Németország megújuló energia támogatási rendszere a villamosenergia szektorában

Geczinger Dóra (2021) Németország megújuló energia támogatási rendszere a villamosenergia szektorában. Külkereskedelmi Kar.

PDF Geczinger Dóra_SZAKDOLGOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Németország megújuló energia támogatási rendszere a villamosenergia szektorában Geczinger Dóra Szakdolgozatom célja Németország megújuló támogatási rendszere és a német Megújuló Energia Törvény (EEG) elemzése, illetve modellezése ösztönző eszközeiken és támogatási formáikon keresztül. Vizsgálatom a villamosenergia szektorában szerepet játszó megújuló energiaforrások alkalmazásának növelésére irányul gazdasági és klímavédelmi szempontból. A megújuló energiaforrások egyre nagyobb figyelmet kapnak világunkban az egyre égetőbb klímaváltozás, a növekvő energiaigény és a véges fosszilis energiaforrások problémájának köszönhetően. Az említett energiahordozók nemcsak hogy korlátozottan állnak rendelkezésre, de lelőhelyeik döntően Európán kívül helyezkednek el, mely magával hozza például az uniós tagállamok jelentős fosszilis energiaforrások importfüggőségét. Emellett a nem megújuló energiahordozók által kibocsátott szén-dioxid a természet befogadó képességénél nagyobb mennyiségben már változásokat eredményezhet például az óceáni áramlatokban, légáramlatokban, éghajlati jellemzőkben és a hőmérsékletben. Befolyásolhatja a már eleve korlátos, természetben fellelhető ivóvíz mennyiségét is. Az országok többsége tehát töretlenül dolgozik a fenntarthatóság elérése érdekében, mert az már világosan látszik, hogy pazarló és Földünket kihasználó életmódunk nem folytatható így sokáig. Társadalmunkat globális szinten érdekeltté kellett tenni a megújuló energiaforrások használatában, továbbá azok eredményességének növelésében. Az energiapiacon nem a legesélyesebb szereplőként indultak, de támogatottságunknak köszönhetően folyamatosan versenyképesebbé váltak. A dolgozatban vizsgált Németország rendszere nem csak Európában, hanem globális szinten úttörője a megújuló energiákat támogató struktúráknak. Továbbá az említett ország élen jár a megújuló hasznosítási technológiák kutatásában, fejlesztésében, illetve jövőre vonatkozóan egzakt tervei, célkitűzései vannak. Törvényi támogatottsága a megújulók kiterjedtebb alkalmazásának már 2000 előtt is jelen volt Németországban, a 2011-ben bekövetkezett fukusimai atomkatasztrófa után pedig még az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektettek ösztönző intézkedéseikre. Emellett az ország határozottan fordul el az atomenergia használatától Angela Merkel vezetésével, mely politikai lépés okozott némi vitát, illetve véleménykülönbséget az országon belül, de nemzetközi színtéren is kritika érte a politikust. Kutatásom alapján Németország 2017-ben alakította ki jelenlegi megújuló támogatási rendszerét, mely az Európában leggyakrabban alkalmazott támogatási formák közé tartozik. Egyfajta ötvözetét alakította ki a kötelező átvételi rendszernek és a prémium rendszernek, mely magával hozta a versenytárgyalásos eljárás bevezetését is a 750 kW névleges teljesítmény feletti erőművek esetében, ahol az állami hozzájárulás eléréséhez a befektetőknek pályázati eljáráson kell részt venniük. A vezetés e lépése a technológiák költségeinek csökkenéséhez vezetett. Évről évre próbálják a beruházók áraikat leszorítani az egyre kiélezettebb verseny következtében. A fenti volumen alatti erőművek azonban továbbra is fix áras támogatásban részesülnek. Az energiaszektor kézben tartására és az európai uniós célok elérésének biztosítására a német szabályozás meghatározza a pályázható teljesítmény maximális mértékét. Támogatási formáikat és eszközeiket diverzifikálják (ártámogatás, beruházási támogatás), annak érdekében, hogy