Internetvaluták és egyetemi közösségi valuta realitása

Csontos Levente (2020) Internetvaluták és egyetemi közösségi valuta realitása. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Csontos_Levente_fio9fo.pdf] PDF
Csontos_Levente_fio9fo.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Vázlat_és_összefoglalás_Csontos_Levente.pdf] PDF
Vázlat_és_összefoglalás_Csontos_Levente.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (889kB)

Absztrakt (kivonat)

A kriptovalutáknak hatalmas piaca van, ugyan hazánkban még kevésbé ismertek, de már tőzsdék és befektetők is komoly figyelemmel kísérik az árfolyam változásokat. A legismertebb és legértékesebb kriptovalutát Satoshi Nakamoto hozta létre még 2008-ban, amit bitcoinnak hívnak. Napjainkban már több ezer internet valutát tartanak számon és a velük foglalkozó tőzsdéken naponta millió dolláros nagyságrendben cserlének gazdát a coinok. Az emberek kezdenek elhatárolódni az olyan klasszikus befektetésnek számító eszközöktől, mint például az arany és fektetik inkább vagyonukat kriptovalutákba. Többen vélekednek úgy, hogy a blokklánc technológia, amire a kriptovaluták is épülnek, olyan változásokat hozhat a mindennapi és üzleti életbe, mint amilyeneket legutóbb az internet elterjedésénél figyelhettünk meg. 2017 és 2018 első negyedéve volt az az időszak, mikor szinte mindenhol arról lehetett hallani, hogy a bitcoin és egyéb kriptovaluták eddig sosem látott árfolyam növekedést értek el és rekord magasságú árfolyamot állítottak fel. A sors fintora, hogy szakdolgozatom írásakor a bitcoin újból ezt a határt feszegeti. Egyenlőre azonban még a technológia fejlődésének az elején járunk, ezért gondoltam úgy, hogy dolgozatom témájául ezt a témakört választom. A dolgozatom első fejezetében bemutatom a blokklánc technológiát. Definiálom mit is jelent pontosan, ismertetem, hogyan működik, bemutatom azokat a technológiákat, amik elengedhetetlenek a működéséhez. Ezután térek a következő fejezetre, ahol a digitális valuták megismerése végett előbb a normál értelemben vett pénzt és pénzrendszereket mutatom be. Ezt követő fejezet az internet valuták, ahol a bitcoint, ethereumot és az ethereum classiot ismertetem, illetve az ezekhez szükséges technológiákra is kitérek. Összehasonlítom őket több szempontból is, mint például milyen algoritmuson alapulnak, milyen technikai jellemzőik vannak. A kriptovaluták használatához elengedhetetlen pénztárcával rendelkezni, ezért fontosnak tartom felsorolni a létező kriptotárcák fajtáit és jellemzőit. Kriptovalutákhoz hozzá lehet jutni vásárlás vagy bányászás útján is, és mivel a bányászat egy elég népszerű valutaszerzési folyamat, szót ejtek erről is egy külön fejezetben, melyben taglalom magát a folyamatot és a módjait. Úgy gondolom, az Ethereum blokklánc széleskörű felhasználási módokat hordoz magával, ezért is szenteltem egy részt két olyan technológia bemutatására, amiket magába foglal. Végezetül a bemutatom a kutatásomat, melyben arra keresem a választ, vajon van-e létjogosultsága egy internetes egyetemi közösségi valutának, milyen megoldásokkal lehetne kivitelezni, mind ezekhez kvalitatív kutatási módszer használtam. Mivel ez a kérdés nagy részben érinti a diákságot is, ezért kvantitív eszközt felhasználva jártam utána véleményüknek a témával kapcsolatban. Kerestem arra a választ, vajon milyen ismertekkel rendelkeznek az emberek a kriptovalutákról és a blokklánc technológiáról, mennyire hajlandóak pénzüket ezen fajta eszközökbe fektetni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: algoritmus(ok), bitcoin, blokklánc, kriptopénz, okosszerződés
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:45
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:45

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet