Az Egyesült Államok demokrácia terjesztése a Közel-Keleten

Székely Zsolt (2020) Az Egyesült Államok demokrácia terjesztése a Közel-Keleten. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szakdolgozat - Székely Zsolt 2020.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (907kB)
	PDF Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz Székely Zsolt.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (85kB)

Absztrakt (kivonat)

A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után az Egyesült Államok vált az egyetlen igazi szuperhatalommá. Ezáltal az általa képviselt liberális demokrácia lett a meghatározó ideológia a világban. A SZU bukása után a demokráciák száma is növekedésnek indult a világon. Közép- és Kelet-Európai országok sorra váltak demokráciákká a szovjet diktatúrákból. A 90-es évektől kezdve fokozatosan vált a demokrácia terjesztésének ideológiája egyre fontosabbá és meghatározóbbá. Az amerikai kormányok beépítették a külpolitikájukba azt a törekvést, hogy a fejletlenebb, elnyomásban élő diktatúráknak segítenek végigjárni a demokratizálódás útját. A szeptember 11-ei terrortámadások pedig egy lökést adtak a törekvéseknek és legitimálta az Egyesült Államokat katonai beavatkozásra a demokrácia, béke és szabadság jegyében. A Közel-Keleti országok különösen lemaradtak a nyugati országokhoz képest, ha demokráciáról van szó. Jellemző volt ezekben az arab országokban, hogy egy autoritárius, elnyomó kormány van jelen, amely a népének bizonyos csoportjait elnyomásban tartja, vagy támogatja a terrorizmust, esetleg fegyverkezni próbál. Ezek miatt az okok miatt jelentősen destabilizálják a régiót, ami zavart okoz a világban. Az Egyesült Államok felhasználva a demokratikus béke elméletét, több alkalommal is próbálkozott demokráciát „vinni” Közel-Keleti országokba, mint például Irakba vagy Afganisztánba. Dolgozatom hipotézise, hogy milyen mértékben voltak sikeresek és hatékonyak Egyesült Államok azon törekvései, hogy demokráciát próbál közvetíteni és létrehozni a Közel-Keleti országokban, mint például Irakban. Megvizsgálom, hogy ezek a törekvések mennyire voltak sikeresek. Az alapkérdés, hogy működhet-e egy olyan demokrácia, amelyet erővel, háború árán érnek el külső beavatkozás által. A demokratikus béke elmélete fontos szerepet játszik a dolgozatomban, részletesen ki fogom ezt fejteni. Dolgozatomban először megvizsgálom, hogy tulajdonképpen mi is az a demokrácia. Megnézem mitől lehet demokrácia egy demokrácia. Megpróbálom jellemezni a demokráciákat. Visszamegyek a demokrácia alapjáig, az ókori görög demokráciához. Megvizsgálom, hogy az Egyesült Államok szempontjából miért lehet előnyös a demokrácia terjesztése. Megpróbálok érveket keresni arra, hogy miért éri meg az amerikaiaknak, ha egy távoli ország egy másik kontinensen demokratikussá válik. Megtekintem, hogy milyen hatásai vannak az egyén és a világ szempontjából, ha egyre több ország válik szabaddá és demokratikussá, továbbá, hogy milyen előnyei vannak a demokratikus berendezkedésnek. Dolgozatomban kitérek az Öböl-háborúra, az Afganisztáni és az Iraki háborúra. Ezeken a konfliktusokon keresztül megvizsgálom az Egyesült Államok külpolitikai álláspontját, továbbá, hogy miért alakultak ki ezek a háborúk és milyen eredményekkel zárultak. végül pedig összegzem, hogy mekkora hatékonysággal sikerült eddig az Egyesült Államoknak szabad és demokratikus országokat teremteni.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	Amerikai Egyesült Államok, demokrácia, háború, Közel-Kelet, politológia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Jan. 17. 05:56
Utolsó módosítás:	2021. Jan. 17. 05:56

Actions (login required)

Tétel nézet