Politikai marketing és a választó

Ifj. Sőregi Tibor (2020) Politikai marketing és a választó. Külkereskedelmi Kar.

	PDF politikai_marketing_soregi_tibor_kg13wu.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (2MB)
	PDF nyilatkozat_státusz.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (981kB)

Absztrakt (kivonat)

Szakdolgozati szinopszis     A készítő neve: ifj. Sőregi Tibor Témavezető neve: dr. Szánthó Zsuzsanna A dolgozat munkacíme: A politikai marketing és a választó   1. Célkitűzés   Dolgozatomban a magyar politikai élet szereplőinek kommunikációját és a magyar választók magatartását fogom vizsgálni. Dolgozatom lényegi részét a magyar választók magatartásának vizsgálata fogja kiadni, de ezzel kapcsolatban természetesen a magyar politikai élet szereplőinek kommunikációját is górcső alá kívánom venni. Fő kutatási kérdésem, hogy milyen a magyar választópolgárok politikához, politikai kommunikációhoz kapcsolódó attitűdje. Ehhez kapcsolódóan több alkérdést is vizsgálni szeretnék, a teljesség igénye nélkül ezek a következők lennének: ·       Milyen viszony fűzi az embereket a politikához? ·       Hogyan ítélik meg a hazai pártok kommunikációját? ·       A jobb-baloldali ideológiai tengelyen hol helyezkednek el a magyar választók? ·       Politikával kapcsolatos tájékozódásuk során, milyen csatornákat, hírforrásokat használnak az emberek? ·       Melyek azok a fő okok amelyek távol tartják a politikától a „nemszavazó” állampolgárokat? Munkám során szeretnék kitekintést tenni a hazai politikai élet alakulására is. Ezt a 2018-as országgyűlési választások tanulságain és főbb kampányüzenetein és a pártok, soron következő 2022-es választásokra való felkészülésének bemutatásán keresztül szeretném megvalósítani.   2. A vizsgálat elvégzésének indoklása   A választói magatartás kutatása egy igen komplex és izgalmas tevékenységnek ígérkezik, ráadásul annak feltérképezése a magyar politikai szereplők számára is kulcsfontosságú. Ugyan számos kiváló nemzetközi tanulmány született a témában, de az igazán nagy kihívást a hazai viszonyokra történő adaptálás jelenti. Ehhez pedig a magyar néplélek megértése, a magyar állampolgárok magatartásának folyamatos monitorozása szükségeltetik. Ugyan ez nem egy egyszerű feladat, de munkám során ennek megértéséhez kívánok hozzájárulni. 3. Elméleti háttér   Szakirodalmi tájékozódásom során a külföldi politikatörténeti és magatartáselméleti kérdések tárgyalását, a magyarországi történések és magatartásbeli sajátosságok vizsgálata követi majd. Az előzetes vizsgálódásaim során a politikai marketing fogalmi meghatározásáról, megjelenéséről, fejlődéséről Bruce I. Newman, A politika tömegmarketingje (1994) és a Politikai marketing, mint kampánystratégia (1994) és Vaszari András, Politikai marketing (2001) című köteteiből olvastam, amelyekből kiderül, hogy a politikai marketing, a marketingnek a politikában alkalmazott műfaja, ami lényegében egy gyűjtőfogalomként is értelmezhető, amely alapján több részre is bontható. Newman írásaiból az is feltárul, hogy a politikai marketing, illetve a választók magatartásának vizsgálata, egy viszonylag fiatal kutatási terület, a 20. században alakultak ki. Körösényi András et al., A magyar politikai rendszer negyedszázad után (2015) című kötete szintén kikerülhetetlen és hiánypótló munka a magyar politika rendszerváltást követő évtizedeinek megértéséhez. A kötet a hazai politikatörténet mellett, a választói magatartás rendszerváltás utáni alakulásába és a pártok kommunikációjának átalakulásába is elkalauzol minket. Utóbbi témában BENE et. al. A centralizáció évei (2019)-es munkája is kiemelkedő, amely