Fenntarthatóság a pénzügyekben

Kasza Laura (2021) Fenntarthatóság a pénzügyekben. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Kasza Laura_Szakdolgozat.pdf Download (1MB) | Előnézet
	PDF státusz nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (385kB)

Absztrakt (kivonat)

Kasza Laura: Fenntarthatóság a pénzügyekben Szakdolgozatom célja a fenntartható fejlődés pénzügyi területen való megjelenésének elvi és gyakorlati aspektusának vizsgálata és elemzése. A dolgozatban az alábbi fő kérdésekre keresem a választ: Milyen formában jelenhet meg a fenntarthatóság a pénzügyekben? Hol tart jelenleg Magyarország a nyugat-európai országokhoz képest e témát illetően? Mit takar az ESG szemlélet? Milyen elemekből áll az Európai Unió fenntartható finanszírozási jogszabálycsomagja, várhatóan ezek milyen hatással lesznek a vállalati pénzügyi szférára? Miként jelenhet meg az ESG szemlélet egy vállalat tevékenységi/döntéshozatali gyakorlatában? Hogyan épülhet be a fenntarthatóság a pénzügyi vállalkozások stratégiájába? Mi várható a jövőben a fenntartható finanszírozás kérdésében? A zöld pénzügyek tanulmányozásakor arra a megállapításra jutottam, hogy jelenleg nem létezik egységes definíciós rendszer, tehát nincsen mindenki által elfogadott „zöld”, vagy éppen „fenntartható” meghatározás a pénzügyekben. Ez rengeteg kérdést vetett fel és bizonytalanságot eredményezett a dolgozat készültekor a teljes téma tanulmányozásában. A kereteket megadó rendszer hiányában számtalan megközelítés létezik arra vonatkozóan, hogy mi számít fenntarthatónak, így kijelenthetjük, hogy jelen pillanatban a fenntartható finanszírozás mint pénzügyi megközelítés közel sem kiforrott, nagyon képlékeny téma. A piacok fejlettségében különbségek figyelhetők meg: míg a nyugati piacokon (Észak-Amerikában, Nyugat-Európában), továbbá Kínában számottevő a zöldkötvény- és zöldhitel-kibocsátás, évről-évre rohamosan nő a piac, addig hazánkban nemrégiben indultak kezdeményezések, például az MNB Zöld Programja, az idén nyáron kibocsátott szuverén zöld magyar államkötvény, illetve néhány pénzügyi vállalat termékei révén. A téma vizsgálatához elengedhetetlen megismerni az ESG szemléletet. Ez tulajdonképpen a vállalatok fenntarthatósághoz való hozzáállását és hozzájárulását vizsgálja, jellemzője, hogy a fenntarthatóságot három alapvető részre bontja – a környezetre gyakorolt hatás és annak csillapítására tett intézkedések („E” pillér), társadalmi tudatosság és a vállalat környezetében található közösségek, valamint a társadalom egészére gyakorolt hatás („S” pillér), illetve a döntéshozatali mechanizmusok a vállalatirányításban („G” pillér). Az Európai Unió fenntartható finanszírozási jogszabálycsomagja a fent említett kérdések és bizonytalanságok eloszlatására megoldást nyújthat, megteremti majd az egységes standardokat, és ígéretes változásokat hozhat el a fenntartható pénzügyek kapcsán az EU-ban. Ugyanakkor a jogszabályok hatályba lépéséig még hónapokat, sőt némelyik esetében több mint egy évet is várnunk kell, továbbá a dolgozat készültekor még maguk a szabályozások is formálódnak: a második szintű rendelkezések pontosítása még zajlik. Tehát jelenleg nincsenek pontos ismereteink arról, hogy minek és hogyan kell majd megfelelniük a pénzügyi vállalatoknak, azonban az első megfelelési határidő vészesen közeleg: 2021 márciusa, a Közzétételi rendelet esetében. A jogszabályok hatályba lépésüket követően változásokat hozhatnak a piacra: nemcsak a fenntartható finanszírozás ösztönzése által, hanem úgy is, hogy a jelenleg – különböző címkék és tanúsítványok által – zöldnek „kikiáltott” pénzügyi termékek és megoldások esetlegesen kikerülnek a zöld kategóriából, amennyiben azok nem felelnek meg az új, egységes definíciós rendszernek. Tehát ami ma még „zöld”, az a közel jövőben könnyen válhat „nem-zölddé”. Alapvetően megállapítható, hogy a harmadik fejezetben vizsgált pénzügyi vállalkozások (bankok és biztosítók) fenntarthatósági tevékenységei és az azokról készült jelentések minőségükben nagyban eltérnek. A közzétett információk széles skálán mozognak, egészen az olyan PR hangvételű, stratégiai témájú közleményektől - melyek hangoztatják, hogy a vállalat számára fontos a fenntarthatóság, de ez megmarad célkitűzés szintjén, konkrétumok csak elvétve találhatók benne -, a teljeskörű, részletes fenntarthatósági jelentésekig - melyekben egzakt adatokat találhatunk az adott vállalat operatív fenntarthatósági tevékenységéről. Véleményem szerint ezek a különbségek főként abból fakadnak, hogy a vállalat egy nagy nemzetközi cégcsoport leányvállalata-e (ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen kap egy követendő stratégiai irányt és akár operatív megoldásokat is, amiket hazai szinten implementálnia kell), vagy egy kisebb, egyedülálló vállalat (amelynek saját magának kell, vagy kellene megtalálnia az utat, a fenntarthatósági szempontok beépítésére tevékenységének minden szintjén). Úgy vélem, hogy a fenntartható finanszírozás a következő években megerősödik majd, köszönhetően a szabályozásoknak, a generációváltásnak (a fiatalabb generációk egyre inkább klímatudatosak), a trendeknek (fokozódik a fenntarthatóság megjelenése a médiában) és a kulturális változásnak köszönhetően, melyet egyéni szinten kell elindítanunk, majd világméretű közösségként folytatnunk. Továbbá nem szabad megfeledkeznünk az Európai Unió eltökéltségéről sem, ami közösségi politika szintjére emelte a fenntarthatóság kérdését, azt prioritásként kezelve.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	ESG, fenntartható finanszírozás, pénzügyi vállalkozások, taxonómia, zöld pénzügyek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:05
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 11:42
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/28836

Actions (login required)

Tétel nézet