Gazdasági bűncslekmények - különös tekintetettel a számvitel rendjének megsértésére

Kalmár Gergely (2020) Gazdasági bűncslekmények - különös tekintetettel a számvitel rendjének megsértésére. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat - Kalmár Gergely R05BRI.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (782kB)
	PDF Temavazlat-es-osszefoglalas_2020 - Kalmár Gergely R05BRI.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (264kB)

Absztrakt (kivonat)

A gazdasági bűncselekmények tárgyalása során törekedtem részben átfogó megállapításokat tenni, emellett néhány kiemelt bűncselekménnyel foglalkoztam részletesebben. Dolgozatom bevezetőjében a személyes motiváció feltárása mellett megjelöltem, hogy mi volt a kiválasztás szempontja. Azokat a bűncselekményeket és elkövetési módokat részleteztem, amelyek szoros kapcsolatban állnak a számvitellel. Felsoroltam és megindokoltam a választott kutatási módszereket, amelyek a szakirodalom felhasználásán túl az internetes információgyűjtés a jogszabályok törvényhozói indokolásainak tanulmányozása és a területen jártas gyakorló jogásszal történő mélyinterjú készítése voltak. Rövid történeti áttekintést nyújtottam a rendszerváltást követő gazdasági átalakulásról, ezzel párhuzamosan a modern számviteli rend kialakításáról, az új típusú gazdasági bűnözés megjelenéséről és a büntetőjogi szabályozás fejlődéséről. Röviden ismertettem a rendszerváltást követő legjelentősebb gazdasági bűncselekményeket (oljaügyek, Postabank-ügy) és azok társadalmi hatásait. A részletes elemzés során elsőként a gazdasági bűncselekmények fogalomkörének tisztázására tettem kísérletet. Bemutattam, hogy a szűken vett gazdálkodás rendjét sértő bűncselekményeken túl a Büntető Törvénykönyv más részeiben is találhatók olyan bűncselekmények, amelyek ide sorolhatók.         Ezután tértem rá az egyes kiválasztott bűncselekmények közelebbi bemutatására. Elsőként a költségvetési csalásra. A jogi definíció ismertetését megelőzően néhány számadattal támasztottam alá, hogy ez a leggyakkoribb és legnagyobb károkat okozó gazdasági bűncselekmény. Az elkövetési formák közül az általános forgalmi adó vonatkozásában elkövetett bűncselekményeket emeltem ki, mint a leggyakoribbakat, és meghatároztam azok tipikus módszereit. Az összetettebb, nagy szervezettséget igénylő, több cég bevonásával megvalósítható megoldások közül kiemeltem az ún. körhinta-csalást, illetve a fiktív munkaerő-kölcsönzést. Ez utóbbi vonatkozásában a napi sajtóhírekből bemutattam, hogy milyen elterjedt bűnözési formáról van szó. Másodikként a számvitel rendje megsértésének bűncselekményét elemeztem, mert ez az a bűncselekmény, ami az érdeklődésemmel és a tanulmányaimmal a legszorosabb összefüggésben áll, ráadásul több egyéb gazdasági bűncselekmény hátterében is megjelenik. A törvényi tényállás és az annak hátterét képező számviteli törvény alapfogalmainak a bemutatásán túl történeti szempontból is feldolgoztam a bűncselekmény változásait. Ennek során figyeltem fel arra, hogy az utóbbi évtizedben a bűncselekményt folyamatosan szűkítették. Ezek mögött rendre ugyanaz a törvényhozói indokolás húzódott meg, mely szerint a NAV nyomozó hatóságát túlzottan leterhelik ezek az ügyek, holott azok más, igazgatási normák által is kezelhetők, ezért a büntetőjogi védelem felesleges. Ez a tendencia mindmáig nem szűnt meg, hiszen legutóbb a költségvetési csalás bűncselekményi alsó határának jelentős felemelését indokolta ugyanezzel a törvényhozó, amely 2021. január 21-től lép hatályba. Dolgozatom záró részében a dekriminalizációval és a mögötte húzódó érvekkel kapcsolatban megfogalmaztam a kritikai észrevételeimet és megoldási javaslatomat is. A gazdasági bűncselekmények sorában harmadikként a csődbűncselekményt mutattam be kiemelve annak is a számviteli összefüggéseit. Végül egy nagyjelentőségű konkrét ügyet, a Baumag-ügyet elemeztem részletesebben. A büntetőjogi értékelésen túl az ügyben született és az interneten hozzáférhetővé tett igazságügyi könyvszakértői véleményre támaszkodva bemutattam azokat a számviteli szabálytalanságokat, amellyel a kisbefektetőket megtévesztve a magas hozamokat ígérő, de ténylegesen veszteségesen működő cégcsoport évekig fenntartotta a tőkeerősség látszatát, miközben több mint 10 ezer sértett felé 30 milliárd Ft-ot meghaladó tartozást halmozott fel. Külön fejezetben foglalkoztam a könyvelő felelősségével, hiszen ez közvetlenül is kapcsolódik a munkámhoz. Bemutattam az ezzel kapcsolatos jogirodalmi nézeteket és megfogalmaztam a saját észrevételeim. A dolgozat végén összegeztem a saját meglátásaimat a gazdasági bűncselekmények következményeivel kapcsolatban. Foglalkoztam azzal, hogy bizonyos esetek nem csak a költségvetést, hanem az érintett munkavállalókat is hátrányosan érinti. Utaltam a gazdasági bűnözésből nyert jelentős haszon következtében megszerezhető versenyelőny piactorzító jellegére. A társadalmi következmények körében hivatkoztam a dolgozatban is szereplő, tömegeket érintő bűncselemények hatásaira. Végső következtetésem szerint a jogsértések és az erre adott jogalkotói válaszok állandó küzdelmének következtében a gazdasági élet szabályozása egyre gyorsabban változik, és egyre bonyolultabbá,  nehezebben követhetővé  válik, amit nem tartok szerencsésnek.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Számvitel Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel (BA) Táv

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	accounting, adózás, büntető jog, gazdasági bűncselekmények, könyvelői felelősség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:34
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:34

Actions (login required)

Tétel nézet