Egy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének és eredményének elemzése

Erdei Zsófia (2020) Egy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás vagyoni-pénzügyi helyzetének és eredményének elemzése. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Szakdolgozat_Erdei_Zsófia_XVPUUH.pdf] PDF
Szakdolgozat_Erdei_Zsófia_XVPUUH.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (2MB)
[thumbnail of BA_TO_Erdei_Zsófia_XVPUUH.pdf] PDF
BA_TO_Erdei_Zsófia_XVPUUH.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (256kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban egy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás gazdálkodását elemeztem a 2017-2019-es évekre vonatkozóan. Az általam elemzett vállalkozás a „Kereskedelmi Kft.” nevet kapta, mivel nem állt módomban eredeti nevén bemutatni a dolgozatomban. A vállalkozás fő tevékenysége a vegyszerek, vegyi anyagok nagykereskedeleme. Fő célkitűzése, hogy a különféle iparágak, mint pl. élelmiszeripar, gyógyszeripar, biotechnológiai ipar, festékipar, műanyagipar stb. vegyszerellátását európai szinten ki tudja szolgálni. A dolgozat elkészítésével az volt a célom, hogy jobban megismerjem a vállalkozás működését, feltárjam hol, milyen mértékben történtek pozitív, illetve negatív változások a gazdálkodását illetően, mindezt úgy, hogy összevetem a szakirodalomban található megállapításokkal. A dolgozat során külső mérlegelemzést és időbeli összehasonlítást végeztem. Ugyanakkor mivel az általam elemzett vállalkozás egyszerűsített éves beszámolót készít, így a mérleg, eredménykimutatás és kiegészítő mellékleten kívül segítségemre voltak a társaság főkönyvi kivonatai, kartonjai, szerződései stb. Elsősorban a dolgozat elméleti hátterét ismertettem, szó esett a beszámolók készítésének, illetve elemzésének fontosságáról, módszereiről, mindemellett kitértem még a kereskedelmi tevékenység elemzési sajátosságaira is. Szó esett a kereskedelem szerepéről, a nagykereskedelmi tevékenységről, valamint nem utolsó sorban a KSH statisztikái alapján ismertettem a kereskedelem, mint nemzetgazdasági ág esetében a foglalkoztatottak számának, a bruttó átlagkeresetnek, a működő vállalkozásoknak, valamint a GDP-nek az alakulását szintén a 2017-2019-es évekre vonatkozóan. A dolgozat gyakorlati részében elsőként az árrésgazdálkodást elemeztem. A vállalkozás árréstömege a vizsgált évek során évről évre csökkent, összességében 17.851 ezer forinttal. Az Értékesítés nettó árbevétele 20.497 ezer forinttal csökkentette, mindemellett az összetétel és az árintézkedés hatása 2.646 ezer forinttal növelte az árréstömeget. Ennek oka, hogy az értékesítés összetétele eltolódott a magasabb haszonkulcsú termékek felé, ugyanakkor a vállalkozás által meghozott árintézkedések. Az értékesítés nettó árbevételének és az eladott áruk beszerzési értékének csökkenését a visszaeső értékesített mennyiség okozta, mivel vállalkozás elvesztette néhány jól fizető, rendszeresen vásárló partnerét, amely leginkább az export értékesítés visszaesését jelentette. Továbbiakban a kereskedelmi tevékenység hatékonyságát elemeztem. Az élőmunka hatékonysági mutatók közül kiszámítottam a leterheltségi mutatót, az 1 főre jutó forgalmat, illetve a minőségi mutatót, amely mutatók is igazolják az értékesítési tevékenység romlását. Ezenkívül az eszközhatékonysági mutatók is romló tendenciát mutattak. Majd a vállalkozás vagyoni helyzetét vizsgáltam. Az eszköz oldalon a forgóeszközök mintegy 90%-ot tesznek ki, amely alapján a vállalkozás rugalmasnak tekinthető, ugyanakkor