Magyarországi fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elemzése

Győri-Lovász Petra (2021) Magyarországi fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elemzése. Külkereskedelmi Kar.

PDF Győri-Lovász Petra_SZAKDOLGOZAT.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (906kB)

Absztrakt (kivonat)

Készítette: Győri-Lovász PetraSzakdolgozat címe: Magyarországi fiatalok munkaerőpiaci helyzetének elemzéseA dolgozat a Magyarországon élő 15-29 éves fiatalok munkaerőpiaci helyzetét vizsgálja meg. Célom az volt, hogy felmérjem, hogy a rendelkezésre álló hivatalos adatok, mennyire vannak összhangban a fiatalok tapasztalataival. Továbbá az Európai Unió által bevezetett Európa 2020 stratégia egyes célkitűzéseinek eredményeit kívántam megvizsgálni. A stratégia 2010-ben lépett életbe, így az eredmények vizsgálata különösen aktuális. A 21. század sok szempontból állítja kihívások elé a fiatal generációt. Frissen végzett diplomások több területen is megkell, hogy feleljenek a munkaerőpiaci elvárásoknak, melyre nem minden esetben tudnak felkészülten eleget tenni. Az elmúlt évtizedek digitális fejlődése mellett az idegennyelvek széleskörű ismerete már a legalapvetőbb elvárások közé tartozik a munkáltatók részéről. Az Európai Unió az elmúlt 20 évben kiemelten nagy figyelmet fordított a tudásalapú társadalom és a képzett munkaerő fejlesztésére, mely a magyar fiatalokat is érinti. Magyarországon élő fiatalok és a frissen végzett diplomások határozzák meg a hazai gazdaság alakulását rövid és hosszú távon egyaránt, így az ő helyzetüknek a vizsgálata kiemelten fontos tényező a gazdaság számára. A technológia fejlődésével a fiatal korosztálytól elvárt képességek és szakmai tudás mértéke folyamatosan változik (Makkai et al., 2018). A dolgozat a magyarországi fiatalok 2010-es helyzetének ismertetését követően a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetét mutatja be, melyben a 15-29 éves korosztály a vizsgálat célcsoportja. A munkaerőpiac vizsgálásának elméleti áttekintését követően az Európa 2020 stratégián keresztül, mint elméleti háttér, bemutatásra kerül a témakör aktualitásának fontossága, továbbá a stratégia által kitűzött célokat röviden szemléltetem. A dolgozatomban röviden kitérek az Ifjúsági Garancia Programra a foglalkoztatáspolitika keretein belül, hisz a stratégián belül ez a program foglalkozik szorosan az általam vizsgál témakörrel. Ezt követően egy nagyobb fejezet során a Központi Statisztikai Hivatal rendelkezésemre álló adatai alapján bemutatom és táblázatokon keresztül szemléltetem a vizsgált 15-29 éves korosztály munkaerőpiaci helyzetét érintő főbb területeket a fiatalok nem, kor és végzettség szerinti lebontásában, valamint röviden kitérek a munkaerő-mobilitásra is. Végezetül az általam készített primer kutatásom eredményeit mutatom be, mely a vizsgált kohorszok aktuális helyzetét, tapasztalatait és véleményét tükrözi. A felmérés eredményei az anonim kitöltők jelenlegi tapasztalatain alapulnak. Az Európa 2020 stratégia fontos célkitűzése a dolgozat témáját tekintve a foglalkoztatási ráta emelése és a korai iskolaelhagyó fiatalok arányának csökkentése. A fiatalok foglalkoztatási rátája 2010-ben hazánkban 33,76% volt, a korai iskolaelhagyók aránya pedig 10,8%. A 10 éves időperiódus során számos intézkedés ment végbe mindkét területen, melynek köszönhetően a mai eredmények a következőek. Magyarországon a 15-29 éves fiatalok 47,3%-a áll foglalkoztatási státuszban, tehát van rendszeres jövedelme. Ez az érték 13,54%-os javulást jelent a korábbi munkaerőpiaci helyzethez képest. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a stratégia és a bevezetett programok valóban hozzájárultak a fiatalok nagyobb mérték foglalkoztatottságához. Azonban a fiatal generáció több mint fele, még így sem jelenik meg a munkaerőpiacon, melynek egyik fő oka, hogy még képzésben vesznek részt. Véleményem szerint, a vizsgált korosztály foglalkoztatásának növelése a duális képzés szélesebb körű alkalmazásával és promótálásával lehetne javítani. A duális képzés során a fiatalok tanulmányaikkal párhuzamosan szakmai gyakorlati tevékenységet végeznek, így ők egyszerre rendelkeznek munkaszerződéssel és állnak hallgatói jogviszonyban a tanulmányaikat végző intézménnyel. A korai iskolaelhagyók aránya 2010-ben 10,8% volt, mára ez az érték 11,8%. A helyzet az elmúlt évtizedben tehát csak tovább romlott, melynek fő oka a tankötelezettségi kor leszállítása volt. Véleményem szerint követendő példa lehetne Németország, ahol a tankötelezettség tizenegy tartományban 6-18, öt tartományban pedig 6-19 éves korig tart. A magyar fiatalok alacsony munkavállalási hajlandósága mellett, ezt a példát tartom követhetőbbnek. A jelenlegi hazai 3-16 éves korig terjedő tankötelezettséget magasabb munkavégzés mellett ajánlanám megtartani. Ennek elérése pedig a kötelező közösségi szolgálat mellett a diákszervezetek általános iskolákba, gimnáziumokba történő magasabb szintű bevonásával lehetne megoldani. Fontos azonban, hogy 15 év alatti gyermekeket foglalkoztatni csak az Európai Unió kiskorúak munkavállalására vonatkozó törvényéinek betartásával szabad.      Azon hátrányos fiatalok számára, akik semmilyen vagy maximum 8 általános képzettséggel rendelkeznek és olyan régióban laknak, mely területeken kevés állásszerzési lehetőség kínálkozik, egy bentlakásos támogatású képzési rendszer kialakítása lenne célszerű. Egy ilyen program keretében megyei jogú városokban kellene kialakítani a szállásokat a munkahely végzésének környezetében, mely az országon belüli mobilitást is növelhetné. A lakhatási és munkavégzési lehetőség mellett további képzések biztosítása is fontos lenne ezen fiatalok számára, hisz elsődleges európai cél a tudásalapú társadalom megteremtése. A hátrányos fiatalok felkarolásával a képzettségi szint és foglalkoztatási ráta növekedése is további pozitív irányt vehetne. A fiatalok munkanélkülisége sok esetben tapasztalatok és a készségek hiányával magyarázható. A munkadó szakmai elvárásai nem egyeznek meg a munkakereső fiatalok képességeivel. A duális képzési rendszer segítségével azonban a fiatalok egyszerre végezhetik tanulmányaikat és szerezhetnek fontos munkaerőpiaci tapasztalatokat, mely referenciákat az oktatásból kilépve egyből alkalmazni tudnak a munkaadók örömére. A vizsgálat másik fontos része a képzettség és a munkanélküliség kapcsolatát vizsgálta. Az eredmények alapján egyértelmen kimutatható, hogy a képzettség és a munkanélküliség fordítottan arányos. Tehát valakinek minél alacsonyabb iskolai végzettsége van, annál nagyobb az esély arra, hogy könnyebben munkanélkülivé válik. A kutatások értelmében munkanélküliség leggyakrabban a szakiskolát vagy szakmunkásképzőt végzett fiatalokat érinti. Ennek kezelésére azt javasolnám, hogy az ezen képzési formában tanuló diákok számára továbbtanulást segítő ösztöndíjakat kellene kialakítani, mely segítene a további ismeretek szerzése mellett idegennyelvek elsajátításában is. A fiatalok külföldi munkavállalása nagy problémákat okozhat a munkaerőpiacon, mivel a frissen végzett hallgatók a megszerzett tudásukat idegen országban kamatoztatják, nem pedig a hazai piacon. A felmérés eredményeként kiderült, hogy a fiatalok 67%-a nem kíván külföldön munkát vállalni azonban, ha tudnák, hogy biztosítva lenne a jobb életszínvonal számukra a célországban, akkor hasonló mértékben (69%) mégis kimennének dolgozni. A leggyakoribb