A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési, oktatási tevékenységének bemutatása, pályaválasztási, pályakövetési rendszere

Vezér Kovács Annamária Ágota (2020) A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képzési, oktatási tevékenységének bemutatása, pályaválasztási, pályakövetési rendszere. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF BGE_KVIK Szakdolgozat Vezér Kovács Annamária N5NPIJ.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)

Absztrakt (kivonat)

Életútunk alatt megannyi választást kell meghoznunk. Az egyik legnehezebb és legnagyobb következménnyel járó döntés jövendő pályánk, foglalkozásunk megválasztása. Ha jól döntünk meg van az esély arra, hogy megteremtsük érdeklődésünknek és képességeinknek megfelelő munkát, melyet sikeresen végezhetünk. Rossz döntés esetén, kudarchoz és csalódáshoz vezet a választásunk. Ebben a nehéz döntésben segítenek a pályaválasztási szereplők. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tevékenységein keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a szakképzésbe belépő tanulóknak, milyen tájékoztatást kapnak és hova fordulhatnak, ha elakadnak a pályaválasztásukat illetően.  Kutatásommal összefüggésbe egy folyamatot mutatok be miszerint hogyan alakult ki az évek során a kamara, a kamara tevékenysége, és milyen szakképzéssel kapcsolatos feladatokat kapott az évek során illetve milyen mértékben. A jelen gazdasági helyzetben jól látszik, hogy a szakképzésre nagyon nagy hangsúlyt építenek, így mindenki kiveszi a részét a szakképzés átalakításának folyamatában, ezáltal a Kamara is jócskán átvesz szerepeket a szakképzés hatékonyságából. A szakdolgozatom fő célja, hogy – a témához kapcsolódó szakirodalom tömör összefoglalása után - a pályaorientáció és a pályaválasztási tanácsadás módszereit, feltételeit tekintse át illetve utánkövetve értékelje a szakmaválasztás sikerességét. Én egyet kiemelve a Kereskedelmi és Iparkamara feladatain keresztül mutattam be, milyen szerepe van a szervezetnek a pályaválasztásban. A szakirodalmi áttekintés után a pályaválasztási tanácsadóval folytatott mélyinterjú igazolta az állításomat, ami rá is mutatatott azokra a gyengeségekre és hiányosságokra, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium tanulmánya rávilágít és javaslatot, beavatkozást sürget.  Az interjúk során számos olyan általános vagy konkrét javaslat fogalmazódott meg, amely főként a rendszer gyengeségeire reflektált. Az interjúban javaslatként fogalmazódott meg a szereplők közötti együttműködések erősítése, a koordináció javítása, a területi kamarák jó gyakorlatainak összegyűjtése, a célcsoport szélesítése, az élményalapú gyakorlati foglalkozások elterjesztése, valamint az internet, a közösségi médiafelületek és az infokommunikációs eszközök kiaknázása.  A kamarai pályaorientációs tanácsadó arra hívta fel a figyelmet, hogy a pályaorientáció fogalmát is pontosítani, tisztázni kellene, illetve fontosnak tartaná a területi kamarák jó gyakorlatainak összegyűjtését és egymás közötti megosztását. Arra is kitért, hogy az egyes szereplők tevékenységének összehangolását, koordinációját a kamarák tudnák a leghatékonyabban megoldani, hiszen nekik (majdnem) minden szereplővel van kiépített kapcsolata. Pályaorientációs tevékenységek során sokkal intenzívebben kellene használni a különböző digitális technológiákat és kommunikációs csatornákat, mivel tapasztalata szerint ezekkel az eszközökkel, technikákkal könnyebben el lehet érni és motiválni ezt a korosztályt. A legnagyobb probléma a szakképzés gyakori átalakítása miatti bizonytalanság. Rendkívül nehezen követhető a szereplők (pedagógusok, tanulók, szülők, érintett szervezetek stb.) számára, és igen nehéz felkészülni és alkalmazkodni főleg akkor, ha idő sincs az átmenetre. Ez a bizonytalanság a pályaorientációs tanácsadó számára is nehézséget jelent. A kérdőívem elemzése során pedig arra a kérdés felvetésre kerestem a választ, hogy a végzett tanulókat mely szereplő segítette a legjobban a pályaválasztása során, mennyire volt sikeres illetve a munka világába mennyire használta a megszerzett tudást, mennyire elégedett a jelenlegi munkájával. A tanulók pályaválasztása során leginkább saját magukra hagyatkoztak, sem a tanár, sem a szülő, de legkevésbé a pályaválasztási tanácsadó segített eligazodni abban, hogy számára mi lenne a megfelelő életpálya modell. Hiába fejlesztik a pályaválasztást több vonalon, valahogy a kommunikációs csatornák nem futnak össze. A tanulókhoz még eljut az információ, de nem tudnak választani. A javaslatom az lenne, hogy amit a pályaválasztási tanácsadó is említett, miszerint szükség lenne egy kapcsolattartóra a sok szereplő között, ennek a kapcsolattartónak megyei szintűnek kéne lennie és nem 1 fő hanem legalább 4, aki rendelési jelleggel az év minden napján a tanulók rendelkezésére áll lehetőség szerint már a 7. osztálytól kezdődően. A kamarai tevékenységet azért is írtam le a szakdolgozatomba, mert alapvetően itt fut össze a pályaválasztás, hiszen van erre munkaerő, aki csak ezzel foglalkozik, de sajnos sok más szereplő is. A szakképzés 4.0. próbál segítséget nyújtani azzal, hogy két tanácsot is létrehozott, akik a szereplőket összehozzák, de attól még az iskolába ugyanúgy nehezen fog eljutni az információ. Ezért is lenne szükség a kapcsolattartóra, aki a tanácsok ülésein részt és tájékoztatást nyújt a tanulók számára.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Pedagógia Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Üzleti szakoktató

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági kamara, gyakorlati oktatás, pályakövetés, pályaválasztási tanácsadás, szakképzés
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Feb. 08. 14:11
Utolsó módosítás:	2021. Feb. 08. 14:11

Actions (login required)

Tétel nézet