A rejtett gazdaság fogalma, formái, becslésének statisztikai módszerei.

Csiszár Ottó (2020) A rejtett gazdaság fogalma, formái, becslésének statisztikai módszerei. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF A rejtett gazdaság fogalma formái becslésének statisztikai módszerei_Csiszár_Ottó_TY9OV1.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_Csiszár_Ottó_TY9OV1_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (409kB)

Absztrakt (kivonat)

A rejtett gazdaság egy minden nemzetgazdaságot érintő probléma. Napjainkban a rejtett gazdaság legnagyobb részben adócsalás célzatú tevékenységek eltitkolásából áll. Dolgozatomban összefoglalom a rejtett gazdaság szakirodalmát, annak fogalmával, fajtáival, kialakulásának okaival és hatásaival, továbbá bemutatom a magyarországi helyzetet a témában és a kormányzat gazdaságfehérítési cselekvéseit.Kutatásomban egy játékelméleti módszerrel szemléltetem az adócsalás okozta egyéni és társadalmi problémákat. A kísérleti játék végkimenetelének elemzése után, a kapott eredmények alátámasztották az elvárásokat és arra engednek következtetni, hogy releváns módon lehet vizsgálni a rejtett gazdaság bizonyos okait játékelméleti módszerek segítségével. A játék az adócsalás elkövetéséből következő egyéni és társadalmi károk keletkezését szimulálja és az ezzel kapcsolatos társadalmi dilemmát. A játék kimeneteli rávilágítanak, hogy annak ellenére, hogy hosszú távon az egész közösség által megfizetett adóval egyén szintjén is mindenki jobban járna, össztársadalmi szempontból pedig még hangsúlyosabb ez a tény, mégsem valósul meg a teljes körű közteherviselés. Ennek okát a játék szakbályaiból fakadó jellege jól mutatja, hiszen minden adott szituációban a racionális döntése a játékosnak a csalás lesz egyéni szempontból, vagy a nagyobb nyeremény érdekében, vagy a kisebb veszteség elérése okán. Az egyetlen egyensúlyi helyzete a játéknak (amikor senkinek nem éri meg változtatni a döntésén), az, amikor mindenki csal, hiszen ha valaki itt változtatna, csak rosszabbul járna. Ezek a körülmények felerősítik a bizalmatlanságot a résztvevők között, így habár az adott játék első köreiben még kevesebben is, de már akkor jellegzetes a játékosoktól a csalás és a legtöbb esetben a játék végére be is áll az egyensúly, vagyis hogy mindenki csal. A játék rávilágít a kommunikáció fontosságára, hiszen egymás után többször is lájátszott játékok, azonos köreiben, minden esetben kevesebb csalás volt tetten érhető és az egyensúly is kevesebb alkalommal állt be a harmadik, utolsó játék esetében, mint az elsőben. Az eredmények alapján úgy tűnhet, hogy a csaló stratégia kifizetődő egyéni szempontból, de egy játékos kivételével senki se közelítette meg a mindenki által becsületes játékkal elérhető hasznosságot, míg a társaság szűk kétharmada veszteséggel zárt. Ezen kívül az eredmények alapján csak a társaság legtöbbet csaló felének sikerült pozitív átlagos eredményt elérni, ami tovább erősíti a csalás pozitív megítélését. Társadalmi szempontból még rosszabb eredmények születtek, hiszen csak az csapatok ötöde zárt pozitív eredménnyel.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Alkalmazott Kvantitív Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adócsalás, feketegazdaság, fogolydilemma, játékelmélet, rejtett gazdaság
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:42
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:42

Actions (login required)

Tétel nézet