A belső kommunikáció szerepének és fontosságának tanulmányozása egy FSSC szervezeti változásainak idején

Kovács Alexa (2020) A belső kommunikáció szerepének és fontosságának tanulmányozása egy FSSC szervezeti változásainak idején. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_EE_Kovács_Alexa_MTLQFB_Szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. December 13.. Download (1MB)
	PDF BA_EE_Kovács_Alexa_Titkosítási kérelem.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (34kB)
	PDF BA_TO_Kovács_Alexa_MTLQFB.pdf Hozzáférés joga: Csak az archívum karbantartója nyithatja meg (titkosított dolgozat - engedéllyel) until 2025. December 13.. Download (543kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a belső kommunikáció és a szervezeti változások kapcsolatát vizsgáltam. Az SSC szektorban magam is megtapasztalhattam mennyire gyorsan változik minden. Amikor már azt gondolja az ember, hogy többé-kevésbé megismerte a munkafolyamatokat, hozzászokott a közeghez, akkor mindig jön valami teljesen új technológia, procedúra vagy rendszer, ami kibillenti a szervezetet az egyensúlyi állapotból. A KLM Magyarországi Fióktelepénél dolgozom, ahol jelenleg egy nagyobb volumenű szervezeti átalakulás zajlik. Kihasználva ezt a lehetőséget a kutatásomat erre az éppen folyamatban lévő projektre építettem fel. A projekt Finance Function Transformation 2 (FFT2) nevet viseli. Kutatásom során arra kerestem a válaszokat, hogy a belső kommunikáció milyen szerepet tölt be egy változás idején, miért van rá szükség, hogyan járul hozzá a változás folyamatához. A kutatáshoz kapcsolódó kérdésem a következő volt: Milyen funkciót tölt be a belső kommunikáció a szervezeti változások során? A szakdolgozatom első felében arra helyeztem a hangsúlyt, hogy bemutassam a kommunikáció, illetve a változás külön-külön, hogyan kapcsolódik a szervezetek életéhez. Először is fontos volt megkülönböztetni a belső, illetve külső kommunikációt, ugyanis a dolgozatom során kizárólag az előbbivel foglalkoztam. Bemutattam, hogy a szervezeten belül a kommunikáció milyen célt lát el, hogyan lehet csoportosítani, illetve milyen csatornákon keresztül valósul meg. Ezenkívül szakdolgozatomban kitértem arra is, hogy a változások, hogyan kötődnek a szervezetek életéhez. Mit is jelent pontosan egy változás, milyen okok vezethetnek a kialakulásához, valamint milyen fázisokból áll. Annak érdekében, hogy a kutatási kérdésemre válaszokat kapjak, kvalitatív kutatásmódszertant választottam. Ezen belül pedig összesen 9 személlyel készítettem interjút a budapesti központon belül. Továbbá, kiegészítő dokumentumokat is kaptam a vállalattól annak érdekében, hogy átfogóan tudjam vizsgálni az adott projektet. Az interjúalanyok kiválasztása során törekedtem arra, hogy minden szervezeti szintről válasszak embereket. A projekttel kapcsolatban azt emelném ki, hogy egy radikális változásról van szó, tehát a szervezet egészét érinti, felülről kezdeményezett, melynek során új rendszerek, illetve folyamatok jönnek létre. Továbbá, a vállalatcsoport több központját érinti, illetve 2 nagyobb fázisból áll. A projekt koordinálásáért egy központi projektcsoport a felelős.Az interjúk során kapott válaszok alapján arra a megállapításra jutottam, hogy a belső kommunikáció ugyanúgy megtartja a 4 alapfunkcióját: érzelmi, motivációs, információs, illetve ellenőrzési, viszont ezek a funkciók egy kicsit kiegészülnek, többletjelentést kapnak. Ebben az időszakban talán az információs funkciónak van legnagyobb szerepe, ugyanis a szervezet tagjai igénylik a folyamatos tájékoztatást. Általánosságban elmondható, hogy az emberek szeretik a rendszereket, és ha lehet akkor inkább kerülik a változó, bizonytalan állapotokat. Ezenkívül a kutatásom során olyan eredményeket kaptam még, miszerint a szervezeti változás során a megfelelő belső kommunikáció csökkenti a szervezeti ellenállások kialakulását pont azért, mert a megfelelő csatornákon keresztül mindenkihez eljutnak az információk, ezáltal a szervezet tagjai nem maradnak meg egy instabil állapotban, ahol senki nem tud semmiről. Így a fluktuáció is csökkenthető, a lojalitás a vállalat irányába pedig megnövekedhet. Az interjúalanyok elmondták, hogy nagyon fontos a bizalom a szervezeten belül, főleg ezekben az időszakokban. Ha a dolgozók érthető utasításokat kapnak, valamint visszajelzéseik meghallgatásra találnak, akkor könnyebben átvészelik a nehéz periódust, ugyanis a vállalat azt sugározza feléjük, hogy számít a véleményük, tehát fontosak. A megfelelő és időben történő belső kommunikációval megelőzhetőek az álhírek, rémhírek megjelenése. Továbbá, a kommunikációs csatornák révén közvetíthetőek a közös célok, illetve a közös jövőkép, ami egy változás során elengedhetetlen. Céltalanul az egész átalakulási folyamat megbukik.             A kutatás alapján arra a megállapításra jutottam, hogy nagyon fontos az összhang a belső kommunikációban, főleg egy ekkora volumenű változás során. Véleményem szerint sokkal hatékonyabb lett volna, ha a különböző központok egységes tervet készítenek az egész változásról, valamint annak kommunikálásáról. Egy nagyvállalatról beszélünk, hiába dolgozza ki a terveket az FSSC, ha a különböző központok teljesen másképpen gondolkodnak, másképpen cselekednek. Ezek összehangolásáért pedig a központi projektcsoport lett volna a felelős.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Emberi Erőforrások

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	belső kommunikáció fejlesztése, kommunikációs terv, szervezeti átalakulás, szervezeti kommunikáció, változásmenedzsment
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:44
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:44

Actions (login required)

Tétel nézet