A Venezuelai gazdasági válság okai és az ellátási válság hatása a lakosságra

Szűcs Kristóf (2020) A Venezuelai gazdasági válság okai és az ellátási válság hatása a lakosságra. Külkereskedelmi Kar.

	PDF Szűcs Kristóf - GN1OCA - szakdolgozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (1MB)
	PDF nyilatkozat 2020 05 31.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (182kB)

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatom fókuszában két központi kérdéskör szerepelt. Azok a politikai és gazdasági események melyeknek az eredménye lett a 2020-ban tapasztalható mély és kilátástalan gazdasági és humanitárius válság. Ezen gondolatok mentén megpróbáltam választ találni arra, hogy mik az ország kilátásai és milyen események szükségesek ahhoz, hogy ez a gyönyörű, természeti kincsekben rendkívül gazdag latin-amerikai ország kikerüljön válságos, teljes államcsőd közeli helyzetéből.             Primer kutatásom fókuszában pedig maguk a venezuelai emberek álltak. Célom feltárni egy kérdőív segítségével, hogy a jelenleg Venezuelában élő embereknek milyen anyagi és nem anyagi nehézségekkel kell megbirkózniuk.              Elemzéseim során arra jutottam, hogy a jelenkor politikájának megértéséhez a második világháborút követő politikai korszaktól kell kezdenem az elemzésemet. Szót ejtettem az ország fontosabb elnökeinek tevékenységéről, a szerződéses demokrácia kialakulásáról majd Hugo Chávez politikájáról, aki talán az ország és a korszak egyik legjelentősebb latin-amerikai politikusa is volt. Ezt követően elemzésemet a Maduro-kormány munkásságára, a demokratikus rendszerek lerombolására és az ellenzék küzdelmére fordítottam figyelmet. Külön fejezetben elemeztem a kőolaj körül kialakult ipari tevékenységet, annak pozitív és negatív hatásait is. Ezen elemzés az első olajfúró tornyok építésétől a jelenkorig terjedt.              Mindennek az értelmezéséhez elengedhetetlen az ország Latin-Amerikán belüli helyzetét, földrajzi adottságait és elhelyezkedését is elemeznem. Továbbá két fogalom és az ahhoz kapcsolódó fogalomrendszerek elemzése is fontos szerepet kapott, ezek a „járadékgazdaság” és a „Holland-Kór”.Dolgozatomban feltártam, hogy a jelenkor egyik legsúlyosabb gazdasági válsága miként alakult ki. Véleményem szerint az ország már az 1940-es évek közepétől folyamatos színtere volt a politikai játszmáknak. A Punto Fijo szerződés megkötéséig elmondható, hogy az országban a Latin-Amerikai politikára jellemző katonai diktatórikus rendszer uralkodott. A szerződéses demokrácia kialakulásával Venezuela megpróbált kitörni a régiót jellemző kilátástalanságból azzal, hogy egy demokratikus rendszerben, katonai játszmák és a politikai vezetés elleni lázadások folyamatosan felkavarták volna az ország életét. Az elképzelés és a szerződés célja is véleményem szerint egy jó út lehetett volna és nagy potenciált rejtett magában. Azonban a gazdasági egyoldalúság, a társadalmi egyenlőtlenségek és sorozatos rossz politikai döntések miatt a rendszerben rejlő lehetőség kiaknázástalan maradt. Mivel az ország teljes gazdaságát jelentősen befolyásolja a kőolaj világpiaci helyzete ezért egy ilyen egyoldalú gazdasági modell, mely kizárólag a szénhidrogénekre épül nem tud tartós gazdasági stabilitást biztosítani. Véleményem szerint erre a legjobb példa Carlos Andrés Pérez első elnöki időszaka 1974 és 1979 közt, ugyanis elnöksége elején kimagasló gazdasági helyzetbe került az ország, amikor A La Gran Venezuela program keretén belül szerette volna felzárkóztatni a lemaradt gazdasági ágazatokat, azonban az állam eladósodottsága terminusa végére megnőtt ahhoz képest, mint ami elnöksége előtt volt. Egyszerűen az olajpiac kiszámíthatatlansága nem tette lehetővé, hogy egy elnöki ciklus alatt stabil tudjon maradni Venezuela gazdasága és folyamatos nagymértékű bevételhez jusson. Másik fontos következtetésem Hugo Chávez elnökségéből tudom levonni. Számomra az derült ki, hogy Chávez egy az országát és Latin-Amerikát is szerető elnök volt, akinek nagyratörő tervei volta. Azonban rossz gazdasági és politikai döntései eredményeként maga után egy „egyenlőbb, de instabilabb”[1] gazdaságot hagyott hátra.  A Chávez utáni jelenkor vezetője Nicolás Maduro mentora gondolatait követő politikája, mely továbbra is hatalmas hangsúlyt fektet a szociális programokra, egyértelműen látszik, hogy tarthatatlan és gazdaságpolitikai értelemben káros. A Maduro-kormány szembe menve a Bolivari-forradalom Chávez által kialakított elveivel, lerombolta Venezuela megmarad demokratikus rendszerének utolsó részét is és mára egy autokrata vezetővé vált. A politikai rendszerek függetlensége megszűnt, ő rendelkezik autokrata módon a PDVSA olajrészvényeinek értékesítésével és a nemzetközi szerződéseinek megkötésével. Ellenfele Juan Guaidó és az ellenzék pedig igyekszik mielőbb véget vetni a kialakult rendszernek. Mint azt Soltész Béla is megfogalmazta, a „chavismo összeomlott”. [2]Az véleményem szerint borítékolható, hogy nemzetközi segítség nélkül Venezuela nem fog tudni újra talpra állni, mivel – ugyan hivatalosan még nem jelentették be – az államcsőd elkerülhetetlennek tűnik a mostani gazdasági struktúrával. Márpedig a Maduro-kormány továbbra is tagad és nem hajlandó politikáján változtatni. A legfontosabb kérdés, amire azonban csak az idő tud majd választ adni, hogy mi lesz Venezuela jövője. Az viszont bizonyos, hogy a jelenlegi Maduró-kormány politikailag megbukott, az ország pedig be- és külpolitikai játszmáknak is a színtere, amit egyértelműen a lakosság szenved meg.  Primer kutatásom konklúziója számomra az, hogy ami számunkra egyértelmű Európában, a fejlett világban, az más országokban rendkívüli luxusnak számíthat sok esetben. Ami miatt a legszerencsésebbnek érezhetjük magunkat, az a minket körülvevő közbiztonság és a stabil élelmiszer-, gyógyszer- és minden létszükséglethez megfelelő ellátás.[1] CNN News, Chávez után maradt gazdaság, https://edition.cnn.com/2013/03/06/business/venezuela-chavez-oil-economy/index.html, Letöltve: 2020 május 19[2] KKI-Mi történik Venezuelában? (2019), p.5.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Kereskedelem és Logisztika Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi gazdálkodás

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdasági válság, holland-kór, Hugo Chávez, járadékgazdaság, járadékos ország, Venezuela
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Jan. 17. 05:54
Utolsó módosítás:	2021. Jan. 17. 05:54

Actions (login required)

Tétel nézet