A közvetlen adók alacsony harmonizációja és a társasági adó irányelvei az Európai Unióban

Endrész Dorina (2020) A közvetlen adók alacsony harmonizációja és a társasági adó irányelvei az Európai Unióban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Endrész_Dorina_GNINNB_ADÓ_Szakdolgozat_2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (731kB)
	PDF Endrész Dorina_GNINNB_Adóspec_témavázlat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (229kB)

Absztrakt (kivonat)

Az Európai Unió megalakulása több évtized munkájának a gyümölcse, melynek során fontos Szerződések születettek meg, melyek közül néhány jelentős hatással van a gazdaság és az adózás terültére. A Közösség először figyelmét főként a forgalmi típusú adókra összpontosította, a közvetlen adókkal pedig a közös piac létrejötte után kezdtek el foglalkozni. Az eltelt idő rámutatott arra, hogy a közvetlen adók is komoly akadályt jelentenek az alapvető szabadság elvek áramlásánál, hiszen ezek a fajta adók közvetlen hatással vannak a beruházásokra, a vállalatalapításokra és a foglalkoztatási döntésekre. A közvetett adók területén az évek során sikerült egy magas szintű harmonizációt elérni, viszont a közvetlen adók területén a harmonizáció a mai napig alacsony szinten van. A tagországok nagymértékben ellenállnak, hiszen minden tagországnak más-más adófajta teszi ki a költségvetési bevételeik nagy részét. Ez is egy fontos tényezője a közvetlen adók harmonizációs törekvései felé mutatott alacsony támogatottságnak. Ezeken túlmenően még további gátló tényező a tanács egyhangú szavazatának szükségessége, mert a tagországok, ha élnek a vétőjogukkal a törekvéseket megakadályozhatják. Azt is figyelembe kell venni ezeknél a törekvéseknél, hogy a tagállamok különböző adórendszerekkel rendelkeznek, és 27 tagállam adórendszerét egy nehéz feladat összehangolni. Nem véletlen, hogy a társasági adó területén sem beszélhetünk harmonizációról. Az irányelvek átvétele a tagállamokat költségvetési szempontból is érintette, ez Magyarországon bevételkiesésként jelentkezett. Természetesen ezt nem szabad egy irányból néznünk, hiszen az Unióhoz való csatlakozás olyan lehetőségeket kínált, melynek hatására a külföldi tőke könnyen be tudott áramlani hazánkba is. Ez nem csak új munkahelyeket teremt, hanem a gazdaságot is nagy mértékben élénkíti, hiszen így a belföldi gazdaságunk is megnyílt az unió felé. A társasági adó területén 2001 óta napirenden van a közös konszolidált társasági adó alapú adózás, mely szintén csekély támogatottsággal rendelkezik, ennek okai visszavezethetőek arra, hogy a tagállamok védik a szuveneritásukat és versenyképességüket. Ahhoz, hogy a közös konszolidált társasági adó alapú adózás elfogadásra kerüljön, meg kell állapodni és közös nevezőre kell jutni különböző adórendszerek, adókedvezmények, adóbevallási formák és az adóalap kiszámítási módjának területén. Ha ezek közül akár csak egy pont kapcsán, valamelyik tagországgal nem tudnak zöld ágra vergődni, akkor az élhet a vétó jogával és ismét csúszhat a javaslat véghezvitele. A bizottság idei munkarendjében is szerepel a közös konszolidált társasági adó alapú adózás megvitatása, ezért várhatóan a jövőben további fejleményekre számíthatunk.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adóharmonizáció, anyavállalat, Európai Unió, harmonizáció, irányelvek, közvetlen adók, leányvállalat, Maastrichti Szerződés, Római Szerződés, társasági adó
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:39
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:39

Actions (login required)

Tétel nézet