Bérfőzés és magánfőzés a jövedéki adótörvény szabályozásában

Tóth Judit (2015) Bérfőzés és magánfőzés a jövedéki adótörvény szabályozásában. Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg.

Előnézet

PDF tóth_judit_2015maj_publikus.pdf Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A pesszimista jóslatok szerint a bérfőzetés, mint szolgáltatás el fog tűnni. Ezek az előrejelzések 2015.01.01-én a Jöt. módosítása után röppentek fel. A törvénymódosítás a magánfőzőknek kedvez az éves átalányadózással, melynek mértékét 1000 forintban szabták meg, míg a bérfőzetőnek adófizetési kötelezettsége van, 43 hektoliterfok alatt 167.000 forint, 43 hektoliterfok felett 333.385 forint. A 2010.09.27-én történt bejelentés után – melyben a kormány ígéretet tett arra, hogy az otthoni párlat előállítása 43 hektoliterfok alatt jövedéki adómentes lesz, illetve az ugyanennyi mennyiség alatt bérfőzetett pálinka is - az Európai Unió kötelezettségszegési eljárás keretében felszólította Magyarországot, mivel a 2010-es módosítás az otthoni pálinkafőzéssel kapcsolatos törvényei nincsenek jogharmonizációban az Európai Uniós jövedéki szabályzással. Nem csupán a jogharmonizációt sérti, de így Magyarországon keresztül befolyó jövedéki adója az Európai Uniónak is jóval kevesebb. Magyarország reakciója a magánfőzésre vonatkozó törvénymódosítás volt, mely kimondja, hogy 50 liter 86 térfogatszázalékos párlat jövedéki adója 1.000 forint, amely 2015.01.01-én lépett hatályba. Erre a jogszabályi változásra alapoztam a dolgozatomat. Véleményem szerint a pálinkával kapcsolatos döntés az alábbi okok együttes meglétével, jóval komplikáltabb az átlagosnál. A pálinka, mint hungarikum magába foglalja a nemzeti öntudatot, mely kultúránk egyik jelentős összetevője. Így a szabályozása, s az azt ért változások nem pusztán jogi, gazdasági szempontból elemezhetőek. Valamint a pálinkát ért változások nem pusztán jogi és gazdasági szegmense létezik, hanem nemzeti kultúránk fontos része. Ebből következően mind a politikai döntéshozók, mind a lakosság szempontjából kiemelt fontosságú. Azonban az Európai Unió szempontjából a pálinka, mint jövedéki termék, a gazdaság egy töredéke, ami számukra objektív, csupán egy részlete a jövedéki bevételeknek és ugyanolyan szabályozni kívánt területe a jövedéki adóztatásnak, mint a sör, a bor, a dohány termékek vagy az ásványi olajok. Magyarország szubjektívebb hozzáállása valószínűleg mindig különbözni fog az Európai Unió objektívebb nézőpontjától. Véleményem szerint nehéz lesz közös nevezőre hozni a két álláspontot. Az első jogharmonizációs próbálkozás kudarca után újabb indítványt küldött az Európai Bíróság, ami 2015.03.02-án érkezett meg az azt tartalmazó levél az Igazságügyi Minisztériumba. Az Európai Unió indított második kötelezettségszegési eljárást, mivel nem volt megfelelő az otthoni párlatfőzésre kiszabott 1.000 forintos átalányadó. Az Európai Unió jövedéki szabályzása 2 féle adókulcsot engedélyez. Az egyik a 100%-os adómérték, vagyis 333.385 forint, illetve az 50%-os, ami 167.000 forint. Az 1000 forintos átalányadó nem megfelelő, mint adómérték, hiszen ez egyik kategóriába se tartozik, harmadik csoportot eredményez. Ennek jogi és pénzügyi vonzata szakdolgozatom leadása után várható. A pálinka / párlat adóztatásáról szóló főbb törvényeket abból az okból foglaltam a dolgozatomba, mivel a NAV jogalkalmazó szerepet lát el (továbbá államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatal), így minden szegmensét jogszabályok, rendeletek, belső utasítások szabályozzák. Jogszabályok ismerete nélkül nem kaphatunk teljes képet az adó megállapításáról, hatályáról, mértékéről, mentességéről, az adó fizetésének ellenőrzéséről, az adó meg nem fizetése