A társasági adó és a számvitel kapcsolata

Horváth Aranka Veronika (2021) A társasági adó és a számvitel kapcsolata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A társasági adó és a számvitel kapcsolata Horváth_Aranka_Veronika_FOSZK_.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF FOSZK_OF_Horváth_Aranka_Veronika_HEPQ3X.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (209kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖsszefoglalásA záródolgozatom a társasági adó és számvitel kapcsolatáról szól. A társasági adót 1989 óta szabályozza törvény. A jelenlegi társasági adóról szóló törvény 1996 óta van hatályban.1996-tól sok változás történt a szabályozásában, de az alapelvek ugyan azok maradtak, jelentősen csökkent a társasági adó adókulcsa mely jelenleg csak 9 százalék. A gazdálkodó szervezetek esnek a törvényhatálya alá. A társaságiadó-törvény szigorú, de néhány esetben kedvezőbb elszámolást enged, mint a számviteli törvény. A társasági adó célja, hogy bevételt jelentsen a költségvetés részére, valamint elkerülni a kettő adóztatást.A számviteli törvény jelenlegi formája 2000 óta van hatályban, azóta sok változás történt a vonatkozó jogszabályokban, de a számviteli alapelvek ugyan azok maradtak. A számviteli törvény célja, hogy valós és megbízható képet biztosítsanak a gazdálkodó szervezetek vagyoni és jövedelmi helyzetéről. A számvitelnek két területe van az egyik a vezetői számvitel a másik a pénzügyi számvitel. A vezetői számvitelt nem a törvény szabályozza, hanem a vállalkozás alakítja úgy, ahogy számára megfelelő. A pénzügyi számvitelt szabályozza törvény ennek oka az, hogy a beszámolónak egységesnek és érthetőnek kell lennie.A társasági adó és a számvitel össze kapcsolódik a társasági adó mértéknek meghatározása érdekében. Néhány esetben a számviteli törvény szigorúbb, míg többször a társaságiadó-törvény az. A két törvény szabályozza ugyanazon gazdasági eseményeket a társasági adóalap védelme érdekében.A társasági adóalap nem egyezik meg a számvitelileg kiszámolt adózás előtti eredménnyel. A számviteli szabályozások és elszámolások segítségével megkapott adózás előtti eredményt módosítja a társaságiadó-törvény. A módosítások segítségével számítható ki az adóalap. Az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tételek összegzésével lehet ki számítani az adóalapot. Az adóalap 9 százaléka a társasági adó mértéke, de ez nem minden esetben egyezik meg a társasági adó kötelezettséggel. Ha az adott gazdálkodó szervezett tud igénybe venni adókedvezményt az adó csökkenthető, de semmilyen esetben sem érheti el a 0 forintot.A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvánosságra hozott adatok alapján megfigyelhető, hogy a befizettet társasági adó összege változó. A befizetett társasági adó összegének változására több külső a gazdálkodó szervezetektől független tényező is hatással van, mint például a 2008-ban jelentkező gazdasági világválság. Azonban az adott gazdálkodó szervezettek az évi nyereségessége is jelentősen számít.A társasági adó és a számvitel kapcsolatáról elmondható, hogy ez egy szoros és szükséges együtt működés, amelyre szükség van a gazdálkodó szervezetek és a költségvetés érdekében is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel [pénzintézeti]

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	számvitel, számviteli beszámoló, társasági adó, társasági adóalap, társasági adótörvény
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:53
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:53

Actions (login required)

Tétel nézet