Bajzát Bence (2020) Munkamotivációs eszközök vizsgálata a munkavállalók körében. Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Munkamotivációs eszközök vizsgálata a munkavállalók körében.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB) |
|
PDF
BA_TO_Bajzát_Bence_IR7XZH.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (212kB) |
Absztrakt (kivonat)
Úgy gondolom az 21. században az emberi kapcsolatok fontossága kiemeltképp nagy figyelmet érdemel mind a magán, mint pedig az ületi élet során. A kapcsolatok kihatnak az ember egész életére, befolyásolni tudják pozitív, illetve negatív irányba is az egyént, illetve annak motivációját is. Ez abból is látszik, hogy a munkáltatók egyik legfontosabb erőforrásává vált az emberi erőforrás.Véleményem szerint a munka már nem csak pénzkeresési lehetőséget tölt be, hanem egyfajta önkifejezési, önmegvalósítási lehetőséget is, ahol a munkavállaló a motivációjának és céljainak megfelelő bánásmódot és lehetőségeket vár el. Ebből kifolyólag a vizsgálatom során, szeretném megvizsgálni a magyar munkavállalók munkamotivációját, hogy mely tényezők, milyen hatással vannak az egyénre és teljesítményére, továbbá arra is kerestem a választ, hajlandóak lennének-e áldozatot hozni, annak érdekében, hogy az általuk preferált tényezők megvalósuljanak.A kutatásom elméleti hátterének első részeként az emberi erőforrás menedzsment témakörével kezdtem foglalkozni. Említést tettem továbbá az emberi erőforrás tulajdonságaira vonatkozóan, miért is kell különös figyelmet fordítani erre a különleges erőforrásra. Dolgozatom következő részében az emberi erőforrás menedzsmentet vettem górcső alá, ahol a menedzsment modelljét részleteiben ismertettem, figyelmet fordítva miként lesz a tevékenységekből kézzel fogható eredmény a folyamat során. A különböző részterületek közül kiemelten fontosnak tartottam az emberi erőforrás áramlás területével részletesebben foglalkozni. A menedzsment másik szerves részét véleményem szerint a teljesítményértékelés tölti be. Az ösztönzésre használt leggyakoribb formákat tekintettem át a szakirodalom segítségével, ahol a két nagy bércsoportot, az időbérezést és a teljesítménybért részleteiben ismertettem. Fontosnak tartottam továbbá kitérni arra is, hogy az anyagi juttatások mellett milyen kiegészítő szolgáltatásokkal tudja támogatni a vállalat az egyént, legyen az pénzbeli vagy erkölcsi ösztönző.A személyes preferenciákra vonatkozóan a motiváció témakörére nagy hangsúlyt fektettem, ahol Daniel H. Pink könyvével, a Motiváció 3.0-val is foglalkoztam. Úgy gondolom, Pink könyvében időben aktuális témákat dolgoz fel a motivációt érintően.A lehető legtöbb és legszéleskörűbb információ összegyűjtése érdekében munkámat egy kvantitatív primer kutatással folytattam. A kérdőív kitöltésének száma 120 volt. A mintavétel forrásaként egy online kérdőívet készítettem. Öt volt demográfiai jellegű kérdés és további kilenc pedig társadalmi jellegű kérdés. A kérdőívre vonatkozóan elmondható, hogy a válaszadók széleskörűen és arányosan szerepeltek a mintavétel során.A társadalmi jellegű kérdések körét további három részre bontottam. Az első részben arra kértem a kitöltőket, hogy értékeljék a motivációs eszközöket, amelyek motiválják őt a munkahelyén, illetve jelöljék be mennyire fontos a felsorolt tényezők megvalósulása a munkahelyen. A második részben arra vonatkozóan kerestem a választ, hogy a magyar munkavállalók hogyan értékelik jelenlegi beosztásukat, mennyire vannak megelégedve a munkahelyükkel és mit szeretnek a munkájukban. A kapott eredményekből leszűrhető az, hogy a munkavállalók többsége elégedett a jelenlegi beosztásával és munkahelyével és arányaiban szeretik a munkájukban az önállóságot, változatosságot és megszerzett tapasztalatok hasznosítását is. A társadalmi jellegű kérdésekre vonatkozóan utolsó rész az áldozathozatalt és munkahelyváltást állította középpontba. A munkavállalók széleskörűen nyilatkoztak arról miért váltottak legutóbb munkahelyet. A legtöbbet kapott válasz az a fizetés mértéke volt, mit elsődleges kiváltó ok a megbecsülés mellett. A válaszadók arról is nyilatkoztak, hogy miért nem váltottak még munkahelyet. Erre vonatkozóan az derült ki, hogy a munkavállalók több mint fele, nem váltott munkahelyet, de hajlandóságot mutatnak arra, hogy bizonyos feltételek megvalósulása esetén munkahelyet váltsanak. Meglepő módon magas eredménnyel végzett az a válaszlehetőség, hogy a munkavállalók elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.A kutatás eredményeire vonatkozó előzetes feltevéseim kevesebb, mint fele volt ami bizonyítható volt az eredmények alapján. Ettől függetlenül úgy gondolom, a kutatásom eredményes volt. Végső soron, arra a következtetésre jutottam, a munkavállalóknak egyaránt fontos a pénzbeli és nem pénzbeli motivációs eszközök megléte a munkahelyen, viszont ezek arányára vonatkozóan már elsőbbséget élveznek a nem pénzbeli motivátorok. Az elismerés, a megbecsülés, a megfelelő munkakörnyezet, a munkahelyi kapcsolat jobban hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállaló jól érezze magát a munkahelyen, és meglegyen a megfelelő munkamotivációja, mint a pénzbeli motiváció.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Menedzsment Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | bér - bérezés, emberi erőforrás menedzsment, emberi erőforrás-gazdálkodás, motiváció, munkamotiváció |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Már. 01. 13:44 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 01. 13:44 |
Actions (login required)
Tétel nézet |