Rendezvényszervezés a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gyakorlatában, avagy hogyan befolyásolják a rendezvények a honvédségről kialakult képet

Bak Viktória (2021) Rendezvényszervezés a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség gyakorlatában, avagy hogyan befolyásolják a rendezvények a honvédségről kialakult képet. Külkereskedelmi Kar.

PDF Szakdolgozat-BakViktória_ep11fc.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Szakmai gyakorlatomat a Magyar Honvédség vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár Protokoll, Delegációs és Rendezvénybiztosító Igazgatóságán teljesítettem. A katonai terület mindig is közel állt hozzám, mivel mind családi, mind baráti körben van hivatásos és szerződéses katona, illetve honvédelmi alkalmazott egyaránt. Akiket mindig is nagy csodálattal, tisztelettel és hálával figyeltem, hiszen ezek igen felelősségteljes munkakörök, mely akár az életük és testi épségük kockáztatásával járhatnak. Emellett rendezvényszervezés világa mindig is érdekes volt számomra, ezért a szakdolgozati témám is ehhez kötődik. Megítélésem szerint a rendezvényszervezők munkája izgalmas és változatos, ezért a témakör iránti elkötelezettségem mély és folyamatos. A rendezvényszervezésen belül a honvédelmi rendezvények azért élveznek prioritást, mert nagy lehetőséget kínálnak számomra nem szokványos, érdekes témák feldolgozására, protokolláris ismereteim bővítésére. Így jelenleg két általam különlegesnek vélt területről szerezhettem még több új ismeretet és tapasztalatot. Összegezve, azért a Magyar Honvédséget választottam, mint gyakorlati hely, mert a honvédelem által képviselt értékek megegyeznek az én értékrendemmel. Mindezeken túl úgy érzem, hogy rálátást szerezhettem olyan folyamatokra, amelyek igazán érdekelnek, mindemellett számos új kihívással találkozhattam. A kutatással kapcsolatban két célom is volt. Egyrészt szerettem volna bemutatni a kívülállók számára is érthető módon, hogy hogyan zajlik egy nemzeti ünnep a honvédség gyakorlatában, így elsődleges célom az ismeretterjesztés, az ismeretek bővítése. Ugyanakkor fontosnak tartom, hogy ne csak a protokoll-szakmai részt vizsgáljam meg, hanem a katonai szakmai részt is. Ezért másodlagos célom az volt, hogy a katonák fontosságára és a katonai hivatás sajátosságaira is rámutassak ebben a migrációval és COVID-19 járvánnyal terhelt helyzetben. Mindenki számára ismert, hogy a katonai ceremóniák és rendezvények jóval szabályozottabbak, mint bármely más civil rendezvény, sokkal szigorúbb szabályoknak és szertartásrendeknek kell megfelelniük, mint más, polgári eseményeknek. Ugyanakkor a katonai protokoll rendezvények jelentős szerepet játszanak a hagyományok ápolásában és azok megőrzésében a jelenlegi, rendkívül gyorsan változó világban. Azt a tendenciát vélem felfedezni, hogy a társadalom egyre kevésbé van tisztában az ünnepeinkkel, hagyományainkkal, illetve azoknak jelentőségével és értékével. Sajnálatos tapasztalatom, hogy a közvélemény a katonaságról a rendszerváltás előtti időkben tapasztaltak miatt meglehetősen negatív képet őriz, úgy, hogy a civil állampolgárok ismeretei a katonássággal kapcsolatban rendkívül csekély. Ennek alátámasztására primer kutatást is végeztem kérdőív formájában. Így az előzetes feltételezésem, hogy a nemzeti és állami ünnepekhez kapcsolódó polgári-katonai közös rendezvények pozitív hatással lehetnek a katonaság általános megítélésére. A hipotézisem alátámasztása érdekében elsőként a protokoll és a rendezvényszervezés általános elméleteit kívánom bemutatni, majd ezen elméletek gyakorlati megjelenését a honvédelemben. Emellett össze kívánom vetni a különböző nemzetek katonai gyakorlatát, illetve a polgári és katonai rendezvények szabályozottságát is főként a katonai temetések példájának segítségével. Szakdolgozatommal az egyik célom az volt, hogy közelebb hozzam a katonaság sajátosságait és a Honvédség által szervezett rendezvényeket, főként a tisztavatást az emberekhez. Ezt a célkitűzést megítélésem szerint sikerült megvalósítani, hiszen az olvasó rálátást nyerhet a katonai élet szabályozottságára, az egyenruha viseletének jellegzetességeire, a szertartásrend szigorú lefolyásrendjére. A tisztavatás kellékeinek folyamatos változása kettős eredményt hoz: visszatérünk a régi hagyományokhoz, valamint látványosabbá, vonzóbbá tesszük a rendezvényt. Mindkettő növeli a katonaság