minél szélesebb körben kielégítsék a befektetők lehetséges igényeit, ösztönözve őket arra, hogy egyre több tőkét mozgósítsanak az országban a megújuló alapú erőművekbe. Adott esetben a külfölddel való közös projekteket is támogatják. A megújulók kiterjedtebb alkalmazásától tehát a fosszilis energiahordozóktól való függés, illetve a károsanyag-kibocsátás csökkenése az elvárt cél. Németország eredményeit tekintve kijelenthető, hogy törvényük hozzájárult a megújulók felhasználásának növekedéséhez, ezen a területen Európa élére segítette az országot, azonban a fent említett célok csak részben valósultak meg és nem feltétlenül hozták a várt eredményeket. Következtetésképp arra a megállapításra jutottam, hogy Németország megújuló támogatási rendszere az elsődleges célt, a megújulók arányának növelését az energiaszektorban jelentős ráfordításokkal ugyan, de teljesíti, az elmúlt évek során ugyanis jelentősen megemelkedett a megújulók aránya a villamos energia előállításában. Azonban gazdasági (importfüggőség), illetve más környezetvédelmi célokat (szén-dioxid kibocsátás) már kevésbé szolgál. Az országban a kezdeti kötelező átvételi rendszer kiszámítható és tervezhető beruházói környezetet alakított ki megközelítőleg a támogatási idő felénél megtérülő feltételekkel, és az az után realizálható nyereséggel. Ezt követően liberalizálták a struktúrát, így a piac már nagyobb szerepet tölt be a támogatási összegek meghatározása esetén. Azonban támogatási rendszerük következtében a villamosenergia fogyasztók terhei jelentősen megnövekedtek. Véleményem szerint szükséges a megújulók támogatása, mert az éghajlatváltozás hatásai veszélyeztethetik társadalmunk életfeltételeit, illetve az energiahordozók birtoklásáért folytatott harc még inkább kiéleződhet, mely egyik országra sem lesz pozitív hatással. Érdekeltté kell tenni a leendő befektetőket ezen a területen, például a német irányzat szerint a tender eszközével, mely kevésbé torzítja a piaci hatásokat. Világunk meghatározó mozgatórugója ugyanis a piac, melynek igényei alakítják legtöbb esetben a vállalatok tevékenységeit, illetve a gazdaságokat, így a megújulók védelmét fokozatosan le kell építeni. A tender továbbá versenyt eredményez, mely által költségcsökkenést lehet elérni. A technológia kedvező ára segítség lehet az elterjesztésükben a fejlődő országok számára is, melyek jelenleg nem tudnak figyelmet fordítani az átállási megoldásokra, de egyre inkább növekszik az energiaigényük fejlődésük következtében. A kötelező átvétel rendszere a kisebb teljesítménnyel bíró erőművek működésének segítsége, azonban kiterjedtebb használata már nem lenne hatékony a kitűzött energetikai és klímavédelmi célok megvalósításának folyamatában. Összességében Németország jelenlegi megújuló támogatási rendszere részben követendő példa lehet az országok számára, azonban az államok gazdasági helyzetéhez és környezeti lehetőségeikhez kell alakítani. A teljes mértékű atomenergia mellőzése nem minden ország számára megoldható és a teljes német rendszer lekövetése esetén pedig jelentősen megnőhetnek a villamosenergia fogyasztók terhei. Látható módon a villamosenergia előállításában szerepet játszó megújulók támogatása esetén az országnak figyelembe kell vennie a megújuló energiapotenciált, az importfüggőségét és az ezzel járó lehetséges terheket a rendszer hosszú távú fenntarthatóságának érdekében. Nem lehet csak politikai alapon, a fenti tényezők kihagyásával, a megújulókra való áttérést elhatározni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	klímavédelem, megújuló energia, METÁR, Németország, támogatási rendszer, villamosenergia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 13:03
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 11:39

Actions (login required)

Tétel nézet