Endrédi Dániel (2020) A főváros és agglomerációjának szerepe a fiatal közgazdászok lakó- és munkahelyválasztásában (Különös tekintettel a Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Karának hallgatóira). Pénzügyi és Számviteli Kar.
PDF
Szakdolgozat_Endredi_Daniel_JQO7BK_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB) |
|
PDF
Temavazlat-es-osszefoglalas_Endredi_Daniel_JQO7BK_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (236kB) |
Absztrakt (kivonat)
Szakdolgozatom során azt vizsgáltam, hogy mennyire jellemző az országban az a tendencia, miszerint a vidékről származó egyetemi hallgatók, az egyetem elvégzése után a főváros, illetve valamelyik agglomerációs településén telepednek le hosszú távon. A témaválasztás oka többek között az, hogy az egyetemi éveim során azt tapasztaltam, hogy a hallgatótársaim viszonylag nagy arányban vidékről származnak, akiknek döntő többsége hosszú távon is Budapesten, illetve annak közelében szeretne élni. A kutatást először az ország régióiban tapasztalható gazdasági fejlettség különbségeinek vizsgálatával kezdtem, amellyel az ország régióiban lévő életszínvonalat és a közöttük lévő eltéréseket vizsgáltam. Ennek oka az, hogy ez az egyik legmeghatározóbb tényező, ami egy adott térség migrációs mutatóját leginkább befolyásolja. Ezt a vizsgálatot a leggyakrabban használt gazdasági mutatók – foglalkoztatási arány, munkanélküliségi ráta, bruttó hazai termék – segítségével végeztem el. A vizsgálat alapján kijelenhető, hogy Közép-Magyarországon a legjobb az életszínvonal, a legrosszabb pedig az ország észak-keleti részében lévő régióiban, vagyis Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön.A gazdasági elemzés után az ország jelenlegi, illetve az elmúlt 2-3 évtizedben – elsősorban a rendszerváltástól kezdve – végbement demográfiai változásokat vizsgáltam a népesség, illetve az áltagéletkor mutatók segítségével. Ezek alapján ugyanis valamelyest lehet arra következtetni, hogy mely régiókba vándorolhat a fiatalabb generáció. A vizsgálat alapján itt is Közép-Magyarország rendelkezett a legkedvezőbb mutatókkal. Az országos gazdasági elemzések után, hasonló szempontok alapén elemeztem ki a főváros és az agglomeráció szerepét, mivel kiemelt jelentősége van a témám kapcsán. Ezek alapján kijelenthető, hogy a gazdasági súlya kimondottan meghatározó, hiszen az ország GDP-jének nagy része ezen a területen termelődik meg, továbbá ez a térség rendelkezik a legjobb foglalkoztatási mutatókkal, a legképzettebb munkaerővel, valamint ebben a térségben működik a legtöbb vállalkozás a népességhez viszonyítva. A népességi mutatók alapján az látható, hogy a főváros népessége sokáig folyamatosan csökkent, azonban a 2000-es évek második felétől komoly növekedésnek indult. Az agglomerációs települések népessége a rendszerváltástól óta folyamatosan, gyors ütemben növekedett. A kutatás témájában egy kérdőívet készítettem, amelyet a Budapesti Gazdasági Egyetem – Pénzügyi és Számviteli kar vidékről származó hallgatóival töltettem ki. A kitöltőknek a kérdőív során arról kellett véleményt alkotniuk, hogy mennyire tartják fejlettnek, élhetőnek Budapestet, illetve agglomerációját a származási helyükhöz képest. Vizsgáltam azt is, hogy mennyivel könnyebb elhelyezkedni a munkaerő piacon Budapesten, illetve vonzáskörzetében. A kérdőív végén arra kellett választ adniuk a megkérdezetteknek, hogy hol tervezik leélni az életüket hosszú távon, és melyek a legmeghatározóbb tényezők ennek eldöntésében.
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Kar
Tanszék
Üzleti Gazdaságtan Tanszék
Tudományterület/tudományág
NEM RÉSZLETEZETT
Szak
Gazdálkodási és menedzsment (BA)
Mű típusa: | diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT) |
---|---|
Kulcsszavak: | agglomeráció, Budapest, demográfia, hallgatói migráció, regionális különbségek |
SWORD Depositor: | Archive User |
Felhasználói azonosító szám (ID): | Archive User |
Rekord készítés dátuma: | 2021. Már. 01. 13:43 |
Utolsó módosítás: | 2021. Már. 01. 13:43 |
Actions (login required)
Tétel nézet |