Generációs különbségek a munkaerőpiacon, az X, Y és Z generáció vizsgálata vállalati környezetben

Korán Laura (2020) Generációs különbségek a munkaerőpiacon, az X, Y és Z generáció vizsgálata vállalati környezetben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Korán_Laura_YZSAM9_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Korán_Laura_YZSAM9.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (382kB)

Absztrakt (kivonat)

Generációk munkához való viszonya: A veteránok napjainkban már nyugdíjasok, de nagyon tisztelik és becsülik a kétkezi munkát. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek biztosítottak nekik elhelyezkedési lehetőséget. Őket követik a baby boomerek. A tisztelet, a tekintély a munkahelyen és a családban is ismerős számukra. Nagyon merev szabályrendszerhez és kemény munkához szoktak. A tőlük eggyel fiatalabb X generáció többsége már irodai munkát végez, nagy teher nehezedik rájuk. Fontos számukra a stabil háttér és az anyagi biztonság. Az utánuk következő Y generáció a munkahelyén szereti kiélni kreativitását, kapcsolatokat teremt. Könnyen váltanak munkahelyet. A Z generáció tagjai rendkívül otthonosan mozognak a technika világában. Munkahelyükön fontos számukra a gyakori visszajelzés, elismerés és a rugalmasság. Kutatás: Megfogalmazott kutatási kérdés: Mely tényezők váltanak ki leginkább konfliktusokat a generációk között? Felállított hipotézisek: o   A generációk együttműködésének legfőbb előnye a kapcsolatszerzési lehetőség o   A munkahelyen nagy százalékban kerülnek konfliktusba egymással a különböző generációk tagjai. o   A konfliktusok legfőbb kiváltó oka a nem megfelelő kommunikáció. o   A munkahelyen leggyakrabban előforduló konfliktusforrás a generációk között a túlzott telefonhasználat munkaidőben Kutatási módszerként a kvantitatív kutatást választottam, eszközként pedig a kérdőívet. A kérdőívben a következőket vizsgáltam: a kitöltő mely generációnak a tagja, dolgozik-e együtt munkahelyén más generációkkal, tapasztal-e a közös munka során előnyöket és ha igen melyek azok, volt-e már konfliktusa más generációba tartozó kollégájával és amennyiben igen mi volt a konfliktus kialakulásának oka, valamint a kitöltők szerint a felsorolt konfliktusforrások milyen gyakorisággal történnek meg a munkahelyükön. Vizsgálati eredmények bemutatása: A válaszadók 94,6%-ának van más generációba tartozó kollégája. A válaszadók 43%-át képezi az X generáció, 33%-át az Y generáció, 16%-át az Z, és 8%-át a baby boomer generáció. A válaszadók 70%-a gondolta úgy, hogy számos előnye van annak, hogyha különböző generációk működhetnek együtt a szervezeten belül. Ezek közül a legfőbbek a tapasztalatszerzési lehetőségek az idősebbektől, egymás nézeteinek megismerése és a fiatalok technikai tudásának átadása az idősebbeknek. A kitöltők 31,6%-ának volt már konfliktusa más generációba tartozó kollégájával, melyek leginkább a kompromisszumkészség hiányából, a véleménykülönbségekből és a nem megfelelő kommunikációs stílusból adódtak. Ezen eredmények adták a kutatási kérdésemre is a válaszokat. A válaszokból az is kiderült, hogy vannak olyan konfliktusforrások melyek bár gyakran előfordulnak a szervezeten belül mégsem generálnak összetűzéseket, nem annyira zavaróak. Ilyen például a gyakori telefonhasználat munkaidőben. Ezzel szemben amikor az egyes források előfordulásának gyakoriságára voltam kíváncsi, a kompromisszumkészség hiánya kapta az egyik legkevesebb szavazatot mégis mikor a személyes konfliktusaikról kérdeztem a kitöltőket a legtöbbjüknél ez volt a kiváltó ok. Tehát bár nem fordul elő olyan gyakran, mégis ez a legzavaróbb és ebből születik a legtöbb ellentét a generációk között. A hipotéziseim közül az első három nem került alátámasztásra, ugyanis a kapcsolatszerzési lehetőség helyett a tapasztalatszerzés bizonyult legfőbb előnynek, a kitöltők kis százalékban kerültek konfliktusba a munkahelyükön melyek nem a munkahelyi telefonhasználatból adódtak, hanem leginkább a kompromisszumkészség hiányából. A negyedik hipotézisem alátámasztásra került. Leggyakoribb esetként megjelent a gyakori telefonhasználat bár nagy százalékának ellenére nem generál konfliktusokat. A konfliktusok valós fenyegetést jelentenek a munkahelyi hatékonyságra. A munkahelyi csapatépítő programok és tréningek lehetővé tennék véleményem szerint azt, hogy a generációk megismerjék és megértsék egymást ezáltal elfogadóbbak is lesznek egymás iránt. Ezzel csökkenthető a konfliktusok gyakorisága és növelhető a hatékonyság mely gördülékenyebbé teszi a vállalatok működését.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	együttműködés, generációk, konfliktusok, munkaerőpiac, vállalati környezet
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:47
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:47

Actions (login required)

Tétel nézet