A vállalati méret és a korrupció érzékelés közötti kapcsolat bemutatása

Brassnyó Márton László (2020) A vállalati méret és a korrupció érzékelés közötti kapcsolat bemutatása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Brassnyó_Márton_László_NRPINS_final_jav.pdf] PDF
Szakdolgozat_Brassnyó_Márton_László_NRPINS_final_jav.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of BA_TO_Brassnyó_Márton_László_NRPINS.pdf] PDF
BA_TO_Brassnyó_Márton_László_NRPINS.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (335kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom során azt vizsgáltam meg, hogy milyen kapcsolat van a vállalati méret és a korrupció mértéke között. Fiatalként saját felelősségemnek is érzem, hogy a korrupció megfékezéséért tegyek. Úgy gondolom, hogy a téma nagyon aktuális – attól tartok, hogy mindig is az lesz – ugyanakkor ennek jelen élethelyzetünkben különösen nagy hatása, tétje van. Ennek egyik oka, hogy Magyarország az elmúlt nyolc évben romló tendenciát mutat korrupciós szempontból, amit alátámaszt a Transparency International által készített jelentés. A második ok pedig a koronavírus megjelenése, ami az egész világot megrázta. Magyarországnál lényegesen nagyobb és erősebb gazdaságok nem engedhették meg maguknak az első hullám után a teljes lezárást, és hazánkhoz hasonlóan igyekeztek a szigorítással kapcsolatos döntéseket a lehető legtovább késleltetni. A korrupció egyértelműen rontja egy ország vagy vállalat versenyképességét, különösen hosszú távon. Hiszen az ezáltal elvesztegetett pénzeket ebben a nehéz helyzetben szükségesebb, dolgokra is lehetne fordítani, míg „békeidőben” akár fejlesztésekre is beruházhatók lennének ezek a pénzösszegek. A korrupciónak sajnos azonban nemcsak gazdasági szempontból vannak negatív hatásai, hanem morálisan is veszélyt jelentenek a társadalomra. Mivel a jelenség nagyon komplex, ezért különösen nehéz felvenni ellene a harcot. Témám rendhagyónak tekinthető a korrupcióval kapcsolatos kutatások és írások terén ugyanis szakirodalom gyűjtési munkám során nem találtam olyan elemzést, ami a vállalati méret és a korrupció mértéke között keres kapcsolatot. Dolgozatomban részletesen bemutattam a téma elméleti hátterét. Először ismertettem a korrupció néhány definícióját. Ezt követően rátértem a Lamsdorff-féle Megbízó-Megbízott-Kliens modell bemutatására, és ennek segítségével ismertettem a korrupció megjelenési fajtáit. Továbbá fontosnak tartottam megjegyezni a korrupció sajátosságait, hogy jobban megértse az olvasó a működését. Ezek után többféle szempont szerint is csoportosítottam.A korrupció mérésének is egy külön alfejezetet szántam, ezt lényegesnek tartottam, hiszen a COBRA kutatócsoport tagjaként én magam is arra törekedtem, hogy a megadott szempontok szerint megmérjem. Ennek kapcsán ismertettem a legjobban elterjedt mérési módszert, a Transparency International által megalkotott Corruption Perception Index-et, amely egyének személyes érzékeléséből következtet az országok korrupciós állapotára. Mivel a témámnak fontos része a vállalat, ezért ennek rövid elméleti bemutatását elengedhetetlennek tartottam. Ismertettem definícióját, majd méret szerinti csoportosítását is. Az elemzésemben alapvetően kétféle méret szerint értékeltem az eredményeimet: kis- és középvállalat, valamint nagyvállalat szerint.Kutatásomat a demográfiai adatok bemutatásával kezdtem. Az 1918 főből álló mintát nem, lakóhely, életkor, generációk és legmagasabb életkor szerint vizsgáltam meg. Ezután rátértem a kutatásom fő részére, ahol is először megvizsgáltam a kitöltők megoszlását jelenlegi foglalkozás, munkahely típusa és tevékenysége szerint is. Ezután bemutattam az értékelés módszertanát, és megvizsgáltam a kérdőívben kapott pontszámokat először munkahely típusa szerint. Mivel a kutatásom fő kérdésében a vállalati méret szempontjából vizsgálom a korrupciót, ezért új csoportokat alakítottam ki.A pontszámok vállalati méret szerinti bontása után megszületett az eredményem, a hipotézisem hamisnak bizonyult. Ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy a pontok között olyannyira kicsi eltérés volt, hogy a kutatás alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Hiába volt nagy az elemszám, a minta nem tekinthető reprezentatívnak. Emellett az is elképzelhető, hogy nincs, vagy nagyon gyenge kapcsolat van csak a korrupció mértéke és a vállalati méret között. Végül dolgozatomban ajánlásokat fogalmaztam meg a korrupció elleni harchoz a KKV-kra különös tekintettel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment (BA)

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Kovács László
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
Dr. Réthi Gábor
Belső
főiskolai docens, Menedzsment Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: COBRA kutatás, COVID-19, korrupció, korrupció elleni küzdelem, kvantitatív módszerek, vállalat, vállalati méret
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:46
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:46

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet