Az üzleti intelligencia alkalmazása a magyarországi kkv szektorban

Friedrich Máté (2021) Az üzleti intelligencia alkalmazása a magyarországi kkv szektorban. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat_Friedrich_Máté_full.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)

Absztrakt (kivonat)

Az üzleti intelligencia alkalmazása a magyarországi kkv szektorbanA szakdolgozat az üzleti intelligencia hazai alkalmazásáról szól, kiemelve a kkv szektor kapcsolatát ezzel az új technológiával. Választásom azért esett erre a témára, mivel úgy gondolom, hogy frissen végző közgazdászként fontos tisztában lennem a gazdasági életet alakító folyamatokkal, amelynek egyik kulcs tényezője az üzleti intelligencia.  Az üzleti intelligencia arra a problémára nyújt megoldást, hogy a szinte elképzelhetetlen gyorsasággal növekedő adatmennyiség és a vezetői döntéstámogatás között hogyan alakítható ki konstruktív kapcsolat. Úgy gondolom, hogy közgazdászként mindamellett, hogy a fontos gazdasági folyamatokat ismernem, a mai világban már elengedhetetlen az informatika mélyebb szintű ismerete is ahhoz, hogy a szakmában sikeresen helyt álljak. A téma fontosságának leírására az egyik legnagyobb hazai tanácsadó cég kutatási eredményét említeném meg. Eszerint a vállalatvezetők 85%-a egyetért abban, hogy a mesterséges intelligencia – és ennek részterületeként az üzleti intelligencia – a következő 5 évben még az internet-forradalomnál is nagyobb hatást válthat ki a legtöbb gazdasági ágazatban. A vállalatoknak a felgyorsult technológiai és gazdasági fejlődés miatt irányítaniuk kell üzleti intelligencia folyamataikat, ahhoz, hogy biztosítsák a változó piacon is a megmaradásukat, továbbá azért, hogy hatékonyan tudjanak a folyamatos környezeti változásokra reagálni. A következőkben a szakdolgozatomban megfogalmazott hipotéziseimet mutatom be és a hozzájuk kapcsolódó várható eredményeket személtetem. Az első hipotézisem a hazai kkv-k technológiai fejlettségi szintjével kapcsolatos, pontosabban azzal, hogy ez a fejlettségi szint még nem érte el azt az állapotot, hogy az üzleti intelligenciát hatékonyan alkalmazni tudják. Dolgozatom eredményeként azt várom, hogy ez a feltételezésem be fog bizonyosodni, mivel tudjuk azt, hogy a legtöbb kkv a digitalizáció és a vállalatirányítási rendszerek alkalmazásának terén alacsony szinten áll.  A következő hipotézisem szerint a hazai kkv-k döntéshozatala jelenleg még nem tényadatokon, hanem a vezetők megérzésein alapul. Várhatóan ez a hipotézisem is beigazolódik, mivel ez a feltételezés magára az informatikai fejlettségre épül, hiszen, ha nincs fejlett informatikai infrastruktúra, akkor a döntéseket sem tudják adatokra alapozva meghozni. A harmadik hipotézisem úgy szól, hogy a  hazai kkv-k vezetői nem alkalmaznak KPI-okat céljaik elérésére, így azt sem látják, hogy milyen hatékonysággal dolgozik a cég a kitűzött céljai felé. Ahogy már megfogalmaztam ezek a hipotézisek mind attól függenek, hogy egy cég mennyire fejlett informatikai szempontból. A KPI-ok használata abból a szempontból különleges, hogy nem feltétlenül kell alkalmazásukhoz informatikai rendszer, de nyilvánvaló az, hogy azok segítségével sokkal könnyebben tudunk tényadatú döntéseket hozni. Ezek figyelembevételével úgy gondolom, hogy lesznek cégek, akik alkalmaznak KPI-okat, így várhatóan a hipotézisemet meg fogom cáfolni. Az utolsó hipotézisem a hazai kkv-k vezetők informatikai „tudatosságával” kapcsolatos. Tudjuk azt, hogy egy cég életében a fő irányvonalat a cég vezetője adja, így, ha a cégvezető is tudatosan építi ki az informatikai hálózatot a cégnél, ő maga is használja azt a munkája során, akkor ez a beosztottjaira is közvetetetten hatni fog, amivel ők is szívesebben használják ki az IT világ lehetőségeit. Hivatkozva a tanácsadó cég jelentésére úgy gondolom, hogy ezt a hipotézisemet majd meg kell cáfolnom. Dolgozatomban ezeken kívül bemutatom az üzleti intelligencia fejlődését egészen a kezdetektől, majd magának a fogalomnak a bizonytalanságaival fogok foglalkozni, ami úgy gondolom azért fontos, mert sok vezetőben ebből a bizonytalanságból fakad a félelme is a technológiával kapcsolatban. Szó lesz ezeken kívül a különböző befolyásoló tényezőkről, amik a cégvezetőket arra késztethetik, hogy bevezessenek egy ilyen megoldást. Nagyobb hangsúlyt kap dolgozatomban a pénzügyi és teljesítménymutatók szerepe is, mivel ezek szerves részét képezik egy üzleti intelligencia megoldásnak olyan módon, hogy egy BI rendszert használva és abban felépítve egy mutatószámrendszert mindig a cég aktuális pénzügyi és stratégiai szempontból fontos állapotát láthatjuk. Ezt követően egy nagyon népszerű üzleti intelligencia megoldást mutatok be részletesebben, mivel úgy gondolom, hogy sok cég feltehetően a jövőben ezt fogja alkalmazni, így hasznosnak találom ennek rövid bemutatását. A dolgozatom végén foglalkozok primer kutatást alkalmazva a hazai kkv-k helyzetével. Ezt a témát egy szakértői interjú lefolytatásával és egy cégvezetői interjúsorozattal próbálom feltárni. Ezekben az interjúkban szerepet kapnak a felállított hipotéziseim is, hiszen ezeknek az eredménye alapján fogom megcáfolni vagy igazolni a feltételezéseimet.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Társadalomtudományi Módszertan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adatelemzés - adatbányászat, adatminőség, adatmodell(ek), adatmodellezés, adatok, döntéstámogató módszerek, információs és kommunkiációs technológia (IKT), pénzügyi mutatók, teljesítménymutató, üzleti intelligencia, vállalatirányítási információs rendszer(ek)
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 12:58
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 11:30

Actions (login required)

Tétel nézet