Non-Life biztosítási rendszer informatikai fejlesztése (vízesés modell alapján)

Ferró Alexandra (2020) Non-Life biztosítási rendszer informatikai fejlesztése (vízesés modell alapján). Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Non-Life biztosítási rendszer informatikai fejlesztése (vízesés modell alapján).pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_Ferró Alexandra.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (142kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatomban a „vízesés” modell használhatóságát vizsgáltam meg egy konkrét, komplex Non-Life biztosítási ügyviteli rendszer informatikai fejlesztési folyamatának tanulmányozásával és bemutatásával. Ennek során arra a következtetésre jutottam, hogy meghatározott peremfeltételek mellett, ez az egyik legrégebbi fejlesztési modell ma is megállja a helyét, sikeresen alkalmazható a gyakorlatban. Mint ahogy az a dolgozatom bevezetőjében is említésre kerül, a modell önmagában nem alkalmas összetett rendszerek fejlesztésére, viszont más módszerekkel együtt alkalmazva (egy komplex módszer egyik alkotóelemeként) alkalmassá tehető. Általánosan fogalmazva, a szoftverfejlesztés területén nincs olyan kitüntetett módszertan vagy technológia, amely egymaga megoldaná a minőségi és költségtakarékos fejlesztés problémáját, általában ezek kombinációja nyújthat optimális eredményt. A téma megalapozása végett dolgozatomban definiáltam a biztosítás fogalmát, vázoltam annak lényegét (alapgondolatát) és megadtam a magyarországi jogforrásait. Ismertettem a veszélyközösségek létrehozásának célját és követelményeit. Bemutattam, hogy a biztosítási kockázat matematikai-statisztikai számításának hátterében milyen valószínűség-számítási elmélet húzódik meg, felsoroltam az alternatív kockázatkezelési módszereket. Röviden vázoltam a biztosítások kialakulásának történetét, az őskortól a modern kori formáinak létrejöttéig. Elemeztem, hogy az intézményesített rendszereket megelőzően milyen szükségletek és igények motiválták a biztonságra törekvő embereket és ezekre milyen megoldások születtek. A könnyebb megértés érdekében definiáltam a biztosítási alapfogalmakat, a biztosítások kategóriáit és felsoroltam a legjellemzőbb biztosítási módozatokat. Betekintést nyújtottam a főbb biztosítási folyamatokba, és hogy feltérképezésük milyen objektív nehézségekbe ütközik. Rövid kitérőt tettem, hogy az ISO 9001 minőségirányítási rendszer működtetése hogyan segíti a biztosítók jellemzőinek megismerését és ezek valóságnak megfelelő, pontos dokumentálását. Ismertettem a vizsgált VVS ügyviteli rendszer hardver- és szoftverkörnyezetét, főbb komponenseit, illetve ezeken keresztül a Non-Life biztosítási rendszerekkel szemben támasztott igényeket, követelményeket. Bemutattam a biztosítások termék- és tarifa-struktúrájának elemeit, említést tettem az adatbázisok historizációs megoldásairól, illetve az ezzel kapcsolatos verziókezelési problémákról. Ezt követően elemeztem a biztosítási nyilvántartó rendszerek fejlesztésének sajátosságait. Részletesen ismertettem a vizsgált informatikai fejlesztési projekt során alkalmazott (inkrementális, „vízesés”) modellek jellemzőit, valamint a RUP keretrendszerben deklarált fázisokat és folyamatokat. Bemutattam a Formula/400 Informatikai Kft. által kifejlesztett „NITA” feladatkezelő rendszer működését és hogy hogyan segíti a fejlesztők, projektvezetők, valamint a megrendelők munkáját, egymás közötti kommunikációját és tájékozódását. Végül folyamatában ismertettem a VVS biztosítási ügyviteli rendszer fejlesztési projektjét, annak megvalósítási fázisait és körülményeit. Primer kutatást végeztem, hogy választ kapjak arra a kérdésre, hogy a vízesés modell szerint végzett megvalósítás során szükségessé vált iterációk, milyen mértékben növelték a ráfordításigényt, a növekmény milyen okokra vezethető vissza és mindez veszélyezteti-e a projekt sikerességét? Összességében: valós alternatíva-e a vízesés modell szerinti fejlesztés „nem triviális” feladatok esetén?  Az eredményekből arra a következtetésre jutottam, hogy amennyiben kockázatelemzés és az üzleti specifikációk kellő körültekintéssel és részletezettséggel készülnek el, akkor a szükséges iterációk (és ezzel együtt a ráfordításnövekmények) alacsony szinten (bőven a felállított hipotézisben deklarált +15 % alatt) tarthatók. A fentiek rávilágítottak az üzleti elemző biztosítási szakmai felkészültségének kiemelt fontosságára. Munkájának színvonala komoly kihatással van a ráfordítások (és átfutási idők), ezzel együtt az üzleti kockázatok mértékére.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Gazdaságinformatika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdaságinformatikus (BA)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	biztosítás, inkrementális fejlesztés, non-life, rendszerfejlesztés, rendszerfejlesztési modellek, RUP, üzleti elemzés, Vízesés modell
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:37
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:37

Actions (login required)

Tétel nézet