esetén felmerülő szankciókról stb. Dolgozatom írása közben arra a következtetésre jutottam, hogy a magánfőzőket és a bérfőzőket érintő jogszabályi változások, melyek 2015.01.01-én léptek hatályba, a magánfőzőknek kedveznek és így háttérbe szorultak a bérfőzők. A bérfőzés magasabb kiadásért cserébe jó minőségű pálinkát nyújt, viszont a bérfőzetőnek ez nem mindig elégséges, ezért elhatározza, hogy magának főz párlatot. Pálinkafőző tanfolyam elvégzése után minimális eséllyel tud a magánfőző olyan minőséget előállítani, mint amilyet megszokott. Kutatásaim során, amikor a pálinkafőzésről tájékozódtam, rengeteg apró részletre hívják fel az oktató könyvek írói a laikusok figyelmét. Sok esetben olyan instrukciókat is megosztanak, amik először értelmetlennek tűnnek. Bármelyik módot is választjuk, bérfőzetünk vagy magunknak főzünk, a jó pálinka titka a tökéletes előkészületeken kívül a „rutin és az évek”. Az érzelmi szálon működő magánfőzés is lehet oka a magánfőzésnek. A jogszabály még a magánfőzőknek kedvez, viszont ha ez a különbség is megszűnik – a jogalkotók azonos adómértéket vezetnek be – akkor is lesz olyan fogyasztó, aki a minőséget kedveli és így a bérfőzetést választja, illetve lesz olyan, aki a saját párlatának elkészítését és fogyasztásának élményét preferálja. Zala megyében található 13 bérfőzde közül kiválasztottam 3 bérfőzdét, melyeknek fő tevékenysége és a fő bevételi forrása bérfőzésből adódik. Az első kötelezettségszegési eljárás miatt változott 2015.01.01-i hatállyal a Jöt., viszont a kimutatások csak 2013. évi üzleti évet bezáróan léteznek. Így, azt az időszakot tudtam gazdasági elemzés kapcsán megvizsgálni, amikor még 43 hektoliterfokig (50 liter 86 térfogatszázalék vagy 86 liter 50 térfogatszázalék) jövedéki adómentes volt a pálinka / párlat előállítása. A bérfőzdék gazdaság elemzésük kapcsán azt a következtetést tudtam levonni, hogy bár a tevékenység és a piaci helyzet is hasonlít mind a három cég esetében, mégis egységes képet nem tudunk alkotni a gazdasági és piaci helyzetükről. Eltérő a készletgazdálkodás, a pénzállomány, a saját tőke aránya, a hosszú- és rövid lejáratú kötelezettségek aránya is. A magánfőzés lehetőségei című fejezetem kifejtésével az volt a célom, hogy a pálinka/párlat előállítás elméleti és jogi oldalát bemutassam a gyakorlatban. Fontosnak tartottam feltüntetni a költségvonzatot a magánfőzés és a bérfőzetés esetén egyaránt, mivel az egyik lényeges tényező a döntési folyamat során a cél anyagi vonzata. A 3. grafikon a magánfőző és a bérfőzető kiadásait vizualizálja 10 évre. Természetesen számításaimba belekalkuláltam az annuitás értékét is. A grafikon alapja az állításomnak, miszerint magánfőzésre való anyagi ráfordítás kisebb, mint a bérfőzetés. A kalkuláció alapja a 2015.01.01-től hatályos Jöt. adómértéke. A szükséges eszközökről és azoknak áráról az internetről, párlat előállításához szükséges eszközök eladásával foglalkozó oldalakról tájékozódtam. A 2015.01.01-től hatályos szabályzásnak nincs még számviteli kimutatásokból levezethető gazdasági mutatószáma, így a téma további kidolgozásával később komplexebb képet kaphatunk.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Főiskola

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Tanszék

Közszolgálati Intézeti Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bérfőzés, magánfőzés, jövedéki adótörvény, pénzügyi elemzés, forgatókönyv-elemzés, szeszfőzés, pálinkafőzés, jogi szabályozás, adózás, jogharmonizáció
Felhasználói azonosító szám (ID):	Felhasználók 65 nem található.
Rekord készítés dátuma:	2015. Máj. 14. 15:56
Utolsó módosítás:	2015. Szep. 04. 11:00
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/2905

Actions (login required)

Tétel nézet