tényezők a külföldi munkavállalásban a friss munkakezdőknél a tartalékképzés és szakmai tapasztalatszerzés volt. A tartalékképzés a magasabb fizetésék révén lehetséges. A felmérés eredményei megerősítették, hogy a fizetés és annak mértéke nagyon fontos tényező a mai fiatalok munkakeresési tényezői között (95,28%). A külföldi munkavállalás mértékének csökkentése a fiatal generáció körében tehát a hazai kezdő fizetések megemelésével tudnánk elérni. Az elvárt reális nettó átlagfizetés (307.432 Ft) és a valós nettó átlagfizetés (191.658 Ft) a 15-29 éves körében nagyon távol helyezkedik el egymástól. Ennek ellenére a fiatalok nagy része elégedett lenne már 250.000 Ft-os nettó fizetéssel is, mely a 2019-es magyarországi átlagfizetésnek felel meg. Úgy gondolom, hogy 60.000 Ft-os fizetésemelés árán, ha a friss diplomás generáció még nagyobb százalékban itthon maradna munkavégzés céljából, akkor az a gazdaság számára hosszú távon kifizetődő befektetés lenne. A külföldi szakmai tapasztalat szerzés helyettesítése azonban már nehezebb folyamat lenne. Mivel a külföldi munkavállalás okai között a fizetés mellett, a helyi kultúra megismerése is igen erős motiváció a fiatalok számára, ezért ezt teljes mértékben nem lehet kiküszöbölni. Azonban részleges megoldás lehetne az Erasmus program és a duális képzés kombinációja. Ez alatt azt értem, hogy a duális képzésbe résztvevő hallgatók Erasmus félév megpályázásával, kint is folytathassák itthon végzett munkakörüket. Ennek a programnak a megvalósításához olyan cégekre van szükség, akik nemzetközi szinten vannak jelen, így a leányvállalatok közötti átjárása a hallgatóknak megoldható lenne Erasmus félévük ideje alatt. Így nem csak nemzetközi tanulmányok végzésére lenne lehetőségük a hallgatók számára, hanem a külföldi szakmai tapasztalatszerzés, mint motivációs tényező kielégítésére is. A duális képzés és az Erasmus program együttes megvalósulása jelenleg még nem fedi le az igényeket. Sok cég nem is engedi duális képzésben dolgozó munkavállalóját külföldre menni Erasmus program keretében, akik pedig megteszik sem tudják az esetek többségében biztosítani a külföldi leányvállalatnál a korábban itthon megkezdett munkavégzés folytatását. Ezen a területen tehát még bőven van fejlesztési potenciál. A primer kutatás utolsó része a fiatalok munkahelykeresésében fontos szerepet betöltő tényezők valós fontosságát vizsgálta. Az eredmények alapján a munkahelyi biztonság és az előre lépési lehetőség kiemelten fontos a megkérdezettek számára. A vállalatok részéről tehát kiemelten fontos lenne, hogy ezeket biztosítani tudják a 15-29 éves munkakezdők számára. Csapatépítő tréningek során a friss munkavállalók könnyebb beilleszkedését segítve a motiváció is emelkedne, mely a fiatalok magas fejlődési hajlandóságával és a cég által biztosított előre lépési lehetőséggel párosulva hosszú távú együttműködést eredményezhetne mindkét fél számára. Összességében megállapíthatjuk, hogy a magyarországi 15-29 éves korosztály munkaerőpiaci értékei az elmúlt 10 évben némi javulást mutatnak, de még hosszú út vezet a kitűzött célig. Hiszem, hogy javaslataim részleges megoldást jelenthetnének a jelenlegi helyzet további javulásában. Remélem, hogy szakdolgozatom hozzájárult a jelenlegi fiatalok munkaerőpiaci helyzetének részletesebb megismeréséhez és több szakterület számára is érdemi információval szolgálhatott.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	15-29 éves korosztály, fiatalok, foglalkoztatás, munkaerő-mobilitás, munkaerőpiac, munkanélküliség
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Már. 01. 12:58
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 11:30

Actions (login required)

Tétel nézet