Az arktiszi jégtakaró olvadásának hatása a tengeri kereskedelemre és a nemzetközi kapcsolatokra

Szabó Eszter Irén (2020) Az arktiszi jégtakaró olvadásának hatása a tengeri kereskedelemre és a nemzetközi kapcsolatokra. Külkereskedelmi Kar.

Előnézet	PDF végleges_Az arktiszi jégtakaró olvadásának hatása a tengeri kereskedelemre és a nemzetközi kapcsolatokra_Szabó Eszter_Diplomadolgozat.pdf Download (4MB) | Előnézet
	PDF SzabóEszter_A753PY_nyilatkozat.pdf Hozzáférés joga: Csak nyilvántartásba vett egyetemi IP címekről nyitható meg Download (312kB)

Absztrakt (kivonat)

Napjaink egyik kiemelkedő problémájának számít a klímaváltozás és a globális felmelegedés, ezek okai, illetve következményei. A médiában rendszeresen téma mind a két jelenség, illetve az ezek miatt bekövetkezett különféle történések reprezentálása. Így akit nem foglalkoztat az említett két téma, az is gyakran olvashat és hallhat róla a különböző fórumokon. A klímaváltozás és a globális felmelegedés mértéke sokat vitatott, fontos napirendi pont. A folyamat a jelenleg elérhető kutatások szerint nem állítható meg, azonban radikális lépésekkel csillapítható és visszafogható az üteme. (climate.nasa.gov) A két világméretű jelenség egyik legnagyobb és legszemléletesebb negatív hatása a sarkvidékek drasztikus módon történő olvadása. Dolgozatom az ezek miatt már megtörtént, illetve a későbbiekben bekövetkező közlekedési útvonalakat érintő változásokra koncentrál. A témakört a jelen kor egyik legnagyobb környezetünkkel kapcsolatos problémájának érzem, mely véleményem szerint a közéletben nem kap elég szakszerű figyelmet. A világ korábban az ausztrál tűzvészre, a Viktória-vízesés kiszáradására vagy az Uniós klímacsúcsra figyelt, a dolgozat készítése alatt leginkább a COVID19-re koncentrált. Az említett történések miatt úgy tűnhet, hogy keveset foglalkozunk a hasonlóan nagy mértékű és komoly következményekkel járó sarkvidéki pusztulással. Diplomamunkám célja, hogy átfogó képet kapjak a sarkvidéki olvadás miatt bekövetkező közlekedési útvonalak átalakulásáról és az ebben rejlő lehetőségekről, geopolitikai konfliktusokról. Foglalkozom még az Arktisszal kapcsolatos nemzetközi egyezményekkel, tengerjogi kérdésekkel, illetve azzal, hogy az országok jelenleg hogyan osztják meg a területet egymás között. Kutatásom során arra kerestem a választ, hogy hogyan fogja átalakítani a kontinensek kereskedelmét a közlekedési útvonalak változása. A másik fontos kérdéskör, hogy az átalakuló kereskedelmi útvonalak milyen geopolitikai vitákat váltanak ki, vagy erősítenek fel, melyek a jövőben a nemzetközi kapcsolatok fontos kérdései lehetnek. Illetve fontos kérdés még az, hogy mely országok profitálhatnak legjobban az új lehetőségekből. Dolgozatom során öt hipotézist fogalmaztam meg Első hipotézisem a kereskedelemmel és logisztikával kapcsolatos. A hipotézis szerint az új útvonalak kedvezőbb logisztikai feltételeket nyújthatnak, a szállítási idő lerövidülését és a költségek csökkenését is eredményezhetik. A kutatások bebizonyították mindkét átjáróra vonatkozóan, hogy mind költségben, mind szállítási időben, mind kilóméterben sokkal kedvezőbb a használatuk. A jég olvadásával új útvonalak nyílnak a kontinensek között, melyek kedvezőbb feltételeket kínálnak a kereskedelemnek, logisztikának. Az Északkeleti és Északnyugati-átjáró használata a kutatási eredmények alapján sokkal kedvezőbb logisztikai feltételeket nyújt a jövőben, mint a Szuezi és a Panama csatorna. A második hipotézis a meglévő kikötői infrastruktúrára irányult, mely szerint a megnyíló Északnyugati és Északkeleti-átjáró használata újabb infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket igényel. A vizsgált kikötők közül kontinensenként jelenleg minimum egy olyan kikötői létesítmény használható, mely képes kiszolgálni a kereskedelmi és jégtörő hajókat, tárolni azokat. Azonban figyelembe véve azt a tényt, hogy várhatóan a tengeri kereskedelem népszerűsége nőni fog a közeljövőben az arktiszi útvonalak elterjedése miatt, megnövekedik a kikötő használat is. A kereskedelmi hajók kezeléséhez speciális, mélyvízi kikötőkre van szükség, ahol az rakodáshoz szükséges eszközök is megtalálhatók. Néhány