartana. Végső soron, ha már stabilizálódott a vállalat helyzete, amelyet a következő öt évre vonatkozóan én is előre jeleztem, akkor a Gordon modell kifejezetten hasznos, mert közelítően ez adta a legjobb becslést a kamatlábra. A soron következő CAPM modell strukturáltsága szintén meggyőző volt számomra és célravezető eszköznek tartom. Szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy fenntartásokkal kezeljük, mert, hátránya ha kis Bétáju részvényekre alkalmazzuk akkor gyakran alacsony értéket ad számunkra ami szintén félrevezető lehet, ami kutatásom során velem is előfordult. Végezetül a legegyszerűbb eszközt, is használtam amellyel megbecsülhetjük a kamatlábat, amelyhez nincs is másra szükség, mint a növekedési ütemre és osztalékhozamra. Meglepő módon szinte hasonló pontossággal adta meg a kamatlábat, mint a nála jóval népszerűbb Gordon modell. Összegezve azt gondolom, hogy ahány részvény annyi modell szükséges. Naiv az aki azt hiszi, hogy egy részvény elemzését el tudjuk végezni egyetlen egy modell alkalmazásával. Ezért a dolgozatomból szerzett tapasztalatomból kiindulva azt javaslom, hogy a lehető legtöbb modell készítsük el, amelyeket elemezve saját magunk döntsük el, hogy melyik releváns és melyik nem a vizsgált részvény szempontjából. Kutatásomban arra kerestem a választ, hogy számszerűen alátámasszam, hogy a piac hatékonyan árazta be a Tesco PLC részvényt és, hogy a vállalat elért érettsége azon szakaszába ahol már kevés fejlődési lehetőséget rejt magában. A felhasznált módszertani számításaim alapján, elfogadtam a dolgozatom elején felállított hipotéziseimet és kijelentettem, hogy a piac hatékonyan árazott, és a Tesco érett vállalat. A kutatás lényege, hogy megvizsgáljuk adatokban rejlő, egyenként csak nagyon kevés információt hordozó monoton számokat. A kutatási folyamat részeként, az alkalmazott részvényértékelési modellek segítségével feltárjuk, a számok mögött meghúzódó értékes információt, ami újdonságként szolgálhat számunkra, amely bebizonyítja, vagy épp ellenkezőleg megcáfolja a kezdeti hipotézisünket. Szerencsésnek mondhatom magam, mert izgalmas kihívás volt szakdolgozatom keretén belül választ találni hipotézisemre ahol felhasználhattam az eddig tanultakat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügyi

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Csoma Róbert
Belső
Adj.dr-i fok, Pénzügy Tanszék, PSZK
Dr. Komáromi György
Belső
egyetemi docens, Pénzügy Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: eredménykimutatás, hozam, kamatláb(ak), kiskereskedelem, részvény
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:54
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:54

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet