Japán turizmusának elemzése

Seres Alexandra (2020) Japán turizmusának elemzése. Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar.

PDF Szakdolgozat Japán turizmusának elemzése.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (4MB)

Absztrakt (kivonat)

Japánt választottam kutatásom témájának, mert Magyarországtól egy teljesen más, viszont annál inkább érdekes és különleges kultúráról van szó. Amiért pedig a be-valamint a kiutazás oldalát választottam, egy részről azért, hogy megmutassam, hogy Japán miért is egy izgalmas és tökéletes desztináció, mi „csábítja” a külföldieket ebbe az országba, viszont, a másik oldalról pedig szeretném bemutatni, hogy a japánok, milyen arányban és motivációval érkeznek hazánkba. Egyik fő célom, bemutatni Japán „ismeretlen”, izgalmas helyeit másoknak, hiszen rengetegen még sosem utaztak el az országba a nagy távolság, a nem elegendő diszkrecionális jövedelem, és a motiváció hiánya miatt. Talán sokan nem is tudják, hogy ez a varázslatos ország mennyi mindent is rejt magában, amiért már megérne útra kelniük, hogy legalább egyszer ellátogassanak a sokrétű szigetországba, viszont ezzel együtt különféle statisztikák és szakirodalmak kapcsán a már eddig ide ellátogatottak körét szeretném bemutatni. Másik részről, pedig szeretném feltárni a japánok kiutazási hajlandóságát, motivációját, amiért elhagyják saját országukat és Magyarországra utaznak. A feltárás alatt a témához kapcsolódó szakirodalmat fogom elemezni, majd összevetni a saját kutatásom eredményeivel. A rendelkezésre álló szakirodalmak feltárása során ismertetem az általános jellemzőket, valamint különféle statisztikákkal színesítve szemléltetem a vizsgálatot. Legvégül pedig, mindezeket összehasonlítom az általam elkészített interjúkkal, amivel egy összképet tudok adni az egész témáról. Japán be-és kiutazó turizmusa is változásokon esett át az idők során, jelentősen megváltozott összetétele, és a turizmus fejlődével, széles körben elterjedté vált az utazás, ami nem csak a szigetországot, de az egész világot utolérte .A turizmusban dolgozók most mindent megtesznek annak érdekében, hogy különféle marketig elemekkel ösztönözzék az utazást, de sajnos most ez sem elegendő, hogy a turizmus ismét talpra álljon. El kell telnie egy kis időnek, mire megint elindul a turizmus iránti kereslet, ez Japánban sincsen másként. A kutatásom során az alábbi kérdésekre keresem a választ:   Milyen célcsoportok utaznak a szigetországba? Mennyiben tér el ez Magyarországra tett utazások tekintetében?   Hogyan hatott a vírus a turisztikai piacra?   Hogyan lehetne a turizmust fejleszteni a jövőben, a vizsgált piacok terén? Az elvégzett szakirodalmi ismeretek feltárása után, valamint az általam elvégzett kutatást követően, válaszokat kaptam az általam feltett kutatási kérdésekre, amiből a célcsoportok körét, és ezeknek megoszlását is megtudtam a japán beutazó piacot elemezve. Kutatásaim alatt kevés információt tudtam csak nyerni a magyar piac helyzetéről a Japánba tett kiutazások kapcsán, valamint a japánok utazási hajlandóságát a magyarországi célterületről. A turizmus fejlesztését tekintve, a kutatásból egyértelműen kiderül, hogy a téves és nem elegendő információkban, a média közlésében, a marketingben keresendők a válaszok, és itt kellene változtatni, fejleszteni, olyan marketinget célzó promóciókat létrehozni, amik a kiválasztott szegmenseket el is érik, de ehhez a kijelölt piacokat megfelelően fel kell térképezni. A szakirodalom által megfigyelhettük, hogy Japán folyamatosan próbálja turisztikai marketingjét fejleszteni, ezáltal be-kiutazó turizmusát is növelni, mivel ezek mind fontos szerepet játszanak a GPD-ben, minél pozitívnak szeretné hirdetni a már ide látogatott, és a még ide nem utazók által Japánról alkotott képét. Azt biztosan megtudtuk, hogy Magyarország nem megfelelő eszközökkel, vagy éppen nem is a japán piacra fókuszálva hozza meg a turisztikai döntéseit. Viszont megfelelő réspiacokkal, reklámokkal, promócióval nem csak az olcsóságunk miatt, de a minőségünk, a kényelmünk, gasztronómiánk miatt is felfigyelhetnek országunkra. Olyan programcsomagokat kellene létrehozni, amivel a turisták nem főképpen csak Budapestre, de a többi gyönyörű városunkra is fókuszálnának, ezáltal, mind az átlagos tartózkodást, mind a költést is magasabbra tudnánk emelni a régiókban. Japán turizmusa rengeteg fejlődésen, változáson esett át az idők alatt, és bár történelme sokszor visszafogta japán turizmusának kibontakozását, végül sikerült áttörnie akadályait, és elindulnia egy jó úton a fejlődés érdekében. A 2020-as évben az olimpia megszervezése egy jó lehetőség lett volna Japánnak arra, hogy turistákat vonzzon, és megmutassa vonzerőit, adottságait azok körében is, akik még sosem jártak itt, de sajnos a várva várt 2020-as év nem úgy történt, ahogy sokan megjósolták. A vírus először fokozatosan, majd hirtelen lehetetlenítette el az utazást, nem csak a szigetországban, de az egész világon is. Elsőként Japán legnagyobb küldő országát érintette a járvány, ami visszafogta már az év elején az onnan érkező turisták számát, majd néhány hónap alatt mindenhol járványügyi intézkedéseket vezettek be. A nyitás tavasszal várható majd, az elhalasztott nyári olimpiát is szeretnék megtartani különféle előírásokkal. Ezek az időszakok valószínűleg tesztelési időszakok lesznek, és a teljes nyitásra majd őszre számíthatunk. A vírus folyamatos eltűnését, gyengülését követően, ha gyorsan és ötletesen reagál a kialakuló piacra, trendekre akkor Japán jó eséllyel indulhat, arra, hogy turizmusát ismét felvirágoztathassa.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Tanszék

Turizmus Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Turizmus-vendéglátás

Konzulens(ek)

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Ázsia, Japán, japán gazdaság, nemzetközi turizmus, turisztikai desztináció
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Feb. 08. 12:57
Utolsó módosítás:	2021. Feb. 08. 12:57

Actions (login required)

Tétel nézet