Ipar 4.0: a digitalizáció és az automatizáció vállalati és iparági kihívásai a bankszektorban

Fodor Dalma (2020) Ipar 4.0: a digitalizáció és az automatizáció vállalati és iparági kihívásai a bankszektorban. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_Fodor_Dalma_UU4I6Z_szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (925kB)
	PDF BA_TO_Fodor_Dalma_UU4I6Z.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (207kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témájaként a napjainkban az élet sok területén tapasztalható digitális technológiák egyre jelentősebb szerepét választottam, annak is kifejezetten a pénzügyi szektorra vonatkozó hatásait vettem szemügyre. Napjainkban a vásárlói igények rohamosan változnak, a Z generáció számára például már teljesen alapvető a digitális eszközök magas szintű fejlettsége, amelyet alátámasztott a kutatásom is. Ezek az elvárások a vállalatok részéről is új megközelítést igényelnek, kihívás elé állítva többek között a bankszektor tradicionális pénzintézeteit is. Nemcsak a változó fogyasztói igények, de a bankipart megzavaró fintech cégek megjelenése is folyamatos nyomás alá helyezi a szektor hagyományos szereplőit.Kutatásomban a következő kérdésekre kerestem a választ: Melyek a tradicionális és fintech szolgáltatók digitális törekvései közötti hasonlóságok és legfőbb eltérések? Melyek a Z generáció számára releváns befolyásoló tényezők, amikor elköteleződnek egy pénzintézet mellett? Ezek összevetésére építve fogalmazok meg javaslatokat arra, hogy a Z generáció elérésében hogyan lehetnek hatékonyabbak a tradicionális pénzintézetek és a fintech cégek.A kérdéskört a fogyasztói magatartás szemszögéből vizsgáltam, miszerint a fogyasztó döntéseit különböző faktorok befolyásolhatják a probléma felismerésénél kezdődő és vásárlás utáni magatartással végződő többlépcsős folyamat alatt. Mivel a befolyásoló tényezőkre vagyok főként kíváncsi, azok feltárására az esettanulmányt, mint kvalitatív módszert alkalmaztam, amely keretet biztosít a többféle forrásból gyűjtött információk rendszerezésére. Két konkrét, Magyarországon meghatározó szereplőre irányítottam az összehasonlító elemzést: a CIB Bank, mint tradicionális pénzintézet, és a Revolut, mint fintech vállalat digitalizációjának példáján keresztül vizsgálódtam, két Z generációs ügyfelük mélyinterjújával kiegészítve az összehasonlítást. A következő főbb konklúziók rajzolódtak ki a fogyasztói döntési folyamat különböző lépései mentén: A problémafelismerés szempontjából az interjúalanyaim részéről a szülői hatás fontossága merült fel az első számlanyitás esetében, ami a későbbiekben viszont felülíródik, mikor belső motivációként megfogalmazódik az aktív bankolás szüksége. Továbbá az innovációra való kíváncsiság és a barátok befolyása is igényt szülhet. Az általam vizsgált pénzintézetek szempontjából főleg a Revolut törekszik a szülői befolyás kihasználására egy speciális Junior számlacsomaggal, a CIB Bank esetében ez jelenleg még kiaknázatlan terület új, Z generációs ügyfelek szerzésére.Információgyűjtés tekintetében kifejezetten a barátok szerepe fontos. Bár az online összehasonlító weboldalak segítenének racionális döntést hozni, az interjúalanyaim számára sokkal jelentősebb az ismerősök ajánlása. A bankfióki látogatás szükségét információgyűjtés szempontjából egyáltalán nem látják. Kutatásom alapján a CIB Bank és a Revolut is felismerte a barátok, mint ajánlók fontosságát, és promóciós programokat hoztak létre az ajánlás ösztönzésére. Másrészt bizonyos funkcióikon keresztül az azonos applikáció felhasználói tudnak együttműködni, kedvezményeket kihasználni. Egy másik fontos kérdés, hogy a pénzintézet jól, érthetően, és a megfelelő csatornákon keresztül kommunikálja előnyeit a Z generáció számára. E szempontból kiemelkedően jól teljesít a Revolut, amely nyelvezet szempontjából teljesen elkerüli a szakzsargont.Az értékelés szakaszában a kedvező konstrukciók, széleskörű digitális lehetőségek, valamint a dizájn is felmerül. A tradicionális bankintézetek ebből a szempontból hátrányosabb helyzetből indulnak, kevésbé költséghatékonyak, mint a fintechek, és szintén hátrányuk van a digitális szolgáltatásaik tekintetében, mert a digitalizációt több fronton kell végbevinniük (még a bankfiókjaikban is). A CIB Bank versenyelőnyeként értékelem viszont a Revoluttal szemben, hogy ők teljeskörű banki szolgáltatást képesek nyújtani, ami a hosszabb távon gondolkodó fiatalok számára kecsegtető lehetőség. A Revolut számára tehát javaslom például a hiteligénylés lehetőségének bevezetését.A vásárlási döntés szempontjából interjúalanyaim szituációja valamelyest eltérő volt. Míg a Revolut esetében a vásárlási döntés egy egyszerű regisztrációról szól, tulajdonképpen kockázat nélkül, addig a CIB Banknál való számlanyitás még mindig valamivel bonyolultabb, hosszadalmasabb folyamat, és magasabb elköteleződéssel és költséggel is járhat.  Ha a CIB Bank is szeretné jobban befolyásolni a fogyasztói döntést ezen pontban, tovább kell csökkentenie a számlanyitással járó folyamat bonyolultságát. A folyamat utolsó pontja a vásárlás utáni magatartás, amellyel kapcsolatban a közösségi motívum nagyon erősen megjelent a mélyinterjúk során. A pénzintézetek részéről a felhasználók közötti fórumok ösztönzése, biztosítása, ajánlóprogramok kialakítása, valamint ügyfélszolgálat létrehozása mind különböző lehetőségek egyrészt a közösséghez tartozás érzésének fokozására, az ügyfelekkel való dialógus megteremtésére, valamint a visszajelzések begyűjtésére és azok fejlesztéseikbe való beépítésére.Kutatásom alapján mind a tradicionális bankok, mind a fintech vállalatok részéről a fogyasztói döntési folyamat két pontjára érdemes a legnagyobb fókuszt helyezni, ha a cél a Z generáció elérése. Az egyik az információszerzés szakasza, azon belül is az egymás közötti ajánlás elérése. Ezt a fentebb kifejtett közösségi megerősítés fontossága támasztja alá. A másik a vásárlási döntés pillanatában fontos tényező, az alacsony belépési költségek biztosítása, hiszen ha az új felhasználó számára az észlelt kockázat alacsony, és a regisztráció/számlanyitás egyszerű, akkor a vásárlási döntés leegyszerűsödik. Véleményem szerint erre a két tényezőre való összpontosítás segítheti a pénzintézeteket a Z generáció sikeres elérésében. Érdemes lehet a kutatást más generációk szemszögéből is megismételni, és a kapott eredményeket összehasonlítani. A dolgozatom ugyan a Revolut és a CIB Bank példáján keresztül készült, de gazdagíthatja a kutatást az is, ha más pénzintézetek törekvéseivel is kiegészítjük. Továbbá a kvalitatív kutatásom által feltárt tényezők egy a témakörben készülő kvantitatív kutatásnak is jó alapot szolgáltathatnak.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Menedzsment Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	bankszektor, digitalizáció, fintech, fogyasztói magatartás, Z generáció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:38
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:38

Actions (login required)

Tétel nézet