évről évre csökkenés mutatkozik. A vállalkozásnál a befektetett eszközök aránya elenyésző. A forrás oldalon a saját tőke minden évben 80-90%, amelynek változása az évek során hullámzó, ennek alakulásában az eredménytartalék és az adózott eredmény játszott leginkább szerepet, mivel a jegyzett tőke a vizsgált években változatlan volt. A 2017-es év adózott eredményét a vállalkozás teljes egészében kifizette osztalékként, ugyanakkor a 2018-as év adózott eredményét visszaforgatták a cégbe. Ezenkívül a kötelezettségein belül csak rövid lejáratú kötelezettségekkel rendelkezik, amely a vizsgált évek során folyamatosan csökkent, amely kedvező, ugyanakkor ez a kevesebb készletbeszerzésnek is köszönhető, amely már kedvezőtlen változásnak tekinthető. A tőkeszerkezeti mutatók közül a tőkeellátottsági mutató nőtt, a ROE és a saját tőke- jegyzett tőke arányának változása hullámzó a vizsgált évek során. A horizontális mutatók közül a nettó forgótőke mindhárom vizsgált évben pozitív, ugyanakkor évről évre csökkenést mutat, amely a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek csökkenésének tudható be. A befektetett eszközök fedezete (A) mutató csökkenést mutat, ugyanakkor a vállalkozás a vizsgált évek során többszörösen fedezni tudja a befektetett eszközeit a saját tőkéjéből, tehát nincs szüksége idegen forrás bevonására. Mindemellett megvizsgáltam a vállalkozás rövid távú likviditási helyzetét is a likviditási mutatók segítségével. Mindhárom mutató esetében magas értékeket kaptam, amelyek évről évre növekedést mutattak, tehát a vállalkozás likvid, rövid lejáratú kötelezettségeit képes kifizetni.Ezenkívül a készleteket, a követeléseket, pénzeszközöket és a rövid lejáratú kötelezettségeket vizsgáltam meg részletesebben, amelyek során a relatív eltérések módszerét alkalmaztam. A forgóeszközökön belül a készletek 10% alatti részarányt tesznek ki, a vállalkozásnak ettől jóval nagyobb mértékben vannak követelései, illetve értékpapírjai, amelyek változása hullámzó, ugyanakkor pénzeszközei már 50-60%-os részarányt tesznek ki a vizsgált évek során, amelyek évről évre csökkenést mutattak. A készletekhez kapcsolódóan a fordulatok száma a vizsgált években évről évre csökkent, amelynek oka az értékesítés nettó árbevételének csökkenése, illetve az átlagkészlet növekedése, amelynek hatására a forgási idő növekedett, ezáltal növekedtek a készlettartási költségek is. Az áruk átlagos tárolási ideje mutató is növekedett a vizsgált évek során, amely szintén kedvezőtlen. A vállalkozás kintlevőségei nagyrészt az év végi értékesítésekből adódnak, de előfordulnak olyan vevők is akik nem fizetnek határidőre.A szállító és vevő futamidő tekintetében a 2017-es év bizonyult a legkedvezőbbnek, mivel ekkor a vevő futamidő rövidebb volt, mint a szállító futamidő, ugyanakkor 2018-ban és 2019-ben ez az ellenkezőjére fordult, de mivel a vállalkozás magas pénzállománnyal rendelkezik, így jelenleg ez nem okoz likviditási problémát számára. Véleményem szerint a jövőben nem biztos, hogy célravezető, hogy a vállalkozás ennyi pénzeszközt tartson lekötetlenül, mivel ezáltal, hogy kevés pénzt fektet be, nagymértékű hozamtól esik el.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA)

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: árrés elemzés, eredményelemzés, hatékonyság, kereskedelmi tevékenység, mérlegelemzés, vagyoni helyzet
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:42
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:42

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet