A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság gazdálkodásának, ezen belül az illegális migrációval kapcsolatos feladatok finanszírozásának vizsgálata

Gazdáné Varga-Dezső Katalin (2020) A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság gazdálkodásának, ezen belül az illegális migrációval kapcsolatos feladatok finanszírozásának vizsgálata. Pénzügyi és Számviteli Kar.

	PDF Szakdolgozat_Gazdáné VD_Katalin_SRLY6K.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF BA_TO_Gazdáné Varga Dezső_Katalin_SRLY6K.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (216kB)

Absztrakt (kivonat)

A közpénzekkel való gazdálkodás elveit figyelembe véve, keresem a választ a munkám során sokszor nehézséget jelentő, és feleslegesnek érzett többletfeladatokhoz kapcsolódó kimutatások szükségszerűségére. A mindennapok túlszabályozottsága mellett, hogyan lehet biztosítani a feltételeket a rendkívüli feladatok végrehajtásához, rendelkezésre áll-e a szükséges anyagi forrás? A többlet feladatok többletkiadást is jelentenek-e, és ezeket egyértelműen össze tudjuk kapcsolni? Szükségesek-e a részletekbe menő költség kimutatások, és ezeket vajon figyelembe veszik a források biztosítása során? A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság, mint költségvetési szerv gazdálkodásának vizsgálata során keresem a választ a fenti kérdésekre. A rendkívüli feladatok vizsgálatához a 2014. évet, a 2015. évet, és a 2016. évet jelöltem ki, az illegális migrációhoz köthető többletfeladatok miatt. Kvantitatív kutatási módszerekkel, vagyis statisztikai adatok elemzésével vizsgálom az éves  költségvetési beszámoló adatait. Elemzésem során, megoszlási-, bázis- és lánc viszonyszámok értelmezésével mutatom be az adatok változását, és változásának tényezőit a kijelölt években.A tárgyévi bevételek, és a tárgyévi kiadások egymáshoz történő viszonyítása után, megállapítottam, hogy a bevételek minden évben fedezetet biztosítanak a kiadásokra. A tárgyévi bevételek, és a tárgyévi kiadások is növekvő tendenciát mutatnak a vizsgált időszakban. A tárgyévi kiadások emelkedését, a költségvetési kiadások növekedése okozta. A költségvetési kiadásokon belül a működési kiadások relevánsak. A működési kiadásokon belül a személyi juttatások aránya meghatározó. A személyi juttatások értéke is növekvő tendenciát mutat a vizsgált időszakban. A személyi juttatások mélyebb elemzése során megállapítottam, hogy a költségek növekedését elsődlegesen a „Készenléti, ügyeleti, helyettesítési díj, túlóra, túlszolgálat” megnevezésű ERA kódon gyűjtött költségek okozták. A működési kiadásokon belül még a dologi kiadások változását vizsgáltam, itt a 2014. évhez képest 2015. évre csökkenést, majd 2016. évre növekedést láthatunk. Az adatok alátámasztják, hogy a rendkívüli feladatok többlet kiadással járnak. A feladatok végrehajtásához először is a feltételeket kell megteremteni, ezt igazolja, hogy a dologi kiadások a 2014. évben voltak a legmagasabbak, majd 2015. évre csökkentek, viszont az illegális migrációs feladatok elhúzódása miatt 2016. évre ismételten növekedtek. A tárgyévi bevételek előirányzat vizsgálatával megállapítottam, hogy a túlórák teljesítése miatt többletforrásra volt szükség, melyet a K-EMRFK meg is kapott. A tárgyévi bevételek összetételénél a finanszírozási függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek a relevánsak, értékének változása növekvő tendenciát mutat. A finanszírozási bevételeken belül a „Központi irányító szerv támogatásai” növekedtek, vagyis a többletkiadásokhoz a központi irányító szerv biztosítja a forrásokat. A költségvetési bevételeken belül, pedig a „Működési célú támogatások államháztartáson belülről” ERA kód megnevezésű bevételeink növekedtek, ez is a kiadások fedezetének biztosítását bizonyítja. A mérlegelemzés során is alátámasztottam korábbi megállapításomat, mert a rövid lejáratú kötelezettségek jelentős növekedése és a pénzeszközök növekedése között kapcsolatot tudtam felfedezni. A K-EMRFK gazdálkodásával kapcsolatban megállapítottam, hogy a befektetett eszközaránya jónak tekinthető, a saját tőke aránya megfelelő, és a likviditási mutatók is jók. A rendkívüli feladatok jogszabályi hátterének bemutatása után, levonhatom a végső következtetéseimet. Az állami szférában szükség van a szabályok egyértelmű rögzítésére. A rendkívüli feladatok, és a hozzájuk rendelt források is jogszabályban rögzítettek, ezek a jogszabályok a Magyar Közlönyben közzétételre kerülnek. A többletkiadások finanszírozása utólag történik meg, indoklással alátámasztott kérelmek alapján. A likviditás fenntartásaként a középirányító szerv a felmerült költségekhez szükséges pénzügyi forrásokat – részletes adatszolgáltatás alapján – a K-EMRFK részére biztosította, a kimutatásokra, az előirányzatok pótlásához szükség van. Megállapítom, hogy a K-EMRFK rendkívüli feladattal kapcsolatos gazdálkodása, hatékony, gazdaságos, és eredményes. Javaslatom a szükséges adatszolgáltatásokhoz kapcsolódóan, hogy a területi szerv az informatikai rendszerekből kigyűjthető adatokat, ne kérje be papír alapon az alegységektől, ezzel a módszerrel a hibázási lehetőségek minimalizálhatók lennének.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Pénzügyi és Számviteli Kar

Tanszék

Pénzügy Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Pénzügy és számvitel

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	állam, államháztartás, finanszírozás, költségvetés elemzése, Magyar Államkincstár
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:31
Utolsó módosítás:	2021. Már. 01. 13:31

Actions (login required)

Tétel nézet