Digitalizáció a magyar adórendszerben

Herpai Levente (2020) Digitalizáció a magyar adórendszerben. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_HerpaiLevente_FFVX48.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Herpai_Levente_FFVX48.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (456kB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomban bemutatásra kerültek a magyar adórendszerben történt legfontosabb digitalizációs változások. Azonban ennek kifejtése előtt egy adótörténeti kitekintéssel kezdtem el a dolgozatomat. Ebben a részben bemutattam, hogy hogyan is alakult ki az adózás a történelem során (itt megállapítottam, hogy valójában az adózás egyidős az emberi társadalommal), illetve, ami fontosabb, hogy miként alakult a magyar adórendszer a nomád élettől a rendszerváltásig. A választásom azért a rendszerváltásra esett, mert a rendszerváltáshoz kapcsolódó adórendszerbeli változás lényegében a mai adórendszerünk alapja, ezért a rendszerváltástól kezdődő időszakot külön fejezetnek, a napjaink adórendszereként vizsgáltam. A következő részben tehát a rendszerváltást követő időszakot vizsgáltam. A rendszerváltáshoz kapcsolódó adóreform három nagy adónemet hozott magával, a személyi jövedelemadót /SZJA/, az általános forgalmi adót /ÁFA/ és a társasági adót /TAO/ Az adónemek vizsgálata után bemutattam lényegüket, és a bennük végbement változásokat. Ezek azért fontosak, mert ezek az adónemek mai napig megtartották vezető szerepüket az állami bevételek között. Az új adónemek mellett a piacgazdaság alappilléreinek további tagjait, a helyi adók rendszerét és az adózás rendjéről szóló törvényt is megvizsgáltam és az előzőekhez hasonlóan bemutattam a bennük végbement változásokat is. A legnagyobb mértékű változás a vizsgált időszakban a 2010-es években következett be, amikor is a magyar adórendszer a munkát és tőkét terhelő adók (SZJA, TAO) felől eltolódott a fogyasztási, forgalmi típusú adók (ÁFA, jövedéki adó) felé. Ennek köszönhetően a magyar adórendszer versenyképessége növekedésnek indult. A kellő elméleti háttér után következett a dolgozat központi eleme, a digitalizációs változások a magyar adórendszerben. Két részben történt a vizsgálat: az adóeljárásban végbement változások, illetve a NAV által bevezetett digitális megoldások. Először is tehát bemutatásra kerültek a különféle, adóeljáráshoz kapcsolódó új, digitális rendszerek. A legfontosabbak ezek közül az eBEV és az ÁNYK rendszere volt, ugyanis ezek lényegében változtatták meg az adóeljárást, ugyanis a vállalatok a korábbi papír alapú ügyintézés helyett a digitális ügyintézésre váltottak. Kialakításuk több milliárd forintba került, azonban ez egy jól elhelyezett befektetés volt, ugyanis ezek a rendszerek által nagymértékű volt a gazdaság fehéredése, ezáltal gyorsan megtérült a befektetés, sőt több pénz folyik be az állami bevételek közé. Az ÁNYK-val összefüggésben az ONYA is elemzésre került, illetve összehasonlítottam a két rendszert. Végül arra a megállapításra jutottam, hogy az ONYA, ha a NAV tovább finomítja, növeli a rajta keresztül intézhető ügyek körét, akkor akár az ÁNYK elfelejtéséhez, illetve eltörléséhez is vezethet. A másik csoport tehát az ellenőrző rendszerek. Ezzel kapcsolatban négy fő rendszer került bemutatásra, amelyek közül valamennyi kapcsolódik az ÁFA-hoz. Első az online pénztárgép volt. Ennek kapcsán megállapítottam, hogy jelentős statisztikai változást hozott magával, ugyanis a bevezetést követően megugrott többek között a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma, azonban ez csak egy látszat javulás, mivel a bevezetést követően már megjelentek a korábban eltitkolt jövedelmek. A következő jól sikerült újítással, az EKÁER-rel közösen vizsgáltam meg a központi ÁFA bevételeket, megállapítottam, hogy az új digitális rendszerek három év alatt 500 milliárd forint többletbevételt eredményeztek. Ezek után az Online Számla, vagyis az online adatszolgáltatás következett. Ennek bemutatása után a három rendszert közösen elemezve, vizsgálva megállapítottam, hogy az állami bevételekre gyakorolt hatásuk nagymértékű volt, ugyanis a bevezetésük óta oly mértékben csökkent Magyarországon az áfarés, hogy az uniós átlag alá csökkent öt éve alatt. Ez bizonyítja a három rendszer sikerességét. Az utolsó, negyedik az online étel- és italautomaták bekötése. A gazdaság szereplőire zúdult negatív hatások miatt megkérdőjelezhető ennek a rendszernek a sikeressége. Ez az, ami megdöntötte azt a feltevést, miszerint valamennyi NAV által koordinált digitális rendszer összeségében pozitív hatással bírt a gazdaságra. Dolgozatom végén a jövő kérdése foglalkoztatott, taglaltam néhány közeljövőben történő változást, illetve foglalkoztam az MI kérdésével. A jövő azonban csak feltételezés, azonban az MI lehet az a rendszer, ami a jövőben majd az adózás terültét uralja.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adórendszer(ek), digitalizáció, EKÁER, NAV, online számla
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:47
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:47

Actions (login required)

Tétel nézet