Az IFRS 16 standard ismertetése és az átállás bemutatása a lízingbe vevői oldalról

Bíró Babett (2020) Az IFRS 16 standard ismertetése és az átállás bemutatása a lízingbe vevői oldalról. Pénzügyi és Számviteli Kar.

[thumbnail of Bíró Babett MYA82Q IFRS 16 szakdolgozat.pdf] PDF
Bíró Babett MYA82Q IFRS 16 szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)
[thumbnail of Bíró Babett MYA82Q IFRS 16 összefoglalás.pdf] PDF
Bíró Babett MYA82Q IFRS 16 összefoglalás.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (521kB)

Absztrakt (kivonat)

A számviteli szakma folyamatos változáson megy keresztül. Az IFRS-ek tekintetében, jelenleg a legfiatalabb, hatályban lévő új szabályozás az IFRS 16 Lízingek standard. A vállalatoknak az új lízingszabályozást 2019. január 1-jétől kell alkalmazniuk.Szakdolgozatomban az IFRS 16 lízing standard lízingbe vevői oldalát vizsgáltam meg. A célom az volt, hogy átfogó képet adjak az IFRS 16 lízingbe vevőkre vonatkozó előírásairól, valamint az arra való áttérés megvalósulásáról. Tanulmányomban végig arra a kérdésre kerestem a választ, hogy hogyan történt meg az IFRS 16-ra való átállás a lízingbe vevők körében.Annak érdekében, hogy ezt a kérdést meg tudjam válaszolni, megvizsgáltam az IFRS 16 hátterét, részletesen tanulmányoztam az IFRS 16 standardot, illetve áttekintettem a KPMG és a PwC ezen témában végzett felméréseit. Továbbá, önálló kutatást végeztem: három interjút készítettem el a témakörben gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberekkel (egy átálló céggel, egy tanácsadóval és egy könyvvizsgálóval).Dolgozatom elején kontextusba helyeztem az új lízingszabályozást. Megvizsgáltam, hogy miért jöttek létre különböző nemzeti számviteli rendszerek, milyen okok hívták életre a nemzetközi számviteli szabályozásokat, illetve írtam az IFRS és a US GAAP Konvergencia Programjáról.Tanulmányom középpontjában az IFRS 16 standard lízingbe vevőkre vonatkozó szabályai állnak. A közbülső részben bemutattam, hogy miért volt szükség új lízing standardra, részletesen írtam az elszámolás menetéről, illetve azt példákkal is szemléltettem, továbbá ismertettem az átállás beszámolóra gyakorolt hatásait, valamint kitértem az IFRS 16, az egyesült államokbeli megfelelője, az ASC 842 és a magyar lízingszabályozás eltéréseire.Ezt követően az IFRS 16 gyakorlati oldalát mutattam be. Ebben a fejezetben a KPMG és a PwC kutatásait dolgoztam fel, valamint a saját kutatásomat mutattam be. Majd megkíséreltem az átálló cégek számára hasznos tanácsokat megfogalmazni az átállás utáni időszakra vonatkozóan.Az IFRS 16 elméleti és gyakorlati oldalának megismerése után, értékeltem, véleményeztem az új szabályozást. Végül pedig összefoglaltam a dolgozatomban leírtakat.Kutatásom főbb megállapításai a következők voltak.Az IFRS 16 legjelentősebb újítása az, hogy már nem különbözteti meg az operatív és a pénzügyi lízinget, hanem azokat egységesen kezeli. Az IFRS 16 értelmében a bérlőnek minden lízinget fel kell vennie a mérlegébe, használatijog-eszközként és lízingkötelezettségként. Erre a változtatásra azért volt szükség, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségek ne legyenek alulreprezentáltak a mérlegben. Majd a futamidő során a lízingbe vevőnek el kell számolnia a használatijog-eszköz értékcsökkenését, illetve a lízingkötelezettség törlesztéseit és kamatterheit, az időérték figyelembe vételével.A tapasztalatok szerint, számos cég nem készült el az átállási projekttel a standard hatályba lépésének időpontjára. Ezért átmeneti megoldásokkal kellett végrehajtaniuk az áttérést. A vállalatok számára az átállás során a legfőbb kihívásokat a tudástranszfer lebonyolítása, a szerződések beazonosítása, a diszkontráta és a futamidő meghatározása, a le nem vonható ÁFA kezelése, illetve a lízingkezelő program megválasztása és implementálása jelentette. A késésekből adódóan, az áttért vállalatok jellemzően még nem tapasztalták meg az IFRS 16, törvényi megfelelésen túli, üzleti hasznait.Ugyanakkor, tanulmányomban úgy találtam, hogy az IFRS 16 hosszútávon mind az átálló cégeknek, mind a külső érintettek számára előnyös. Hiszen az új lízingszabályozás a vállalkozások számára jobb rálátást biztosít a kötelezettségeikre, lízingportfóliójukra. Míg a befektetők és a hitelezők pontosabb képet kapnak a cégek helyzetéről, eladósodottságáról. Így biztonságosabb, megalapozottabb befektetési és finanszírozási döntéseket tudnak hozni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Számvitel

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Madarasiné dr. Szirmai Andrea
Belső
egyetemi docens, Számvitel Tanszék, PSZK
Dr. Simon Szilvia
Külső
főiskolai docens, Számvitel Tanszék, PSZK

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: IFRS, IFRS 16, lízing, Nemzetközi Számviteli Standardok, pénzügyi számvitel
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:37
Utolsó módosítás: 2021. Már. 01. 13:37

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet