A mozgáskorlátozott fiatalok karrier elképzelése és tapasztalatai a munkaerő-piacon

Kincses Nikoletta Zsuzsanna (2020) A mozgáskorlátozott fiatalok karrier elképzelése és tapasztalatai a munkaerő-piacon. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_TO_Kincses_Nikoletta_PQHVXF.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Kincses_Nikoletta_PQHVXF.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (445kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban olyan problémát választottam és kutattam, ami napjainkban meghatározó, illetve amelyet személy szerint fontosnak tartok. A fogyatékossággal élő, és a megváltozott munkaképességű emberek - köztük a mozgáskorlátozottak - sokkal nehezebben tudnak elhelyezkedni a munka világában. Kutatásom célja az volt, hogy megismerjem és megismertessem a fiatal mozgáskorlátozottak karrier elképzelését és tapasztalatai a munkaerő-piacon. Szakdolgozatom elméleti hátterét a fogyatékosság fogalmáról, megismeréséről, és helyzetük megértéséről szóló könyvek, folyóiratok, cikkek, valamint tanulmányok alkotják. Ahhoz, hogy megtudjam társadalmunk mekkora része és milyen összetételben él valamilyen fogyatékossággal, a 2001-es és 2011-es népszámlálási adatokat használtam fel. Ugyanezen adatok segítségével vizsgáltam iskolai végzettségüket és aktivitásukat a munkaerő-piacon. A kutatás módszertanának az egyéni interjúk készítését választottam. A mozgáskorlátozott fiatalok munkaerő-piaci helytállásának alapja a versenyképes szakma és a tudás megszerzése. Interjúalanyaim esetében magas képzettségi szintről beszélhetünk, ellentétben a statisztikai adatokkal, amely azt mutatja, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek alacsony az iskolai végzettsége. A mozgáskorlátozott személyek munkaerő-piaci tapasztalatait megismerve megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettséghez megfelelőbb lehetőségek társulnak, ez megkönnyíti a munkavállalók elhelyezkedését is. A fogyatékossággal élő emberek alacsony képzettségi szintjéért a nem megfelelő felkészítést nyújtó iskolák is felelősek. A mozgáskorlátozott fiatalok, akik integrált képzésben vesznek részt, szélesebb szakmai portfólióból tudnak választani, és piacképesebb szakmához juthatnak, mint a szegregált intézményben tanulók. Ennek egyik előnye, hogy nagyobb a karrier lehetőségük egy versenyképesebb szakmával. A sikeres és hosszú távú munkaerő-piaci jelenlétükért a magas képzettségi szintjük a felelős, ami összefüggésbe hozható az integrált intézményben végzett tanulmányaikkal. A karrier elképzelés kialakulásának vizsgálatánál, az interjúalanyoknál és a szakirodalmi áttekintéskor, arra a megállapításra jutottam, hogy erről nincs elképzelésük iskolás korukban a mozgáskorlátozott fiataloknak. Ennek fő oka a pályaorientáció hiánya. Nem volt konkrét terv életpályájukra, nem foglalkoztak karrier elképzelés kialakításával, amit az önismeret hiánya, a mozgáskorlátozottságuk és a hiányos információk is nehezítettek. Csupán néhány interjúalany építette tudatosan már iskolás éveiben életpályáját, és törekedett annak megvalósítására.  Akik korábban nem rendelkeztek elképzeléssel, azoknak felnőtt korukban a munkában eltöltött idő alatt sem alakult ki. Viszont vannak olyan kivételes helyzetek is, amikor a munkatapasztalat, a munkahely és a kollégák is segíthetik a karrier elképzelés kialakulását a mozgáskorlátozott munkavállalónál. Megállapítható, hogy diplomával is nehezebb az elhelyezkedésük a mozgáskorlátozott fiataloknak, az akadálymentesítés hiánya és a kirekesztő attitűd miatt. A folyamatdiszkrimináció jelen van a szervezetek életében, és megnehezíti a karrier elképzelés kialakulását, valamint annak megvalósítását. A szakirodalmi kutatás eredményeit összevetve az interjúalanyok tapasztalataival, a fogyatékossággal élő személyeket, köztük a mozgáskorlátozottakat, nem tekintik egyenrangúnak a szervezeten belül, nem kapnak lehetőséget, hogy megmutathassák mire is képesek, munkájukat alulértékelik. Akiknek nem volt karrier elképzelése korábban és a munkában eltöltött idő alatt mégis felfelé ívelt, kivétel nélkül saját munkájuk és teljesítményük elismeréseként kaptak magasabb pozíciót. Rendszerint ezek a vállalkozások kialakult teljesítményértékelési rendszerrel rendelkeztek, illetve a karrier fejlesztési stratégiákat is alkalmaztak. Ezek a tényezők fontosak a mozgáskorlátozott fiatalok foglalkozás tervének megvalósításában. A mozgáskorlátozott emberek a karrier kifejezést, akárcsak a munka értékét az anyagi biztonsággal azonosították, ami egybevág szakirodalmi kutatásommal. Volt olyan, aki tudatosan építette karrierjét, amikor már belépett a munkaerő-piacra, de ennek árny oldalaként az elhanyagolt családot, barátokat is megtapasztalta. A karrier kiépítése több időt és energiát emészt fel, amit sokan nem akarnak beáldozni. Az interjúalanyokról elmondható, hogy inkább a szociális és társadalmi kapcsolatokat részesítik előnyben, nem pedig a szakmai sikert. Több esetben inkább negatív jelzőkkel illették a karriert, és inkább a szakmájukban való elhelyezkedéssel, mint a vállalkozáson belüli magasabb pozícióval azonosították. Összességében egyetértek a szakirodalmi kutatásban bemutatott tanulmányok meglátásaival, és a hiányzó karrier elképzelés kialakításának fontosságával.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	fogyatékossággal élő személy, karrier, megváltozott munkaképességű személy, mozgáskorlátozott, pályaorientáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:45
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:45

Actions (login required)

Tétel nézet