jégtörő hajó pedig nukleáris meghajtással működik. Ezeknek a hajóknak a fogadása pedig szigorú feltételekhez kötött, mely szintén kikötői átalakításokat fog eredményezni. További fejlesztések és beruházások szükségesek a kereskedelmi célú arktiszi utak miatt globálisan a kikötők infrastruktúrájában. Harmadik hipotézisem szerint a vizsgált hajóstársaságok hosszútávú vállalati stratégiájukban terveznek a poláris vizek használatával. A megvizsgált tíz piacvezető cég közül négy társaság az, aki nyíltan tervezi használni az átjárókat és ezt meg is jeleníti a hivatalos honlapján a vállalati stratégia keretein belül. A maradék hatból négy nem tervezi használni őket, viszont ez szintén megjelenik a hosszú távú vállalati stratégiákban. Túlnyomó részt ezek a vállalatok környezetvédelmi szempontokra hivatkozva utasítják el a megnyíló új útvonalakat. A mélyinterjú során megkérdezett két társaság válaszából a mélyinterjúk során is érezhető a két pólusú hozzáállás. Az egyik társaság egyértelműen pozitívan értékeli és szeretné is használni a jövőben, míg a másik társaság nem tulajdonít különösebb figyelmet a poláris vizeken való kereskedelem előzetes megtervezésének. Ez azt jelenti, hogy a piacvezető társaságokat foglalkoztatja a poláris vizek használata, terveznek is vele a vállalati stratégiában. Azonban konklúzióként nem vonható le az, hogy minden vállalat pozitívan tekint az új lehetőségekre, és tervezi átirányítani az új utakra az általuk megmozgatott árumennyiségeket. Tehát a hipotézis csak részben igazolódott be. A negyedik hipotézis a geopolitikai viták főbb okaira irányul, miszerint az okok leginkább a kedvező logisztikai feltételekben és az átjárók megszerzésében keresendők. Mindkét átjáró körül komoly territórikus harc folyik. Az Északkeleti-átjárót Oroszország deklaráltan magáénak tudja. Az Északnyugati-átjáró tekintetében pedig a legnagyobb konfliktus a hovatartozást illetően Kanada és az Amerikai Egyesült Államok között folyik. A geopolitikai harcok másik fontos oka az, hogy az államok realizálták, mekkora előnyt is jelent valójában a kereskedelemben és logisztikában az átjárók használata. A poláris vizek kevesebb kilómétert jelentenek a már meglévő utaknál, ezáltal kevesebb a szállítási idő is. E kettő pedig értelemszerűen alacsonyabb költséget jelent. Az utolsó hipotézisem szerint a változó közlekedési útvonalak legkedvezőbben a parti államok közül Oroszország gazdaságára fognak hatni. Véleményem szerint a hipotézis beigazolódott. Az egyértelműen látszik, hogy Oroszország már most készül a sarkvidéki vízen való hajózásra. Ezt támasztja alá a számos kikötői infrastruktúrába való befektetés, a jégtörő hajók állományba állítása, valamint a számos geopolitikai konfliktus is főként az Északkeleti-átjáróval kapcsolatosan. Azt egyelőre nem lehet meghatározni, hogy az orosz kereskedelem hány százaléka orientálódhat át a jeges vizekre, azonban amennyiben ténylegesen elkezdődik azok használata, az oroszok készen fognak állni rá. Már most rendelkeznek releváns tapasztalatokkal és kutatásokkal, és a dán Maersk csoporttal együttműködve Oroszország volt az első, aki már szállított a térségben. Elmondható, hogy Oroszország jár legelöl az arktiszi vizek használatában, egyelőre az oroszok a legfelkészültebbek a parti és egyéb megfigyelő államok közül. Mindemellett kiemelendő az erős katonai jelenlét az Észak-sarkvidéken, mely szintén Oroszország komoly szándékait és területben látott lehetőségeit, valamint felkészültségét bizonyítja.

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Kar

Külkereskedelmi Kar

Tanszék

Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Tudományterület/tudományág

NEM RÉSZLETEZETT

Szak

Nemzetközi Gazdaság és Gazdálkodás

Konzulens(ek)

NEM RÉSZLETEZETT

Mű típusa:	diplomadolgozat (NEM RÉSZLETEZETT)
Kulcsszavak:	gazdaság, geopolitika, infrastruktúra, klímaváltozás, logisztika, nemzetközi kapcsolatok, szállítmányozás
SWORD Depositor:	Archive User
Felhasználói azonosító szám (ID):	Archive User
Rekord készítés dátuma:	2021. Jan. 17. 05:54
Utolsó módosítás:	2022. Okt. 14. 12:25
URI:	http://dolgozattar.uni-bge.hu/id/eprint/27994

Actions (login required)

Tétel nézet