Magyarország államadósságának alakulása 2020-ban - avagy a pandémiás időszak hatása a magyar gazdaságra

Kiss Zsanett (2020) Magyarország államadósságának alakulása 2020-ban - avagy a pandémiás időszak hatása a magyar gazdaságra. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF BA_Szakdolgozat_Kiss_Zsanett_DCBR83.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (795kB)
	PDF BA_TO_Kiss_Zsanett_DCBR83.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (298kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozatom témájának az államadósságot választottam. Ennek hátterében az áll, hogy a pandémia emberemlékezetek óta nem látott bizonytalanságot idézett elő, mely következtében aktualitása megkérdőjelezhetetlen. Másrészt jelenleg a Magyar Takarékbank Bank Zrt. Treasury részlegén dolgozom, ahol rengeteg segítséget kaptam ahhoz, hogy megérthessem a tárgy jelentőségét.Mivel az államadósság a múltban keletkezik szükségesnek tartottam, hogy röviden összefoglaljam azokat az eseményeket, amelyek meghatározzák napjaink adósságállományát és adósságfinanszírozási stratégiáját. A történelem áttekintése során következtethetünk arra, hogy a mindenkori kormány többször is rosszul választotta meg az adósságfinanszírozás formáját, vagy legalábbis az adósság devizanemét. A rendszerváltozást követően hatalmas adósságállományt örökölt az újonnan létrejött rendszer, amelyet tovább ront, hogy hazánk volt az egyetlen olyan ország, amely nem kérte az adósság eltörlését vagy átütemezését. Jól látható, hogy Magyarország számára az eladósodás folyamata és problémája történelmi eredetű. Közel 70 éve fokozatosan görgettük magunk előtt a felhalmozott adósságállományt, mely folyamatosan növekedett. Az elmúlt pár évben azonban sikerült valamelyest mérsékelni az adósságmértékét és megtörni a növekvő tendenciát. A tanulmányból kiderül, hogy jelenlegi kormánynak sikerült csökkenteni a meglévő devizaadósság állományát és fokozni a lakosság szerepét az államadósság finanszírozásában, ennek eredményessége a jelen krízishelyzet során fog kiderülni. Továbbá a válságok kapcsán levonható az a következtetés, hogy egy konzisztensen működő gazdaságban a pénzügyi válság szintén jótékony hatást gyakorol az állampapírpiacra, mivel a kockázatosabb iparágakból kivont tőkét többségében átcsoportosítják külföldi vagy belföldi állampapírba. Azonban egy kevésbé stabilan működő gazdaságban a válságok felszínre hozhatják a mélyebben gyökerező problémákat. A gazdasági recesszió csökkentésére megnövekednek a rendkívüli kiadások, amelyek rontják a makrogazdasági mutatókat, mely bizalmatlanságot ébreszthet a befektetőkben, ami a tőke kivonását eredményezheti.A vizsgálat kvantitatív módszerrel történt, mivel a téma aktualitásának köszönhetően rengeteg fellelhető elemzés található az interneten. A kutatásból kiderül, hogy a koronavírus járvány következtében fel kell készülni az esetleges tőke kivonására. Egyrészt, mert a vírus terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekkel számolni kell a munkanélküliség emelkedésével illetőleg a jövedelem csökkenésével, mely hatással lesz a lakosság megtakarítási hajlandóságára. Ezen tényezőkből az a következtetés vonható le, hogy amennyiben csökken a lakosság finanszírozási hajlandósága, az ismét a devizahitelek felvételét szorgalmazhatja. Másrészt kiderül azzal, hogy bizonytalanság idején a feltörekvő országokból a tőkét kivonják, az USD és az EUR árfolyama erősödik, míg a forint gyengül. A forint leértékelődésének következtében pedig számítani lehet egyfelől, magasabb kamatokra másfelől az árfolyam volatilitásból adódó árfolyam veszteségre.Napjaink járványhelyzete nagy kockázatot jelent, hiszen a 2008-as válsággal ellentétben ez a recesszió minden bizonnyal tovább tart majd. További fenyegetés jelent, hogy a pandémia egyaránt hat a kínálati és a keresleti oldalra. Az előrejelzések alapján a GDP ennek következtében idén 7%-kal csökken a tavalyi 47 513,912 Mrd-hoz képest. Ez azért ad okot aggodalomra, mert ezzel egyidejűleg a költségvetési hiány, a rendkívüli kiadások és a gazdaságélénkítő programok hatására folyamatosan növekszik. A leírtakból megállapítható, hogy az államadósság növekedése elkerülhetetlen.A szcenárió alapján kiderül, hogy a magyar államadósság nem csupán a 2020-as évben fog megnövekedni, amennyiben a jelenlegi becslések valósak jövő évre vonatkozólag, azaz, ha 2021-ben is maximum 4,8%-os GDP emelkedés várható és a költségvetési hiány -1689,3 Mrd forint lesz, akkor jövőre sem fog mérséklődni az adósság nagysága és az elkövetkezendő években ismét 80% körüli értékre ró az adósságunk. Jogosan merül fel a kérdés, a történelem ismétli önmagát?

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Üzleti Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Gazdálkodási és menedzsment

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adósságdinamika, államadósság, gazdasági válság, koronavírus, szcenárió
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:37
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:37

Actions (login required)

Tétel nézet