Az Európai Unióból való kilépést megszavazó, 2016-os brit referendum hatása az Egyesült Királyság néhány cégére, nyilvánossá tett beszámolóik vizsgálata, összehasonlítása és elemzése alapján

Baranyai Csilla (2020) Az Európai Unióból való kilépést megszavazó, 2016-os brit referendum hatása az Egyesült Királyság néhány cégére, nyilvánossá tett beszámolóik vizsgálata, összehasonlítása és elemzése alapján. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Baranyai_Csilla_JFHO03_Szakdolgozat.pdf] PDF
Baranyai_Csilla_JFHO03_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Baranyai_Csilla_JFHO03_Összefoglalás_Szakdolgozat.pdf] PDF
Baranyai_Csilla_JFHO03_Összefoglalás_Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (250kB)

Absztrakt (kivonat)

2016-ban a britek megszavazták az Európai Unióból való kilépésüket. Ez a referendum nem volt politikailag kötelező jellegű, de az akkori kormány úgy döntött, hogy tiszteletben tartják a „nép akaratát” és megindult Brexit folyamata. Akkor még senki sem sejthette, hogy mennyi ideig fog elhúzódni és azt sem, hogy mennyi veszteséggel fog járni, nem csak az Egyesült Királyságnak, hanem ez Európai Unió többi tagállamának. 2020. január 31-én UK kilépett az EU-ból, azonban megegyezés alapján 2020. december 31-ig átmeneti időszakot vezettek be, amely alatt a korábbi szabályok alapján történik minden folyamat, amely a britek és az uniótagok között fennáll. Többek között a bilaterális külkereskedelem és a migrációval kapcsolatos intézkedések is. Dolgozatomban vizsgálom ennek a politikai döntésnek a hatását a tőzsdén jelenlévő nagyobb brit cégekre. Az Egyesült Királyság 3 olyan iparágát választottam elemzésre, amely nagy mértékben függ az EU-tól mind export, mind import területén. Ez a három iparág a gépiparon belül a repülőgépipar, a vegyiparon belül a gyógyszeripar és a harmadik az élelmiszeripar. Négy nagy részben mutatom be a témát. A bevezetést követően először az előzményekre térek ki, hogy az olvasó átláthassa, hogy milyen út vezetett az Egyesült Királyság EU-ból való kilépéséhez. Ebben a fejezetben még a referendum óta eltelt időszak eseményeire is rávilágítok. A 3. fejezetben a makrógazdasági hatásokra térek ki. Betekintést nyerhet az olvasó a várható gazdasági következményekre, amellyel UK-nak számolni kell ezen döntését követően. 2 külön pontban fejtem ki a szerződéses kilépést és a szerződés nélküli távozást az unióból. Mivel az átmeneti időszak vége nagyon közel van, és dolgozatom írása idején még nem született döntés az EU és UK között, így a szerződéses és szerződés nélküli kilépések között nem olyan nagy eltérés van. Az idő rövidsége miatt, nem sok esély van minden iparágat átfogó megegyezésre, tudniillik a tárgyalásokon előkerült témák, - jelen állapot szerinti információim alapján - a brit gazdaságnak csak egyes részeit foglalják magukban. Az iparági hatásokra részletesebben a 4. fejezetben térek ki. Itt is megvizsgálom a kétféle kilépés várható eredményeit. Fontosnak tartottam, hogy külön is beszéljek az egyes iparágakról, mert elég specifikusak és az általános feltételek mellett, más-más szabályok is vonatkoznak rájuk. Több statisztikai adat felhasználásra került a munkám során, mellyel alá tudom támasztani a választott brit iparágak szoros kapcsolatát az EU-val. Az utolsó részben bemutatom a 3 cégcsoportot, melyek vagyoni, pénzügyi helyzetét és jövedelmezőségét vizsgálom a vállalatok honlapjáról letöltött utolsó éves beszámolóik alapján. Érdekes a vezetőség hozzáállása a brexit folyamathoz mindhárom esetben. A Meggitt csoport (repülőgépipar) nem tartotta fontosnak, hogy komoly figyelmet fordítson az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének hatásaira. A másik két vállalat közül a gyógyszeriparban működő GSK Plc. kockázati vizsgálatokat, számításokat, elemzéseket végzett azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz rájuk a szabad kereskedelmi övezetből való kilépés 2021. január 1-től. Az élelemiszeripari Cranswick Plc. is hasonló elemzéseket végzett, de meglehetősen pozitív szemléletűen azt várja az Egyesült Királyság kormányától, hogy biztosítsa a friss élelmiszer és elő állomány probléma mentes export-importját az EU-val. A kutatómunka párhuzamosan történt a dolgozat írással egyidőben, mivel a brexittel kapcsolatos események jelenleg is folyamatban vannak. A diplomamunkám leadásának időpontjában sem egyértelmű az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kapcsolatok jövője, ezért előfordulhat, hogy a dolgozatomban leírt feltételezésektől eltérő lesz ennek a nemzetközi gazdasági eseménynek a kimenetele. Lényeges megjegyezni azonban, hogy a két tárgyalófél közti lehetséges megállapodás sem tudja semlegesíteni sem a brit, sem az európai uniós cégekre ható negatív hatását ennek a politikai döntésnek. Ábrák és táblázatok segítik a statisztikai adatok könnyebb átláthatóságát. A mellékletben pedig megtalálhatóak a konkrét cégek elemzéséhez alkalmazott számítások.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr.habil. Losoncz Miklós
Belső
egyetemi tanár, Pénzügy Tanszék, PSZK
Madarasiné dr. Szirmai Andrea
Külső
egyetemi docens, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: Brexit, cégcsoport, Egyesült Királyság, külkereskedelmi ügyletek, vámkezelés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:52
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:52

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet