A vállalati szférában elkövetett számviteli csalások a könyvvizsgálat tükrében

Hegede Lilla (2020) A vállalati szférában elkövetett számviteli csalások a könyvvizsgálat tükrében. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Hegede Lilla_WCS3LP.pdf] PDF
Szakdolgozat_Hegede Lilla_WCS3LP.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Osszefoglalo_Hegede Lilla_WCS3LP.pdf] PDF
Osszefoglalo_Hegede Lilla_WCS3LP.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (238kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatomban a pénzügyi visszaélések témakörét jártam körül, illetve azon belül is a beszámolóban elkövetett csalásokra, illetve ezek könyvvizsgálati összefüggéseire fókuszáltam. A téma aktualitását és relevanciáját a közel múltban nagy visszhangot okozó vállalati botrányok, illetve a nemzetközi és hazai gazdálkodó szervezeteknél elkövetett csalásokat vizsgáló felmérések eredményei is jól mutatják. A csalás az élet minden területén jelen van, rengeteg formában. A beszámolóban elkövetett csalások között említhetjük a teljesség igénye nélkül: fiktív bevételek kimutatását, a költségek elhalasztását és el nem ismerését, a követelések „túlértékelését”, a kötelezettségek manipulációját és eltitkolását, illetve az eszközök helytelen értékelését. A csalást a véletlen hibától a szándékosság választja el, ez pedig a felderítést is megnehezíti, hiszen az elkövetők tettüket leplezni és titkolni próbálják a vállalati belső ellenőrzés, a külső könyvvizsgáló vagy akár a hatóságok elől is. A csalások feltárást tovább bonyolítja, hogy azokat gyakran olyan, régóta a vállalatnál dolgozó magas beosztású személyek követik el, akik szakmai ismeretekkel, és megfelelő tudással rendelkeznek a szervezeti és törvényi szabályozás „sikeres” kijátszásához. A pénzügyi kimutatásokat érintő visszaélések mögött leggyakrabban gazdasági érdekek állnak, ilyen érdek lehet tipikusan a tulajdonosi, illetve részvénypiaci elvárások teljesítése, de sok esetben kapcsolódik hozzá egyéni érdek is, erre jó példa a managerek teljesítményhez kötött javadalmazása. A két érdek összefonódása egymást erősítő tényezőként érvényesülhet a csalások kapcsán. A hatékony ellenőrzés nélkülözhetetlen eleme a vállalat hosszú távú működésének és eredményességének, melyben fontos szerepe van a külső könyvvizsgálat intézményének is. A könyvvizsgáló feladata, hogy független és objektív módon alkosson véleményt a vizsgált társaság pénzügyi kimutatásairól arra vonatkozóan, hogy azok megbízható és valós képet mutatnak a vállalat jövedelmi, vagyoni és pénzügyi helyzetéről. Tehát megfelelő bizonyítékot kell szereznie annak alátámasztásához, hogy a vezetés által összeállított beszámoló nem tartalmaz lényeges hibás állítást, sem véletlen hibából, sem szándékos csalásból eredően. Mivel véleményét elegendő és megfelelő bizonyítékok adják, ebből adódóan a csalások felderítése kapcsán nem vállalhatja a teljes felelősséget. Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy a könyvvizsgáló különböző típusú kockázatokkal találkozik, melyeket elfogadhatóan alacsony szinten szükséges tartania. Ennek érdekében minden munkafázisban becsülnie és értékelnie kell ezeket. Dolgozatomban a CRIME módszer segítségével készítettem elemzéseket három vállalati csalás tényezőkre bontásával, melyeken keresztül megérthetjük, hogy ki, miért és milyen módszerrel követte el a csalást. Az esetek vizsgálatával fontos megállapítások tehetőek, melyek mentén felszínre kerülnek azok az ellenőrzési hiányosságok, melyek megadják a visszaélések elleni hatékony és sikeres küzdelem jövőbeni irányát. A bemutatott esetek tanulsága, hogy mind a visszaélések megelőzésében, mind a feltárásban elengedhetetlen szerepe van a belső ellenőrzésnek, a felelős vállalatirányításnak, illetve a szakmailag magas színvonalú, független könyvvizsgálatnak. A csalásokat az emberi tényezőből, illetve a törvényi szabályozásból adódóan lehetetlen teljesen megszüntetni, hiszen amíg a büntetést meghaladóan bevétel érhető el, addig biztosan lesz, aki ezt az utat választja majd. Ennek érdekében szükségesnek látok a vállalati szférában egy olyan irányú szemléletváltást és szabályozást, ami a vállalati érdekek mellett az azt körülvevő üzleti szereplők érdekeit is szem előtt tartja, és lehetővé teszi azok érvényesülését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kardos Barbara
Belső
főiskolai docens, Számvitel Tanszék, PSZK
Kresalek Péter
Külső
Mestertanár, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: könyvvizsgálat, könyvvizsgálati bizonyíték, könyvvizsgálati kockázat, számviteli csalás, vállalati botrány
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:54
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:54

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet