Multikulturális környezet kihívásai a magyar és külföldi vállalatoknál

Király Patrik (2020) Multikulturális környezet kihívásai a magyar és külföldi vállalatoknál. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Király_Patrik_agvgsf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Király_Patrik_agvgsf.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (374kB)

Absztrakt (kivonat)

A szakdolgozat elején bemutattam miről fog szólni az egész mű és mik azok a dolgok amire, ki fogok térni. Leírtam ,miért tartom fontosnak a témát és miért gondolom, hogy ez egy mindenki érintő dolog. A multikulturalizmus a világunk részét képezi már és elkerülhetetlen érintkezzünk más kultúrájú és etnikumú személyekre. A kutatás során két kérdés megválaszolását tűztem ki célul és ezek a, hogy milyen kihívásokkal küzd meg egy vállalat a multikulturális környezet miatt, illetve, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen szervezet. Mindezek mellett bemutattam, milyen módszereket fogok alkalmazni a mű megírásához és milyen lesz a felépítése az egésznek.  Ezt követték az alapfogalmak, amiket úgy véltem fontos megbeszélni és elmagyarázni, mielőtt az olvasó bele vág a dolgozatba. Fontosnak tartottam az alapoktól kezdeni, hogy jobban érthető legyen a téma, amit később kifejtek bővebben. Így az elején a kultúrát és a szervezeti kultúrát fogalmaztam meg, mit is jelent, ezt követte a migráció és a vele kialakult elnevezések, mint a migráns és a menekült közti különbség. Úgy gondolta, elengedhetetlen ezeknek a tisztázása, mert az emberek gyakran rosszul használják. Példákkal mutattam be, hogy híres magyar emberek is migránsnak számít, mint Puskás Ferenc. Ezeket követte a multikulturalizmus, multikulturális környezet és a szerintem velük járó, interkulturális kommunikáció fogalma. Végezetül pedig szervezeti magatartás, teljesítmény és motiváció.  Ezek után bemutattam, milyen a bevándorlási helyzet a világban és utána részletesebben területekre bontva, mint Európa, Észak-Amerika vagy éppen Magyarország. Itt már figyelembe vettem a foglalkoztatottságot is . A világban körülbelül 164 millió bevándorló dolgozó van jelenleg és ezeknek majdnem a fele Európában és Észak-Amerikában. Ez is mutatja, ez a két legkeresettebb régió ilyen szempontból. Megmagyaráztam az okait, az ilyen vándorlásoknak a világban, külön kiemeltem az Európai Unión belüli szabad munkerőmozgást. Hazánkban is évről évre nő a bevándorlók száma és emellett a bevándorló dolgozók száma, amely majdnem ötszörösére nőtt az elmúlt 3-4 évben.  Az ezt követő részek vonatkoztak más főként a kutatott kérdésekre, ahol kiderültek a leggyakoribb problémák, mint a kommunikációs gondok. Ennek a kiküszöbölésére nyelvi tréningeket alkalmazhatnak a vezetők, vagy már alapból a munkajelentkezésnél meg kell szabni azt, milyen nyelveket kell ismerni alapfokon. Ezt követte a nem egyenlő bánásmód, amely főként a vezető és a munkavállaló között alakulhat ki. Itt fontos tényező, hogy elkell tekinteni a különbségektől és háttérbe kell őket szorítani. A vezetőnek kell példát mutatnia a többi dolgozó felé. Végezetül pedig a kisebb konfliktusok voltak, amelyeket lehetne érzékenyítő, csapatépítő programokkal kezelni, hogy a munkahelyi stresszen kívül is megismerhessék egymást a dolgozók. Véleményem szerint a legfontosabb egy szervezetnél a folyamatos és őszinte kommunikáció, amellyel elkerülhetőek az ilyen gondok. Emellett fontos az elfogadás, megértés és rugalmasság. Ezek után példákat hoztam fel, akik sikeres vállalkozásokazt hoztak létre, más kultúrából jött személyekkel. Itt példaként a Youtube, Google és a BMW alapítóit vettem alapul, akik mint máshonnan érkezett emberek volt, de egy óriás vállalatot tudtak létrehozni sikeresen. Ebből is látszik, a különbségeket háttérbe kell szorítani és a sikeres együttműködés mellett a sokszínűség is nagy előny lehet. Ezt követték a kutatási módszerek bemutatása és eredményeik. A szekunder kutatást főként a Google Scholar, Web of Science és Matarka oldalakon talalható tudományos írásokból szereztem. A primer kutatásom megy egy online kérdőív volt, amelyet 110-en töltöttek ki. Itt tettem fel a személyre vonatkozókérdéseket és a munkakörnyezetre is. Különböző generációjú és korcsoportú emberek válaszolta, így több felfogásmódból is születtek válaszok. Kiderült az emberek nagy része elégedett a környezetével. Az is kiderült az emberek körülbelül fele dolgozik együtt más etnikumú vagy kultúrájú emberekkel és ennek a nagyobb része nem találkozik problémákkal. De mint a kérdőív válaszai megmutatták, ez egy létező probléma napjainkra és jelennek meg kihívások ebből adódóan. Itt is a kommunikációs problémák , kulturális ellentétek és nem egyenlő bánásmód volt a leggyakoribb. Ezekre kértem megoldásokat a kitöltőktől, mit ehet tenni ellene és a legtöbbet adott válasz a kommunikáció, csapat építő programok és az elfogadás volt. A szakdolgozatom kérdéseire, úgy érzem sikerült választ találnom és bemutatni azokat, illetve alátámasztani. Így sikeresnek érzem a kutatást és sikerül bemutatni az olvasónak valamilyen szinten a multikulturális környezetet és a vele járó dolgokat.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bevándorlás, interkulturális kommunikáció, Kuturális különbségek, multikulturalizmus, Multikulturális környezet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:52
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:52

Actions (login required)

Tétel nézet