reputációját. Ugyanakkor az a véleményem, hogy néhány további változtatással ezek a rendezvények sokkal több érdeklődőt vonzanának. Ilyen változtatás lehetne, hogy a tisztavatás egy kicsit későbbi időpontra kerülne. Egy ünnepnapon a 8 órai kezdés a lakosság számára túl korai, így sokakban fel sem merül, hogy részt vegyen a rendezvényen. A részvételi hajlandóságot már egy egyórás csúsztatás is jelentősen növelhetné. Mind a kutatásomból, mind az interjúkból, mind pedig a feldolgozott szakirodalomból az derült ki számomra, hogy a katonaság megítélése annál jobb, minél több információval rendelkezik róla a lakosság. Úgy gondolom, hogy a hipotézisem megalapozottnak tekinthető, hiszen az alapműveltség részeként elvárható, hogy az állampolgárok, Magyarország legnagyobb állami ünnepével és a tisztavatással (időpont, helyszín), valamint az ahhoz kapcsolódó néhány speciális szabállyal tisztában legyenek. Az átlagosan 60% körüli helyes válaszadási arányt kevésnek tartom, számomra azt tükrözi, hogy ezen rendezvények népszerűsége és a hozzájuk tartozó ismeretek nem annyira egyértelműek, mint amennyire illene annak lenniük, pedig ezek az események jelentős szerepet játszanak a közös múlt és a hagyományok ápolásában, illetve a honvédség megítélésében. Ezért az a véleményem, hogy a Magyar Honvédségnek több információt, nagyobb rálátást kellene biztosítania a társadalom számára, reklámokkal, nagy tömegeket vonzó rendezvények megvalósításával és a közösségi média tudatosabb használatával. Ha sikerülne elérni, hogy az emberek a lehető legnagyobb számban látogassanak el ezekre a rendezvényekre, akkor a résztvevők közelebb kerülhetnek a katonasághoz és megismerhetik a katonák békeidőben felmerülő, protokolláris feladatait, például a látványos díszelgési feladatok ellátása során, vagy a katonák által használt felszereléseket és eszközöket a családi napok keretein belül. Így az érdeklődők teljesebb képet kaphatnának a katonaságról és nagyobb rálátásuk lehetne erre a hivatásra, megerősítve bennük annak tudatát, hogy a katonaság jelenléte nem megfélemlítés és félelemkeltés. Hiszen egy jól szervezett hadsereg nemcsak a biztonságunkhoz járul hozzá, hanem működésével a mindennapjainkat is segíti (árvízvédelem, pandémiás helyzet kezelése, határvédelem, katasztrófák kezelése). Sajnos, jelenleg a vírushelyzet kapcsán is felmerülő problémát jelent az információhiány, ugyanis a rendőrökkel járőrszolgálatot ellátó katonák fegyvert viselve látják el szolgálati feladataikat, amit az állampolgárok egy része erődemonstrációként él meg és sok esetben félelmet kelt bennük. Holott, a katonák számára a Magyar Honvédség Szolgálati Szabályzatában foglaltak szerint, az egyéni fegyverzet – rendfokozat függvényében gépkarabély vagy pisztoly - része a felszerelésüknek. Ez a kommunikáció hiányának problémakörét veti fel. Azt gondolom, hogy a lakosság nagy része nem feltétlenül van tisztában a speciális katonai szabályokkal, rendeletekkel, utasításokkal, így célszerűbb előre jelezni számukra az adott vészhelyzet elhárításához kapcsolódó feladatokat és a szükséges felszerelést, ezzel is elkerülve a negatív megítélést. Jelen helyzetben nagyon fontos lenne tudatosítani embertársainkkal, hogy a katonák nem ellenünk vannak, hanem értünk és az esküjükben foglaltak szerint a szabályok, a rend és a fegyelem betartatásával igyekeznek a járványt megfékezni. Ahogy fentebb is említettem időben, több információ biztosításával és átadásával kellene kiküszöbölni az ilyen jellegű problémákat. Továbbá kutatásaim alátámasztották, hogy a katonai események szabályozottsága lényegesen szigorúbb a polgári események írott és íratlan szabályainál. Úgy gondolom, hogy mindez a katonaságnál elsajátítható rend, fegyelem és bajtársiasság manifesztációja, ami elengedhetetlen az egységességhez és együttműködéshez, illetve ahhoz, hogy a közös feladatok és célok végrehajtása sikeres legyen. A katonai temetések nemzetközi összehasonlításánál nyilvánvalóvá vált, hogy a katonaság világszerte hasonló értékek mentén működik. Ezek pedig a hazafiság, a nemzeti öntudat, a bajtársiasság, lovagiasság, a lojalitás, a fegyelem és a bátorság.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	államalapítás, honvédség, protokoll, rendezvényszervezés, ünnepek
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Feb. 16. 13:35
Utolsó módosítás:	2021. Szep. 21. 11:40

Actions (login required)

Tétel nézet