Magyarok Európán belüli migrációja - munkavállalási célú kivándorlás az elsődleges európai célországokba

Izer Ágnes (2020) Magyarok Európán belüli migrációja - munkavállalási célú kivándorlás az elsődleges európai célországokba. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Izer Ágnes_K75OI4_Szakdolgozat_Migráció_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF Izer Ágnes_K75OI4_Témavázlat és összegzés_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (406kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom a magyarok nemzetközi migrációjával, ezen belül is a kivándorlással, és elsősorban az európai országokba irányuló munkavállalási célú migrációval foglalkozik. A migrációval kapcsolatban rengeteg olyan fogalmi eltérés van, ami nehezíti a nemzetközi statisztikai intézmények számára a kivándorlással, migrációval kapcsolatban gyűjtött adatok összehasonlítását, és egységesítését. A dolgozatom elején ezeket a fogalmi eltéréseket, és azok egységesítése érdekében tett intézkedéseket mutatom be. Ezután áttérek, azon elméleti modellek áttekintésére, amelyek az elmúlt évtizedekben napvilágot láttak, és hiteles magyarázattal próbálnak szolgálni a kivándorlási döntés, és megvalósítás folyamatára, a kivándorlási trendek változására. Ezen bemutatott modellek a következők: a migráció makro-, és mikroökonómiai elmélete, a migráció új közgazdaságtana, push and pull, hálózatelmélet, duális munkaerőpiaci elmélet, illetve a migráció és fejlődés elmélete. A dolgozat második, nagyobb hangvételű részében bemutatom azon adatforrásokat, kutatásokat és kutatási eredményeket, amelyeken keresztül információink vannak az Európán belül történő magyar kivándorlás mértékéről, trendjéről, a kivándorlók demográfiai és társadalmi összetételéről, a migrációs célokról, és azok megvalósításáról, illetve a külföldön élő magyarok helyzetéről. A második fejezeten belül elsősorban tisztázom az elsődleges, másodlagos adatforrások és a tükörstatisztikák fogalmi jelentését, illetve, hogy az egyes adatforrások milyen módon hasznosíthatók a migráció témakörével kapcsolatban. Ezután áttérek a Világbank által 2010 óta 3 évente készített migrációs mátrix magyar migránsokkal kapcsolatos adatainak bemutatására. Az olvasó továbbá megismerkedhet az Eurostat, tehát az EU tagországok által szolgáltatott magyar kivándorlókkal kapcsolatos adatokkal, így az Európán belüli magyar bevándorlók számával, kor és nemi összetételével. Szakdolgozatomban feldolgozom a 2013-ban a Népességtudományi Kutatóintézet SEEMIG – Magyarok külföldön kutatásának eredményeit, amely információt szolgáltat a 20-59 éves kivándorló személyek iskolai végzettség, célország, korábbi lakhely típusa, családi állapot szerinti összetételéről, és megoszlásáról, az elsődleges három európai célországban (Ausztriába, Németországba, és az Egyesült Királyságba), illetve azon tényezőkről, amelyek az egyik célországot előnyben részesítik egy másikkal szemben. Az Életünk fordulópontjai kutatás szintén a Népességtudományi Kutatóintézet 2001 óta után-követéses mintavétellel folyó kutatássorozata, melynek 4.hullámú felmérése információt szolgáltat a magyar háztartástagok külföldön élő háztartástagjairól. A felmérés eredményei alapján megtudhatjuk, hogy a kivándorló személyek Magyarország mely területeiről vándorolnak ki, illetve, hogy mik a kivándorlás elsődleges céljai. A kutatások eredményei után röviden áttekintem a célország és Magyarország közötti átlagbér különbségeket, illetve azt, hogy a migráció tendenciájában elmúlt 10 évben történt változások milyen gazdasági vagy politikai történésekkel magyarázhatók.  A 2016-os mikrocenzus felmérés a dolgozatban ismertetett, kivándorlókról információt szolgáltató legfrissebb kutatás, amely több olyan a kivándorló személyek munkapiaci helyzetével kapcsolatos kérdésre is választ ad, amellyel az eddig megismert kutatások nem foglalkoztak. Így megtudhatjuk, hogy az európai migrációban résztvevő magyar személyek a képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörben tudnak e elhelyezkedni, illetve hogy mely azok a területek, ahol a legtöbben elhelyezkednek a célországban. A kutatás eredményeiből azt is megtudhatjuk, hogy a kivándorlók milyen arányban hagyják el az országot munkavállalási, tanulmányi vagy egyéb célokkal. A mikrocenzus a visszavándorlókkal kapcsolatban is fontos információkat nyújt, azonban a kutatás ezen részével a dolgozatban csak érintőlegesen foglalkozom. A dolgozat utolsó része a saját primer, kérdőíves kutatásom eredményeit foglalja magában. A kérdőíves felmérés során egy 647 személyt tartalmazó minta adataiból tudok olyan személyekről információt szolgáltatni, akik az elmúlt 5 évben hagyták el Magyarországot, illetve jelenleg az elsődleges három célország (Ausztria, Németország, vagy az Egyesült Királyság) valamelyikében aktívan dolgoznak. A kitöltők válaszai alapján feltárom, hogy az újonnan kivándorlókat milyen okok, és mennyire befolyásolták a migrációs döntés megvalósításában. Így az olvasó megtudhatja, hogy az anyagi okok, jobb munkafeltételek és életkörülmények, családi okok, politikai és ideológiai okok, vagy tanulmányi okok mennyire befolyásolják a kivándorlókat az országunk elhagyásában. A kutatásom során a mikrocenzushoz hasonlóan, felmérem, hogy a kivándorlók a képzettségüknek megfelelő munkakörben tudtak-e elhelyezkedni a célországban, korábban Magyarországon a képzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoztak-e. Mely társadalmi és demográfiai jellemzőkkel bíró személyeket érinti leginkább, hogy nem tudnak a képzettségüknek megfelelő munkát találni külföldön. A kivándorlók mely területeken helyezkednek el elsősorban, illetve, hogy ez a terület megfelel-e az eredeti szakmájuknak. A kivándorlók mennyire elégedettek az egyes munkapiaci, munkahelyi tényezőkkel itthon, és külföldön. Tehát mennyire elégedettek a bérekkel, a munkakörülményekkel, a munkafelszereléssel, az adózással, a szabadságolással, vagy a fekete-munka visszaszorításával. Illetve, hogy ezek a tényezőkkel való elégedettségben van-e különbség az egyes célországban élő kitöltők között.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Európa, Életünk fordulópontjai, kivándorlás, kivándorlási célország, külföldi munkavállalás, külföldi munkavállalók, magyar munkavállalók külföldön, migráció, mikrocenzus, munkavállalás külföldön, SEEMIG, tükörstatisztika
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:51
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:51

Actions (login required)

Tétel nézet