bemutatja az ellenzék és a kormánypártok főbb aktorait, szimbolikus ügyeit, kampányüzeneteit az elmúlt évtizedből. Említettem, hogy a pártok kommunikációját a 2018-as választási kampányon keresztül fogom bemutatni, ebben nagy segítséget nyújthat Böcskei Balázs és Szabó Andrea szerkesztésében megjelent Várakozások és valóságok (2018), ami egy, a 2018-as Parlamenti választással foglalkozó kötet, amely a pártok, választók, a nagy politikai törésvonalak, a kommunikációs csatornák, a pártok fő kampánystratégiáinak és üzeneteinek megismerését célozza. Természetesen az említett műveken kívül még számos más forrást áttekintettem, ezek felsorolását a szinopszis végén találhatják meg. 4. Módszerek   Vizsgálatom során a szakirodalom felhasználásával szekunder kutatást fogok végezni, ezt követi majd a dolgozatom primer kutatása, amely terveim szerint egy kérdőíves megkérdezés lesz, ezen belül egy online kérdőíves megkérdezés (CAWI). Ezt a módszert azért alkalmaznám, mert a kérdőív sztenderdizáltsága miatt a megkérdezés alkalmazása egyszerű és a kapott eredmények is könnyen értékelhetőek, továbbá kutatási kérdésem megválaszolásához a magyar választók attitűdjével kapcsolatos számszerűsíthető és általánosítható adatokra lesz szükségem. 5. Időterv   Munkámhoz az alábbi időtervet készítettem: Tevékenység Február Március Április Május Szakirodalom feldolgozás         Irodalmi háttér         Pártok kommunikációja 2018-2022         Kutatás lebonyolítása         Kutatási eredmények értékelése .       Összegzés, értékelés, utómunka           6. A legfontosabb szakirodalmak listája   1.     BENE. M. – FARKAS X. – KISS B. – SZABÓ G. (2019): A centralizáció évek. A politikai kommunikáció Magyarországon, 2006-2015. MTA TK PTI, Budapest 2.     BÖCSKEI B. – SZABÓ A. (2018): Várakozások és valóságok. Parlamenti választás 2018. MTA TK PTI. és Napvilág Kiadó, 2018. 3.     BRUCE I. NEWMAN (1994), Politikai marketing mint kampánystratégia. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 4.     BRUCE I. NEWMAN (1994), A politika tömegmarketingje. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 5.     GAZSÓ, F – STUMPF, I.(1997): Pártok és szavazóbázisok. In: Kurtán S. – Sándor P. – Vass L. szerk: Magyarország politikai évkönyve, Budapest. 6.     KARÁCSONY A. (2000), A politika kommunikációelméleti megközelítése Nikolas Luhmann munkásságában; Jószöveg kiadó Budapest 7.     KÖRÖSÉNYI, A. (2015): A magyar politikai rendszer negyedszázad után. Osiris Kiadó, Budapest. 8.     POLITICAL CAPITAL (2017): Menekültügy és migráció Magyarországon 9.     STUMPF, I. (1996): A választói magatartás hullámzása. A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Stumpf István (1996): „A választói magatartás hullámzása” in: Társadalmi riport 1996, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, Századvég. Pp. 135–148. 10.  . SZABÓ A. – GERŐ M.(2019): A magyar társadalom és a politika. MTA Társadalomtudományi központ, Budapest. 11.  TÓKA, G. (2001): A szavazói magatartás kutatása. Politikatudományi Szemle 2001/3. 12.  VASZARI A. (2001), Politikai Marketing. Bestseller 21 Kiadó. 13.  VETŐ, L. (2006): Politikai marketingkommunikáció Magyarországon. Budapesti Gazdasági Főiskola.  

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Marketing Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Marketing

Konzulens(ek)

NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	adaptáció, fragmentáció, kommunikáció, polarizáció, választói magatartás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Jan. 17. 05:54
Utolsó módosítás:	2021. Jan. 17. 05:54

Actions (login required)

Tétel nézet