Bér és béren kívüli juttatások

Koncz Dóra (2020) Bér és béren kívüli juttatások. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Koncz Dóra_DP7BDC.pdf] PDF
Szakdolgozat_Koncz Dóra_DP7BDC.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Összefoglalás, témavázlat_Koncz Dóra_DP7BDC.pdf] PDF
Összefoglalás, témavázlat_Koncz Dóra_DP7BDC.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (174kB)

Absztrakt (kivonat)

ÖsszefoglalásA bér és a béren kívüli juttatások szerepe és mindenkori aktualitása vitathatatlan. Jelentősége mind a munkavállalói, mind pedig munkáltatói oldalról igen fontos, hiszen a szervezetek általi javadalmazás szolgál arra, hogy a dolgozó teljesítménye és lojalitása ellentételezésre kerüljön. Továbbá a béren kívüli juttatások tökéletes eszközei lehetnek az ösztönzésmenedzsmentnek, amelynek fő célja, hogy a munkavállalók egyéni céljait és a szervezet által kijelölt célokat egyesítse. Azaz az egyént a saját szükségletei kielégítésével sarkalja a vállalati célok megvalósítása felé. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a jelenlegi, fogyasztói társadalmakra épülő gazdaság kiemelt mozgatórúgója a pénz, vagyis annak elköltése. Megfelelő javadalmazás mellett a munkavállalók vásárlókedve, fogyasztása megnő, amely több pénzt jelent a gazdaság körforgásában. Szakdolgozatomban arra a kerestem a választ, hogy Magyaroroszágon milyen hozzáállás övezi a béren kívüli juttatásokat, továbbá, hogy milyen, éppen aktuális befolyásoló erők gyakorolnak hatást az alakulásukra. A témakör összetettsége miatt igyekeztem többféle szempontból is megvizsgálni kérdést. Ilyen befolyásoló erővel bírhatnak a társadalmi trendek, amelyek kapcsán a dolgozatomban főként a fiatalabb generációkat érintő változásokra igyekszem kitérni, hiszen ők alkotják a jövő munkaerőpiacának a szerves részét.  Ezenkívül szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy a technológiai és informatikai fejlődés milyen hatást gyakorolhat a munkaerőpiacra. A nagyfokú automatizáció miatt bizonyos munkaterületek megszűnnek, és ezzel együtt új, más tudást és kompetenciákat igénylő munkaszerepek alakulnak ki. Összességében szerettem volna rávilágítani arra, hogy az említett változások megismerése és az ezekre való felkészülés fontos területe az emberi erőforrásmenedzsmentnek, hiszen az ösztönző eszközök megválasztásánál kiemelt jelentőséggel bír az, hogy a munkavállalók igényeit megismerjék. A dolgozói szükségleteket és célokat pedig jelentős részben befolyásolják a fentebb említett tényezők. Az egyénre vonatkozó legnagyobb motivációt a saját szükségletének kielégítése jelenti, ezért, hogy a juttatások beteljesítsék a céljukat, illetve, hogy ösztönző eszközként hassanak a dolgozókra, fontos a munkavállalók igényeinek minél alaposabb megismerése.  Továbbá nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a koronavírus miatt kialakult veszélyhelyzet is több ponton érintette a témát. A törvényi változásokon kívül, hirtelen központi szerepbe került a home-office világa, aminek alkalmazása kapcsán számos új kérdés merült fel. Kutatási munkám célja az volt, hogy megismerjem a hazai munkavállalók helyzetét és véleményét a béren kívüli juttatásokról, valamint, arra kerestem a választ, hogy a rugalmas juttatási rendszer mennyire lehet sikeres a munkavállók motiválásában. Ennek eszközéül egy online kérdőívet készítettem, amely segítségével igyekeztem a dolgozók munkájával kapcsolatos alapadatokon kívül, a bérükkel és a béren kívüli juttatásokkal szembeni elégedettségüket és igényeiket is megvizsgálni. A kérdések összeállítása során előtérbe helyzetem a gyors és egyszerű kitöltést. Röviden összefoglalva az eredményt, arra következtetésre jutottam, hogy hazánkban a béren kívüli juttatások megítélése még bizonytalan, a dolgozókban nem alakult ki markáns   vélemény a témáról. Ennek történelmi, illetve társadalmi oka is lehet. Fontosnak tartom kiemelni a jogszabályalkotás jelentőségét is, hiszen a jogszabályok biztosíthatnak bizonyos juttatásoknak kedvezményes adózást, aminek kiemelkedő jelentősége van abban, hogy a munkaadók éljenek a béren kívüli juttatási rendszer eszközeivel. Nagy jelentőséggel bírhat a témában, hogy mindkét oldal részéről megértésre kerüljön, hogy a juttatások nem feltétlenül és kizárólagosan a dolgozók teljesítményével állnak arányban, azaz nem egy bizonyos feladat teljesítése a cél, hanem az állandó dolgozói elégedettség emelése. A juttatásoknak nem csupán a havi munkabér kiegészítése, hanem a dolgozó hosszú távú ösztönzése is fontos célja.  Végül arra szeretnék kitérni, hogy az új trendek hatására megnőtt az igény a szervezetek felelősségvállalására. Előtérbe kerülhetnek azok a béren kívüli juttatások, amelyek a dolgozókról való gondoskodás érzetét igyekeznek erősíteni. A régi trendek, amelyek szerint a munkahely, a pénzkeresés színtere, kiegészül szociális elvárásokkal is. Fontossá válik a közösség, a komfortérzet és a dolgozók érzelmi világa, a munkahelyek az egyének életének szerves részei lesznek, mind szakmai, mind pedig szociális és társadalmi értelemben véve. Mindezek alapján elmondható, hogy az elsőre talán meglehetősen „száraznak” tűnő témaválasztásom a kutatómunkám eredményeként színes, összetett, folyamatosan változó és a jövőre nézve egyre nagyobb jelentőséggel bíró területnek bizonyult.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Nagy András
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Török Martina Zsófia
Belső
egyetemi tanársegéd, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: bérek, béren kívüli juttatás, helyi társadalom, munkavállalói juttatás, ösztönzésmenedzsment
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:47
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:47

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet