A Z-generáció vásárlási szokásai és vásárlás ösztönzése

Béres Dániel (2021) A Z-generáció vásárlási szokásai és vásárlás ösztönzése. Külkereskedelmi Kar.

[thumbnail of Béres Dániel (IDJXC1) Szakdolgozat.pdf] PDF
Béres Dániel (IDJXC1) Szakdolgozat.pdf
Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg

Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

A dolgozatomat a Z-generáció vásárlási szokásai és vásárlás motiválása témájában írtam. Azért tartottam fontosnak feltárni ennek a generációnak a szokásait a vásárlásaikkal kapcsolatban, mert nem a jövő, hanem már a jelen fogyasztóiról beszélünk. Elsőkörben végrehajtottam egy szekunder kutatást a témában, hogy meg legyenek, az alapvető ismereteim, mielőtt elvégzek egy primer kutatást is. A szekunder részben nem csak Z-ket, de az őket megelőző generációkat is bemutattam, hogy legyen egy összehasonlítási alap a különböző generációk között, hiszen minden generációnak más a jellemzői és másra is fogékonyak. Megismertük a veteránokat, akik nem rendelkeznek nagy igényekkel, hiszen számukra már elég ha a mindennapi szükségleteiket kielégítik és pihenéssel tudják tölteni az idejüket. Őket követik a boomerek, akik nehézségként élik meg a technológiai fejlődést, hiszen nem sokan vannak már a munkaerőpiacon, de akik még jelen vannak azoknak a nagy ütemű fejlődés problémát jelent abban, hogy lépést tartsanak az őket követő generációkkal. Az X-generáció velük szemben már sokkal jobban viszonyul ezekhez az újdonságokhoz, és képesek alkalmazkodni a fejlődéshez, nem véletlen, hogy ők az első generáció akiknél megjelent a karrier mint fogalom. Az őket kövező Y-generáció már a Z-k szomszédjai, így ők azok, akik a legtöbb hasonlóságot hordozzák ezzel a generációval. Ők, ha még nem is születtek bele a technológia világába, mint a Z-generáció tagjai, viszonylag korán megismerkedtek azzal és hamar részévé vált az életüknek. A többi generációt követően, részletesebben bemutattam a Z-generációt is, hogy jobban megismerhessük őket, a szakdolgozatom alanyait. A Z-k, mára a népesség 23 százalékát teszik ki, és egy részük már jelen van a munkaerőpiacon is, melynek aránya az évek múlásával folyamatosan nőni fog, így érdemes nagy figyelmet fordítani rajuk. Mivel beleszülettek a technológiába, így sokan digitális bennszülöttöknek nevezik őket, ami nem véletlen, hisz a napjuk nagy részét az online térben töltik és folyamatos felhasználói az olyan eszközöknek, mint a számitógép, tabletek vagy okos telefonok. Ők az első globális nemzedék, hiszen a technológiának az is köszönhető, hogy mindenkit összekapcsolnak, így ugyanazok az zenék és filmek jutnak el a világ összes pontjára ahol van internet hozzáférés. A generációk után bemutattam több fontos fogalmat is, mely kapcsolódik a dolgozatom témájához és segíti annak megértését, ilyen fogalom volt például a fogyasztás. Megtudtuk, hogy a fogyasztásnak két kategóriája van, az egyik a funkcionális, mely tudatosan történik és meg magyarázható, valamint az emocionális, amely érzelmi alapú és szintén két alkategóriával rendelkezik, az önkifejező és az önmegnyugtató fogyasztással. Ismertettem még a fogyasztást befolyásoló tényezőket is, melyek a kulturális tényezők, a társadalmi tényezők, és az egyéni tényezők. Úgy gondoltam érdemes még egy párhuzamot is bemutatni a fogyasztás és a Maslow piramis között, hiszen az ott szereplő szükségletek kielégítésének igénye, nagyban befolyásolja azt, hogy hogyan és mit fogyasztunk. Ennél a pontnál visszatértem a Z-generációhoz, hogy a fogyasztás megismerésé után, megvizsgáljuk őket is, mint fogyasztókat. Megtudhattuk azt is,, hogy nagyon odafigyelnek a pénzügyeikre hiszen a nagy gazdasági válság az ő életükre is befolyással volt a szüleik által, valamint azt is, hogy korai kapcsolatuk a technológiával azt eredményezi, hogy már nagyon fiatalon ki vannak téve a marketing üzeneteknek a különféle platformokon. Az egyik legfontosabb fogyasztói jellemzőjük, hogy rendkívül nagy befolyással bírnak a családtagjaikra, azaz más generáció tagjaira is, így azok szintén elérhetőek a Z-generáción keresztűl. A fogyasztást követően kitértem a vásárlás fogalmára is, azért érdemes ezt külön megemlíteni mert a termék vásárlója nem minden esetben a termék fogyasztója, ami fordítva is igaz. A vásárlásnak is két kategóriája van, egyrészt beszélhetünk feladat orientált vásárlásról, mikor azt a nevéből adódóan feladatként éljük meg, és inkább egy negatív élmény, valamint beszélhetünk élmény orientáltról vásárlásról is, melynek során már örömmel tesszük ezt a tevékenységet. A szekunder részben szó volt még a különféle marketing kommunikációs eszközökről is, külön csoportosítva a BTL és az ATL eszközöket, valamint egy egész alfejezetet szenteltem az online térben történő hirdetésekre is, hiszen a Z-generáció esetében ez elengedhetetlen. Megismerhettük, hogy a BTL eszközök azok, amelyek nem tartoznak a hagyományos reklámozási formák közé, és nem a tömegeknek szólnak, hanem egyéneknek, valamint azt is, hogy ezzel szemben, az ATL eszközök már sokkal inkább tömegeknek szólnak, hisz ide tartoznak az újság hirdetések, televíziós reklámok, mozi reklámok, a rádió és az utcai plakátok is. A primer kutatásom során, egy online kérdőív segítségével megkérdeztem magukat a Z-generációs tagokat, hogy ők miképp vélekednek a különböző kérdésekről. Vizsgáltam azt, hogy honnan szerzik, és miképp bánnak a jövedelmükkel, vizsgáltam azt is, hogy mik a legfontosabbak számukra a termékek esetében, hogy meg tudjam, mi mozgatja őket vásárlásaik során, valamint tettem fel kérdéseket azzal kapcsolatban is, hogy mi vagy ki az, aki befolyásolja őket a vásárlási döntéseik meghozatalában. Ezeket az eredményeket 4 hipotézis tükrében vizsgáltam, melyek közül mind hamisnak bizonyultak. Úgy vélem, hogy az alapvető ismeretim ezzel a generációval kapcsolatban tévesek voltak, és ezért ítéltem meg őket rosszul a hipotéziseim felállításakor. A Z-generáció hiába fiatal generáció, már nagyrészt rendelkezik önálló jövedelemmel, mely akár munka, ösztöndíj vagy egyéb forrásokból származik, és nagyon tudatosan is bánik azzal. Inkább ár és minőség érzékeny fogyasztók, és kevésbé engednek az olyan külső behatásoknak és befolyásoló erőknek, melyek nem az ismeretségi körüktől származik. Az is kiderült, hogy a hagyományos médiumokkal, mint a televízió, rádió, vagy nyomtatott sajtó már nem igazán lehet megszólítani őket. Mivel életük jelentős részét a közösségi média terében töltik, itt a legegyszerűbb és leghatékonyabb a megszólításuk, ugyanakkor a hatalmas média zajban itt is meg kell küzdeni a figyelmükért. Összességében ki lehet jelenteni, hogy a Z-generáció, elődeihez képest, egy teljesen más életvitelt élő, más látásmóddal rendelkező generáció, akiknek megváltozott igényeire oda kell figyelnie a vállatoknak, ha továbbra is fent akarnak maradni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Kereskedelem és marketing

Konzulens(ek)

Konzulens neve
Konzulens típusa
Beosztás, tudományos fokozat, intézmény
Email
Dr. Kopcsay László
Belső
óraadó tanár; Marketing Tanszék; KKK
Lajos Norbert
Külső
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa: diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak: fogyasztói magatartás, online marketing, vásárlás ösztönzés, vásárlási szokások, Z-generáció
SWORD Depositor: Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID): Archive User
Rekord készítés dátuma: 2021. Már. 01. 13:00
Utolsó módosítás: 2021. Szep. 21. 11:33

Actions (login required)

Tétel nézet Tétel nézet