Munkahelyi stressz otthon: az otthoni munkavégzés hatásai a munkavállalóra

Cziráky Zsombor Zsolt (2020) Munkahelyi stressz otthon: az otthoni munkavégzés hatásai a munkavállalóra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Cziráky_Zsombor_IMTPOU.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (3MB)
	PDF BA_TO_Cziráky_Zsombor_IMTPOU.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (466kB)

Absztrakt (kivonat)

A 2020 első felében kitörő COVID19 világjárvány drasztikus változásokat hozott szinte minden munkahelyen: a gazdaság működésének fenntartása az emberi életek védelmének érdekében meghozott rendeletek mellett csak a munkavállalók otthoni foglalkoztatásával volt lehetséges. A gyakorlat számos vállalat esetében, főként azon ágazatokban, ahol a munkavégzés javarészt amúgy is számítógép előtt folyik kézenfekvő és organikus foglalkoztatási lehetőség, így a vírus fenyegetésének megszűnése után is számíthatunk alkalmazására. Dolgozatom a munkahelyi stressz kérdéskörét vizsgálja az eddig csak juttatásként számontartott, azonban a járványhelyzet okán széleskörben elterjedté vált otthoni foglalkoztatás és távmunka végzésekor.Ennek megfelelően az irodalmi fejezeteknek és a kutatási folyamatnak irányt mutató kutatási kérdések összefoglalva a következőkre terjednek ki: főbb munkahelyi stresszorok és alakulásuk; stresszel való megküzdés szervezeti támogatása hagyományos és otthoni munkavégzés esetén; stressz negatív hatásai, és az ezek elleni egyéni megküzdés hagyományos és otthoni munkavégzés esetén.A szakirodalmi részben bemutatásra kerülnek azon fogalmak, elméletek, modellek és ismeretek, amelyek meghatározóak a vizsgált témakörök tekintetében, és elméleti háttérként megjelennek a kutatásban is, így megalapozva azt. A fejezetek kiterjednek a stresszre általánosan, majd specifikusan a munkahelyi stresszre, a stresszel való szervezeti és egyéni megküzdésre, végül pedig az otthoni munkavégzésre és a távmunkavégzésre.A szakirodalmi fejezetek után következik az egyéni primer kutatás. Kutatási módszer tekintetében kérdőíves megkérdezés került alkalmazásra, olyan szellemi munkavállalókat vizsgálva, akik hagyományos irodai munkát követően otthoni foglalkoztatás keretében végezték munkájukat, így van tapasztalatuk mindkét munkaszervezési módról. A kérdőív négy fő területet vizsgált, és eszerint négy szekció alkotta: foglalkozási stresszorok, szociális stresszorok, hatások és megelőzés és otthoni munkavégzés. A vizsgált területekről nyert információk elemzést követően különböző adatokat kiemelve kerültek megválaszolásra a kutatási kérdések. A leginkább jellemző foglalkozási stresszorok a következők voltak: alacsony fizetés, a kívántnál kisebb vagy nagyobb felelősségi kör, az alkalmatlan ellenőrzési rendszerek, a minőségi túlterhelés és a gyakori változások a munkában. A legjellemzőbb társas kapcsolatokat érintő stresszorok pedig: az alacsony mértékű támogatás, a negatív szervezeti légkör, és a csoportkohézió hiánya. Ezeket összevetve annak vizsgálata következett, melyikük és miként módosul otthoni foglalkoztatás esetén. A kutatás eredményei alapján megállapítható volt, hogy az otthoni munkavégzés a következő területekre gyakorol valamely mértékű hatást: minőségi túlterhelés; karrierfejlődés; támogatás; ingázás; munkakörnyezet; csoportkohézió; felettesi kapcsolat; csoporton belüli konfliktusok; munkatársi kapcsolatok; szexuális zaklatás.A munkahelyi stresszel való megküzdés szervezeti támogatására vonatkozóan a vizsgált munkavállalók közel felére egyáltalán nem volt jellemző támogatottság megléte. A fennmaradó dolgozók esetében ugyan voltak olyan eljárások, amelyek közvetetten hozzájárulnak a munkahelyi stressz káros hatásainak csökkentéséhez (mozgás lehetősége; egészségfejlesztő program; pszichológusi/mentálhigiéniai szakember általi támogatás) azonban valóban munkahelyi stresszre fókuszáló gyakorlat csak igen kis arányban állt rendelkezésre, és bizonyos esetekben a munkavállalók azt sem tartották kifejezetten hasznosnak. Otthoni foglalkoztatás esetén a szervezetek felhagytak a nem telekommunikációs eszközökön keresztül történő támogatásformákkal, és ezeket nem helyettesítették, így csak abban az esetben került biztosításra bármiféle támogatás, ha az korábban is elérhető volt ezen csatornákon.A stresszhatások tekintetében a legjellemzőbb pszichés és egészségügyi tünetek: szorongás, hangulatingadozás, álmatlanság voltak, illetve a súly hirtelen változásai, magas vérnyomás és emésztőrendszeri problémák. A stressz szervezeti megjelenési formái, mint a lecsökkent termelékenység, a megnövekedett kilépés és a hiányzások a munkából szintén jellemzőek voltak a dolgozókra valamely mértékben. A kutatási eredmények alapján az a következtetés vonható le, hogy akár tudatosan, akár más célból, de a vizsgált munkavállalók nagy hányada egyénileg támogatja az őt érő káros stresszhatások negatív, egészségre káros következményeinek redukálását. A legjellemzőbb gyakorlatok a fizikai aktivitás (mozgás, sportok, edzés, tánc, jóga), meditáció, relaxáció, illetve a légzésgyakorlatok végzése, professzionális pszichológusi és pszichiáteri segítség és vallásgyakorlást. Az otthoni munkavégzés esetén a válaszok aránya igen hasonló a korábbi kérdés adataihoz, amely alapján feltételezhető, hogy azok, akik hagyományos munkavégzés során folytattak, otthoni munkavégzés során sem hagytak fel ezen gyakorlatok alkalmazásával. A kutatás eredményei megerősítették továbbá a szakirodalomban foglaltakat, miszerint az otthoni munkavégzés előnyei mellett negatívan hat a főként feladatorientált CMC (computer mediated communication) kommunikációs csatornákból eredően a munkahelyi társas kapcsolatok erősségére, és ennek következtében valamelyest társas támogatottságra és a karrierfejlődésre is.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	home office, munkahelyi stressz, otthoni foglalkoztatás, stressz, stresszkezelés, távmunka
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:50
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:50

Actions (login required)

Tétel nézet