Az online tartalomfogyasztási szokások környezeti hatása

Tátrai Álmos (2020) Az online tartalomfogyasztási szokások környezeti hatása. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF Tátrai_Álmos_szakdolgozat.pdf Download (2MB) | Előnézet
	PDF Nyilatkozat-a-szakdolgozat-statuszarol-_korlatozott_nyilvanos_bizalmas_2020-tavasz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (357kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom témája az online tartalomfogyasztáshoz kapcsolódó energiaigény és ennek várható trendje. Az alapötlet egy Skóciában, tavaly áprilisban megjelent újságcikkből származik, amely egészen meghökkentő megvilágításba helyezte környezettudatosnak vélt zenehallgatási szokásaim. A cikk rámutatott, hogy a zenéinket újra és újra meghallgatva az internetről nagyobb környezetterhelést gerjesztünk, mint a régi idők hanglemezei és kazettái. Azonnal tudtam, hogy egy ilyen szemléletformáló témáról szeretnék írni, ezért egyrészt megvizsgáltam a zenehallgatási szokásokat kérdőíves közvéleménykutatással, másrészt kutatómunkám fókuszába a globális energiafelhasználásra legnagyobb hatással lévő internetes alkalmazásokat gyűjtöttem össze. Arra kerestem választ, hogy hasznosságuk ellensúlyozza-e növekvő energiaigényüket, tudják-e kompenzálni valamilyen módon szén-dioxid lábnyomukat, mint a távmunka vagy a quantum számítástechnika. Dolgozatomban ismertetem a media streaming működését és adatintenzitását mind audio, mind pedig video továbbítása esetén. Internetes források felkutatásával bemutatom, hogy a media streaming által generált energiafogyasztás és karbonemisszió sokösszetevős, ezért végig követem a folyamat állomásait a forrástól a felhasználóig. Az adatközpontok esetén óriási fejlődésről számolok be 2007 és 2013 között. Üzemeltetőiknek erős anyagi érdeke fűződik az fenntartási költségek leszorításához, ezért folyamatos korszerűsítéssel dolgoznak az energiahatékonyság javításán. A dolgozat végén visszatérek még az adatközpontokhoz, egy meglepő jelenség rontja a hatásfokukat, amely nem is jelenik meg a szakmában használatos PUE mérőszámokban. A hálózati infrastruktúráról tanulmányok ismertetése révén levezetem, hogy a szélessávú vezetékes kapcsolati technológiák nagyságrendnyivel energiatakarékosabbak a vezetéknélküli technológiáknál, kiváltképpen a mobilinternetnél. Felmértem a lakossági eszközök számottevő részhányadát és jelentős fejlődési lehetőségre bukkantam az otthoni router-ek energiagazdálkodásának optimalizálásán keresztül. Párhuzamot vontunk a növekvő sávszélesség által gerjesztett, kielégíthetetlennek tűnő adatéhség és az ipari forradalom időszakában, William S. Jevons által leírt “visszapattanó hatás” között; nevezetesen, hogy a javuló hatásfok nagyobb mértékben serkenti a fogyasztást, mint amit a megtakarítás ellensúlyozni képes. Online kérdőíves kutatást végeztem az ismeretségi körömben és feltártam a megkérdezettek zenehallgatási szokásait, melyből kiderült, hogy ténylegesen többen hallgatnak audio és video streaming-get, mint ahányan FM rádiót vagy letöltött zenét. A statisztikai elemzés ugyanakkor megcáfolta a feltételezésem, mely szerint az utazás közben zenét hallgatók és a streaming-et használók között jelentősebb kapcsolat lehetséges. A kérdőív eredményeinek elemzését követően számba vettem az internet további nagyfogyasztóit. A video streaming többet fogyaszt, mint a zenei, de a tartalomszolgáltatók optimalizált hálózatán keresztül ez egyre alacsonyabb fajlagos fogyasztást eredményez. Meglepő újdonság lehet, hogy a tapintatosan keveset tárgyalt felnőtt tartalom 2018-as adatok alapján nagyobb forgalmat generált, mint a YouTube. Írtam a távmunkát lehetővé tevő virtuális magánhálózatok közötti különbségekről és lerántottam a leplet az internet legbotrányosabb energiafalójáról, a rosszul megtervezett Bitcoin bányászatról, ami kis szerencsével rövidesen érdektelenségbe süllyed és korszerűbb, takarékosabb kriptovaluták lépnek a helyébe. Írtam a hálózat peremére épülő mikro adatközpontok várható trendjéről és megvizsgáltam a versenyszerű videojáték energiaéhségét, ahol szintén bíztatók a kilátások, köszönhetően az energiatakarékosabb játékkonzolok térnyerésének. Áttekintést nyújtottam a nem túl távoli jövő leginkább előremutató technológiáiról, mint a quantum számítástechnika amely képes nagyságrendekkel megnövelni az adatszámítási kapacitásokat, támogatva erőforrásaink optimálisabb felhasználását. Bemutattam a fúziós erőművek fejlesztését, melyek karbonsemleges, korlátlanul rendelkezésre álló energia biztonságos előállításával kecsegtetnek. Végezetül betekintést nyertünk a karbon negatív ipart lehetővé tévő szén-dioxid leválasztás és -tárolás folyamatába, amely segíthet gátat vetni elharapózó kibocsátásunknak, amely üvegházhatást előidéző képességével komoly veszélybe sodorta Földünk klímaegyensúlyát.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Konzulens(ek)

NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	5G, adatközpont, Carbon Capture and Storage, dolgok internete, karbonemisszió, media streaming, quantum számítástechnika, szürke energia
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Jan. 17. 05:54
Utolsó módosítás:	2021. Jan. 17. 05:54
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/28012

Actions (login required)

Tétel nézet